MÁGORI JÓZSEFNÉ
MÁGORI JÓZSEFNÉ
MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megtisztelő szerencsének tartom, hogy ebben a ciklusban lehetek a népképviselet egyik tagja, így részese vagyok önökkel együtt annak a nagy munkának, amelyet most folytat a tisztelt Ház, és amelyet reményeink szerint ez év áprilisában eredményesen be is fog fejezni az új alkotmányunk megszövegezésével. A nemzet ezen új alaptörvénye, bízunk benne, betetőzése lesz annak a tisztító katarzisnak, amely a 2010. évben a kétharmados választási sikert hozta a nemzeti oldal számára.
A megalkotandó alaptörvény azonban nemcsak a nemzet kétharmadának, hanem népünk egésze számára készül, születik majd meg, ezért kívánatos lenne, hogy a munkát ez ideig obstruáló ellenzéki pártok is csatlakozzanak a nagy munka elvégzéséhez, hiszen számukra sem lehet közömbös az alaptörvény milyensége. Még mindig nem késő, hogy ők is megtegyék építő észrevételeiket, hasznos javaslataikat, mert az alkotmány nyilvánvalóan nem a jelenlegi kormányzó koalíció, hanem a nemzet egésze, Magyarország minden állampolgára, a mostani és az elkövetkezendő nemzedékek számára lesz majd az a szilárd alap, amelyen felépül majd s erősödik a közeli és a távoli jövő Magyarországa.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a teljesség igénye nélkül néhány észrevételt tegyek az alkotmányos szabályozás koncepciójához. Magam is osztom a már elhangzott véleményeket és javaslatokat a vonatkozásban, hogy az alaptörvény preambuluma emelkedett hangnemben méltassa hazánk több mint ezeréves múltját, a kereszténységnek a magyar nép történelmében játszott megtartó, értékmegőrző szerepét. Véleményem szerint szóljon a preambulum, ha röviden is, a magyar nép sok évszázados harcairól, amelyet a nemzet saját maga, ugyanakkor Európa megvédése érdekében eredményesen folytatott. Kívánatos ebben a körben méltó utalás a Szent Koronára, amely népünk számára mindig kifejezte a magyar államiság függetlenségét, a nemzet osztatlan egységét, s nemkülönben azt, hogy ebben az egységben benne foglaltatott a nemzet minden egyes tagja, függetlenül nemtől, kortól, vagyontól és pártállástól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem szerint nagy körültekintéssel kell hogy tartalmazza az alaptörvény azokat az alapvető szempontokat, amelyeken leendő alkotmányunk fundamentumai nyugszanak majd. Ez azért is nagyon fontos követelmény, mert a készülő alaptörvény statikája reményeink szerint a jövendő nemzedékek számára is az állam, a nemzet megtartó statútumainak egyike lesz. Ennek megfelelően fontos szempontnak kell lennie, hogy az alaptörvény rendelkezéseit csak nagyon kivételes esetekben és nyomatékosan fontos okból lehessen és kelljen módosítani. Az állandóság és az értékmegőrzés szükségessége nagyon fontos kritérium. Ez természetesen csaknem ilyen evidenciával vonatkozik az úgynevezett sarkalatos törvényekre is.
A fentieken túlmenően az alapvető rendelkezések körében szeretném kiemelni, hogy a koncepcióban szinte csak érintőlegesen van megemlítve, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Szerintem többről van szó, és többről is kell hogy szó legyen. A határon túl élő magyarok, magyar emberek hozzánk hasonlóan az egységes magyar nemzet elidegeníthetetlen részei, s e tényt kiemelten kell hogy tartalmazza majd az alaptörvényünk. Az elmúlt évtizedek politikai vezetésének szégyene, hogy nem tették ezt, sőt ezzel ellentétesen viselkedtek és cselekedtek. Gondoljunk csak a Rákosi-, majd a Kádár-korszak nemzetáruló, sőt nemzetgyalázó időszakára, de említhetjük e körben a közelmúltban levitézlett gyurcsányi korszak úgynevezett nemzetpolitikáját, amely a szégyenteljes 2004. december 5-ei nemzetmegtagadó cselekményben csúcsosodott ki.
