ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg az egész napot végigülve, odafigyelve én is próbáltam követni reggel óta a parlamenti vitát. Talán Iván professzor úr mondta a múlt héten, és azt a parlamenti hozzászólásomban is felhoztam: ez a közköteles, a közkötelesség, tulajdonképpen a felelősség. Már a délelőtti vita is valahogyan rávilágított arra, amikor a képviselők egymást bántva, feltételezve saját magukról, hogy okosabbak és szebbek, mint a másik, vagy adott esetben az ő zsebükben van a súlyos bölcsek köve, megpróbálták kioktatni a másikat.
Az alkotmánnyal kapcsolatban: teljesen logikus, hogy sem a preambulumba, sem az alaptörvénybe nem tudunk belegyömöszölni mindent, egyszerűen képtelenség, mert tulajdonképpen akkor a vágyak kötete lenne, és az több ezer oldalra rúgna, hanem valóban azt a nemzeti értéket, amely 1100 évre nyúlik vissza, azokat a hibákat és azokat a súlyos következményeket, amelyeket Magyarországnak, a magyar nemzetnek át kellett élnie az elmúlt időszakban - azoknak is ott kell lenniük, egyrészt az okaiból kiindulva, a tapasztalataiból kiindulva, másrészt pedig egy XXI. századi alkotmányt kell mindannyiunknak megfogalmaznunk.
Ha türelmesen figyelünk a másikra, és Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam fogalmazott nagyon helyesen, de mellette nagyon sok képviselő is az elmúlt héten ebben a vitában megfogalmazta azt, hogy az alapértékeknek mit kell tartalmazniuk, és utána, majd a rákövetkező törvénykezésnek - hiszen az elmúlt 65 év törvényeit kell ennek alapján felülvizsgálni - kell rendbe raknia, és olyan törvényeket kell hoznunk, alkalmaznunk, amelyekkel az alkotmány elfogadása után egy valóban korszerű, a nemzet egészét megtestesítő törvénykezés tud elindulni.
Varga képviselőtársam is tagja a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának, a januári ülésünkön foglalkoztunk magával az alkotmány kérdésével is, és ott is számos olyan kérdés fogalmazódott meg, amit nyugodtan be lehetett volna tenni az alkotmányba. (Varga Géza felé:) Ugye, képviselőtársam? Rengeteg olyan, amit nyugodtan oda be lehetett volna gyömöszölni, de a végén mindannyian úgy álltunk fel, hogy a fenntartható fejlődéssel mint alapvető követelménnyel kell hogy találkozzanak az alkotmány alapszövegében is, mert ez egy lényeges gondolat. Ha ezt az ember utána kibontja, akkor mi jön ki ebből? Kijön ebből a hazai vízvédelem kérdése, a természetvédelem kérdése, a környezetvédelem kérdése, a földhöz való jog kérdése, kijön belőle az erdővédelem, tehát ezekhez kell majd megtalálni azokat a törvényi passzusokat és új törvényeket, amelyekkel ezeket maximálisan biztosítani tudjuk.
Nagyon jól mondta az egyik képviselőtársam, hogy az elmúlt 8 év folyamán és az elmúlt időszakban Magyarország erkölcsi, morális válságba jutott. Ennek a válságnak az egyik fokmérője, amit Szájer József is mondott: az elmúlt két év folyamán közel 8300 milliárd forinttal növelték meg a magyar államadósságot. Mi a lényeges lépés tulajdonképpen ebből a szempontból az alkotmányban? Rögzíteni kell, hogy a mindenkori kormány, tehát bármelyik kormány azt a bűvös 60 százalékos külső adósságállományt ne léphesse át, mert azzal már veszélyezteti a jövő nemzedékének a sorsát, a gyerekeink, az unokáink sorsát.
De ha vele párhuzamosan a természetvédelemről beszélünk, a megújuló energiánkról beszélünk, vagy adott esetben beszélünk a megújuló kincseinkről, az erdeinkről, a vizeinkről, lehetne sorolni tovább, akkor a hozzá kapcsolódó törvényeket is úgy kell átalakítanunk, hogy maximálisan megfeleljenek a kor követelményeinek, és ne veszélyeztessék a jövő generációját. Ehhez tartozik majd a bányászati jog kérdése, és lehetne sorolni, hogy tulajdonképpen milyen egyéb más törvényeket kell megalkotnunk, de ilyen a klímatörvény kérdése is, mert szenvedünk tőle, szenved tőle Európa, és szenved tőle az egész világ is.
Amikor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa megalakult, én voltam talán az első itt, a magyar parlamentben, aki úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen ez az egyik alapja az alsó- és felsőházi parlament működésének. Kik vannak benne a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsában? Amikor az MSZP arról beszél, hogy a társadalommal nincs konzultálva az alkotmányról, elnézést, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsában minden olyan országos szervezet választott küldöttje ott ül - munkaadó, munkavállalói szakszervezet, Tudományos Akadémia, egyházak képviselői -, tulajdonképpen lefedik a teljes országot, és amikor konzultálunk, a bizottságon keresztül vitatjuk az alkotmány kérdését, azt lehet mondani, a társadalom összegésze rajtuk keresztül le van fedve. Tehát nem igaz és nem helytálló az, amit az MSZP a maga részéről állít.
Az alkotmányozás kérdése idestova már 8 hónapja halad, sőt mi több, Szili Katalin saját maga mondta az európai uniós csatlakozásunk alkalmával és már előtte, amikor a parlament elnöke volt, megfogalmazta az alkotmányozás szükségességét.
(15.00)
Valóban akkor lett volna itt a helye, csak nem volt meg az abszolút többség ahhoz, hogy valóban ezt a funkciót, ezt a tevékenységet el tudta volna kezdeni. Tehát ha mélyen belegondolunk - és Hegedűs képviselő asszony mondta a maga részéről az önkormányzatok kérdését. Hát majd jön az önkormányzati törvény megújítása, akkor lehet majd nagyon keményen kimondani azt, hogy igenis, a 3200 önkormányzatra szükség van. Mert az nagyon rossz felfogás bárki részéről is, ha azt hiszi, hogy a 3200 önkormányzat olyan drága. Mert döntő többségében a kistelepülések önkormányzati képviselői nem is vesznek fel tiszteletdíjat, visszaforgatják a település érdekeire. Tehát ha megközelítjük ezt a kérdést, akkor így is lehet fogalmazni.
De ugyanilyen a választójogi törvény, és Salamon László sem azt mondta - azt hiszem, egyik képviselőtársam vetette fel a választójog kérdését, a határon túli, kettős állampolgársággal és magyar állampolgársággal rendelkező nemzettestvéreink állampolgársági és választójogi kérdését -, ezt majd a választójogi törvényben kell rendezni.
Az elmúlt 12 év folyamán nagyon sok többpárti egyeztetésen vettem részt. Egy többpárti egyeztetésnek nem az a célja, hogy ha tőlem nem fogadnak el valamit, akkor utána fogom magamat, kirohanok, elmegyek onnan, és nem veszek részt benne. Annak a célja az, hogy valóban addig vitatkozzunk adott esetben egy-egy törvényalkotásról vagy egy-egy rendszerről, amíg abban konszenzus nem tud kialakulni. Ebben lehet az én akaratom is erős, de hogyha a többség akarata meg tud engem győzni, akkor igenis el kell fogadnom, és olyan korszerű törvénynek kell kialakulnia, amivel tulajdonképpen adott esetben a társadalom összegésze is tud azonosulni. Ilyen kérdés a választójognál a boríték, az urna kérdése, és lehetne sorolni tovább, amit mindenképpen rendeznünk kell.
De ilyen a földtörvény kérdése is, amit 2003-tól, az európai uniós csatlakozásunktól fogva egyfolytában mondok, hogy nem szabad a földünkkel úgy sáfárkodni, hogy adott esetben külföldiek azt meg tudják vásárolni. Nem akarom megvédeni Szájer Józsefet, de ő volt talán az egyetlen olyan harcos képviselő az Európai Parlamentben a magyar képviselők között, aki az európai alkotmányba próbálta meg a keresztényi értékrendeket berakni. De az ő sikerének köszönhető, mondjuk, a kisebbségi jogok kérdése az európai alkotmányban. Ha akkor sokkal jobban összefogunk, akkor lehet, hogy még a keresztényi értékrend is bekerül az európai alkotmányba. Kevesek voltunk.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amikor képviselőtársam felveti, hogy hogyan kerültünk be az Európai Unióba, versenytársként vagy pedig másodszereplőként, én mindig azt mondom - én is ott voltam 16 hónapig megfigyelőként, de mindig azt mondom -, ez attól függ, hogy a magyar parlamenti képviselő, amikor átlépi a határt, hogyan képviseli a saját országát, saját nemzetét. Vagy eláztatja, mint ahogyan most - Gaudi-Nagy Tamás is hivatkozott erre - a médiatörvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatban az Európa Tanácson belül, vagy eláztatja, megpróbálja eláztatni a saját országát, hazáját, nemzetét, vagy pedig úgy képviseli az országot, hogy mindenen keresztül elsődlegesen a magyar érdekeket próbálja meg képviselni. Ettől függ az európai uniós tagságunk erőssége és a milyensége. Vagy képesek vagyunk határozottan és erősen képviselni a nemzetet, vagy pedig megpróbáljuk hátsó utakon keresztül úgy befolyásolni, hogy az Európai Parlament vagy az Európa Tanács, mondjuk, monitoringvizsgálatot indítson Magyarországgal szemben, a saját nemzeti képviselőink indíttatása alapján. Ezért is van a közkötelesség (Prof. Iván Lászlóhoz:) - ugye, professzor úr?
Visszatérek talán az előzőhöz, amit elkezdtem mondani. Ha egy parlamenti képviselő nem képes arra, hogy odafigyeljen a másikra, akkor jön ki belőle az, hogy többre tartja magát, mint bármelyik más. Itt van a professzor úr (Prof. Iván László felé:), közel 80 éves, én még tőle soha nem hallottam, hogy neki milyen végzettsége, képzettsége van. Amikor feláll, még soha nem hallottam tőle, hogy bárkit minősített volna. Ugye, professzor úr? Még nem hallottam. Büszke vagyok rá, fel tudok rá nézni.
Tegye fel mindenki magában a kérdést: az alkotmány mit követel meg tőlünk mint parlamenti képviselőtől. Hogy igenis, büszkén próbáljuk meg azt a tudást hozzátenni, amelyet hozunk saját magunk otthonról, a környezetünkből, a családunkból és adott esetben a közösségünkből. Attól lesz erős egy nemzet alkotmánya.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