Ami nemzeti jelképeinket illeti, magam is egyetértek a koncepcióban foglaltakkal. Helyénvalónak tartom, hogy a címernek a nemzeti zászlón van a helye, amely jelenleg nincs így. Ezt azért emelem ki, mert a koncepció kezdeti kidolgozásának szakaszában volt olyan nézet, hogy a címer ne kerüljön a nemzeti zászlóban elhelyezésre. Ismeretes, hogy az európai államok többségének zászlaja tartalmazza az állam címerét, ugyanez vonatkozik a világ országainak többségére is.
Az alapvető rendelkezések felsorolják nemzeti ünnepeinket, ezeket tartalmaznia kell az alaptörvénynek is, azzal, hogy augusztus 20-a nemcsak nemzeti, hanem állami ünnep is, hiszen ez a nap Szent István király és az államalapítás emlékezete.
A nemzeti ünnepek mellett én megfontolandónak tartom, hogy említés történjék a magyar nemzet történelmének gyásznapjairól is, nevezetesen október 6-ára és június 16-ára gondolok. Október 6-án az 1848-1849-es szabadságharc mártír tábornokainak aradi kivégzése napjáról lényegében mindig, a kiegyezés után pedig rendszeresen megtartott gyászünnepségeken emlékezett a nemzet. A rendszerváltás óta ugyancsak gyásznapként tartjuk számon június 16-át, amikor a gyalázatos emlékű Kádár-rezsim kivégeztette az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökét, Nagy Imrét és társait. E gondolatkört még azzal toldom meg, hogy emlékeztetem képviselőtársaimat november 4-ére is, mint esetleges nemzeti gyásznapra. Mint ismeretes, 1956. november 4-én a megszálló szovjet hadsereg a nemzetáruló kommunista pribékekkel együttműködve vérbe fojtotta nemzeti forradalmunkat. Természetesen a nemzeti gyásznapokon állami, társadalmi, főként a tanintézményekben tartandó megemlékezésekre gondolok, és korántsem arra, hogy ezek a napok egyben munkaszüneti napok legyenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, nem vagyok egyedül, amikor azt állítom, hogy hazánk és az Európai Unió közötti több mint fél évtizedes kapcsolat nem volt mindig és mindenben felhőtlen, mentes a félreértésektől, félremagyarázásoktól. Merem állítani erről a helyről is, hogy ennek oka nem mindig a hazai politika volt. Emlékeztetek itt a legutóbbi hónapok, hetek cirkuszaira is a médiatörvényünkkel kapcsolatban. Korábban is elvártunk volna okkal és joggal az Európai Unió fórumaitól intézkedést vagy esetlegesen elítélő nyilatkozatokat a Beneš-dekrétumokkal, a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban is. Nem történt reagálás az Európai Unió részéről akkor sem, amikor a Magyar Köztársaság elnökének Komáromba történő utazását az illetékes szlovák hatóságok megakadályozták. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió egyes szervei, az Európai Unió néhány államának sajtója nem az elvárt, az Unió alapdokumentumaiban többszörösen rögzített egyenlő elbírálás kritériumával járt el.
Mindezt azzal összefüggésben mondom el, hogy a megalkotandó alaptörvényben kiemelten kell utalni arra, hogy hazánk az Európai Unió valamennyi államával azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező ország. Semmiképpen nem fogadhatjuk el, hogy a magyar állampolgárok bármilyen vonatkozásban másodlagos megítélésűek legyenek más uniós államok polgáraival szemben.
Kedves Képviselőtársaim! Számos korábban felszólalt képviselő előadta azt a kívánalmat, hogy az új alkotmány emelje ki és rögzítse azt a tényt, hogy a házasság, mint két biológiailag különböző személy, a férfi és a nő önkéntesen létrejött közössége, kapcsolata, amely így létrehozza a születendő gyermekekkel együtt a családot, amely pedig a társadalom alapvető fundamentuma.
(13.30)
Az állam természetesen nem avatkozhat be sem pró, sem kontra a manapság sok helyen, főleg egyes médiákban divatos másság problematikájába, azonban a mi számunkra rendíthetetlen követelmény, elvárás az, hogy a házasság csak is különnemű személyek tartós, önkéntes kapcsolata kell hogy legyen. Ebből egyenesen következik a családnak, a társadalom és az állam alappillérének messzemenő állami védelme is mind erkölcsi, mind anyagi vonatkozásban.
Ez az elvárás elvezet bennünket a gyermeknevelés és a gyermekvédelem kiemelt fontosságához is, amely természetesen elsősorban a szülők tiszte és feladata, a szükséghez képest azonban az állami támogatás és védelem is alkotmányos elvárás és kötelesség is kell hogy legyen.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvénynek fontos feladata az állampolgárok alapvető jogainak és kötelezettségeinek felsorolása, úgy vélem, ezzel valamennyien egyetértünk. Egyet kell értenünk az állampolgári jogok és kötelességek eredendő egyenlőségével, ugyanis ezek minden embert, minden állampolgárt jogosítanak, illetve köteleznek. Hasonlóképpen azzal is egyet kell értenünk, hogy ezen jogok védelme és biztosítása, valamint a kötelességek szükségképpeni kikényszerítése az alaptörvény ugyancsak fontos feladata kell hogy legyen. Támogatom - úgy vélem, képviselőtársaim többsége hasonlóképpen vélekedik -, hogy az embert mint személyiséget a fogantatástól kezdve illeti meg a fenti védelem. A magzati élet védelmének primátusa csak nagyon indokolt, főképpen egészségügyi és esetleg szociális okok miatt kerülhet hátrányba. A népességmegtartó, sőt azt gyarapító szociálpolitika és családvédelem elsődlegessége mellett csak alapos szakértői véleményeken nyugvó abortusz csak szűk körben történhet meg.
Az alaptörvény koncepciója kiemelten és kimerítően rendelkezik a lelkiismereti és vallásszabadságról, és az ezzel kapcsolatos teendőket helyesen a megalkotandó sarkalatos törvényre bízza. Véleményem szerint ez utóbbi törvénynek kell rendet teremtenie a hazánkban az utóbbi években elburjánzott, úgynevezett vallási biznisz ügyében is.
Az alaptörvény védi a sajtószabadsághoz és a független tájékoztatáshoz való jogot, azt sarkalatos törvény szabályozza. A tisztelt képviselőtársaim előtt ismeretes, milyen támadásoknak volt kitéve a közelmúltban az új médiatörvényünk. Állítom, hogy ezek a támadások, noha főként külföldről érkeztek, belföldi ellenzéki indíttatásúak voltak. Már-már nyilvánvalóvá lett, hogy ezek a támadások csak nagyon kis mértékben voltak szakmai jellegűek, sokkal inkább pártpolitikai célok húzódtak meg a háttérben. Elmondhatjuk, hogy médiatörvényünk nemzetközi összehasonlításban is kiállta a szakmai hitelesség próbáját.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő koncepció iránymutatást ad a tulajdonjog biztosításáról. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem a magyar állampolgárok elsődleges jogát a földtulajdonhoz. Tudjuk, hogy külföldi személyek földvásárlásait az úgynevezett földvásárlási moratórium közel két évig még akadályozza, el kell érni azonban, hogy a moratórium lejárta után is elsődlegesen a magyar föld, a magyar gazdák tulajdona legyen, még abban az esetben is, ha ez látszólagosan ellentétbe kerülne az uniós elvárásokkal is. A kormány feladata kell hogy legyen megoldást találni arra, hogy két, egymással ellentétes szempont ne okozzon problémát. Példaképpen megemlítem, hogy egyes uniós országokban a külföldi állampolgárok földvásárlásait előfeltételekhez kötik, így többévi helyben lakás, az adott ország államnyelvének ismerete, a gazdálkodás foglalkozás szerinti végzése a megkívánt kritérium.
A másik fontos téma, amelyet e körben szeretnék megemlíteni, az úgynevezett zsebszerződések. Sokak előtt ismeretes, hogy országunk nyugati részén titkolt, úgynevezett zsebszerződések készültek földeladásokról külföldi állampolgárok és magyar gazdák között abban a reményben, hogy a moratórium feloldása esetén ezek a szerződések legitimizálódnak, így a magyar föld tulajdona külföldi állampolgár tulajdonába kerül. Ezúttal is kérem és kérjük az illetékes kormányszerveket, hogy találják meg a módját annak, hogy ezek a zsebszerződések napvilágra és megsemmisítésre kerüljenek, és ezzel eleget tesznek a magyar föld védelméhez fűződő kötelességüknek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A koncepció szerint minden magyar állampolgárt megillet a választójog, a választójogi törvényben rendeltek szerint. Ezzel kapcsolatosan örömmel állapíthatom meg, hogy képviselőtársaink döntő többsége üdvözli azt az elgondolást, hogy a jövőben a magyar állampolgárságot szerzett, de külföldön élő magyar állampolgárok is rendelkezzenek magyar választójoggal. Az ezzel kapcsolatos, részben technikai problémák megoldása a vonatkozó törvényalkotás feladata. A fontos az, hogy a külföldön élő nemzettestvéreinkben, illetve most már magyar állampolgárokban ezzel a jelentős aktussal is erősödjön az együvé tartozás érzése és tudata.
Véleményem szerint viszont nem támogatandó az az újabban felmerült ötlet, hogy a többgyermekes állampolgárok ezen okból többlet választójogot kapjanak. Alapelv kell hogy maradjon az “egy választópolgár egy szavazat” elve. Abban viszont van némi ráció, hogy valamilyen kulturális vagy műveltségi cenzushoz kötődjék a választójog. Persze tudatában vagyok annak, hogy ennek hallatára fogadott és fogadatlan jogvédők kórusa erőteljes tiltakozásba kezdene.
Tisztelt Képviselőtársak! A koncepció ugyan egykamarás Országgyűlésről szól, ám tudomásom szerint a lényegében korporatív felsőház ötlete még nyitva lévő kérdés az alkotmányozásban. Ilyen értelmű támogató nyilatkozatot tett a közelmúltban Szili Katalin képviselőtársunk is. A koncepció négy évre választott testületként definiálja az Országgyűlést, én azonban figyelmükbe ajánlom képviselőtársaimnak az ötéves ciklus bevezetésének gondolatát. Indoklásaként elmondom, hogy véleményem szerint a négy év túl kevés érdemi munka végzésére, hiszen a ciklus első éve általában a törvényhozói és kormányzati tevékenység meg-, illetve újraindításával telik el, a ciklus utolsó, negyedik évében pedig már a következő választásokra való felkészülés kerül a politikai tevékenység fókuszába.
Végül néhány szót ejtek az országgyűlési biztosok intézményéről is. Nem vitatva a skandináv eredetű, tehát a magyar közjogi tradíciótól és berendezkedéstől idegen ombudsman szerepének szükségességét, a biztosok számának növelését azonban nem tartom helyesnek, hiszen már csaknem valamennyi közjogi részterületnek önálló országgyűlési biztosa van, ez pedig nem növeli az intézmény hatékonyságát, ellenben növeli az állami, kormányzati bürokráciát, amely nemkívánatos jelenség.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
