DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A szegénység, gyermekszegénység egy olyan téma, amellyel szerintem most is és a jövőben is nagyon sokat fogunk foglalkozni, és kell is vele foglalkoznunk, ahogy ön is mondta, az államnak egyik legfőbb feladata, hogy a szegénység ellen küzdjön.
Ugyanakkor sajnos nemcsak Magyarországon probléma a szegénység kérdése, az Eurostat adatai alapján a közelmúltban vált világossá, hogy az egyik leggazdagabb óriás régió a világon az Európai Unió, de mégis 120 millió ember él szegénységben az Európai Unión belül, 12 magyarországnyi ember, azért ez egy óriási szám, és Magyarországon ezen adat szerint 2 millió 830 ezer ember van, aki szintén szegénységben él, tehát ez a probléma elég nagy, a lakosság számára fontos kérdés, ezért volt eddig is fontos kérdés ez a kormányzat számára is. Ön úgy szövegezte meg a felszólalását, mintha ezzel kapcsolatban nem történtek volna kormányzati intézkedések, de hadd kérdezzek öntől is: voltak kilakoltatások devizahitel miatt, mióta a polgári kormány van hatalmon? Nem voltak. Előtte voltak? Voltak. Kit véd ez az intézkedés? Nyilvánvalóan a szegényeket védi, akik legszegényebbé válhatnának akkor, ha elveszítenék a lakásukat, az ingatlanjukat, ahol ők és a családjuk meg tudnának élni.
A kilakoltatási tilalom, én úgy gondolom, az egyik legfontosabb volt azon, akár több százezer ember számára is, akiket fenyeget ez továbbra is, és a polgári kormány garanciát vállalt arra, hogy ezek az emberek nem maradhatnak fedél nélkül. Az előző kormány folyamatosan csak másra mutogatott, ez a kormány viszont intézkedett és hatékonyan lépett, mert ez is a feladata, azért kapott kétharmados támogatottságot, hogy ezekben a kérdésekben előre tudjon lépni. Ön, amikor leszakadó középosztályról beszél, akkor szerintem téved, hiszen az egykulcsos adó pontosan a középosztálynak az adója, ezt így is szokták hívni a közgazdasági nyelvezetben, tehát mindenképpen igyekszik a középosztályt megtartani minél hosszabban és minél magasabb szinten, és nyilván azok számára nehezebb, akik nem munkából élnek, és nem vállalnak családot. Ez az adórendszer pontosan a munkából élő és családos embereket támogatja.
Amikor arról volt szó, és akár még az előző napirend előtti felszólalásra is vissza tudok utalni, hogy ez az emberek számára jövedelemcsökkenést jelent, azért ne feledjük el, hogy amikor a szuperbruttó kivezetéséről kezdett el beszélni a Fidesz-KDNP, akkor az akkori kormányzat azt mondta, már a kormányváltás pillanataiban, tehát a választások után, hogy ez 300-400 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből. Magyarul, a szuperbruttó arra volt jó az előző kormány utolsó évében, hogy 300-400 milliárdot elvegyen azoknak a zsebéből, akik bérből és fizetésből éltek, és amikor a Fidesz-KDNP-kormány nyilvánvalóvá tette, hogy ezen változtatni akar, akkor lényegében ennyit ad vissza folyamatosan az embereknek, 300-400 milliárd forintot. Amikor ön arról beszél, hogy az alacsonyabb keresetűek számára ez pár ezer forintos fizetéscsökkenést jelent, akkor mi azt mondjuk, hogy erről azért mégiscsak született egy megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, ott mégis mindenki vállalta, hogy mennyivel emelkedik a minimálbér - ez mondjuk, szerencsére kötelező -, és azon felül is 4-6 százalékos béremelés lesz, ami elsősorban a kisebb keresetűeknél kell hogy jelentkezzen.
Ne feledjük el, hogy a munkáltatók kétfajta bázist is kaptak, hogy miből tudják a kiskeresetűeknek ezt a bruttó fizetésemelését kifizetni: egyrészről nyilvánvalóan a magasabb fizetésűeknek nem kellett hogy fizetésemelést adjanak, hiszen az egykulcsos adó bevezetésével, a náluk megjelenő adócsökkenéssel a nettó jövedelmük magasabb lett, kisebb igényük van a fizetésemelésre, tehát vagy nem kell, vagy kisebb mértékben kell, másrészről pedig a társasági adó 10 százalékra csökkentése szintén fedezetet jelent a vállalkozások számára annak érdekében, hogy kigazdálkodják azt a pár ezer forintot, ami a kisebb keresetűeknél hiányzik.
(8.20)
Tehát igyekeztünk minden tekintetben itt is figyelemmel lenni azokra, akik kevesebbet keresnek.
A lakásvásárlási lehetőségeknél valóban még adósai vagyunk az országnak a nemzeti eszközkezelővel, de ettől függetlenül akár az előbb általam már említett intézkedések vagy a lakás-előtakarékosság fokozottabb ösztönzésével már kirajzolódik a kormányzatnak egyfajta lakáspolitikája, január 15-én pedig a meghirdetett Új Széchenyi-terv pontosan új lakások, házak, kisebb-nagyobb lakások, bérlakások építéséhez nyújt fedezetet, ami szintén a lakásproblémákon tud enyhíteni.
Ön is tudja, hogy ma Magyarországon két fő oka van annak, ha valaki szegény: az egyik, ha a szülei is szegények voltak, a másik pedig, ha nagycsaládban él. Mind a kettő igazságtalan, de talán a gyermekvállaláshoz kapcsolódó szegénység a legigazságtalanabb dolog itt, Magyarországon. Ezért vezettük be a családi típusú adózást, amely azoknál a családoknál, amelyek három-négy gyermeket nevelnek, lényegében lenullázza a személyi jövedelemadót, de facto szinte nem is kell fizessenek személyi jövedelemadót.
Vagy az olyan szimbolikus intézkedések is fontosak voltak, amelyek azért az állam működésében is fontosak, mint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megszüntetése után (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) szintén a családpolitikával foglalkozó országos intézményhálózat visszaállítása, az iskolai étkeztetés kiterjesztése a nyolcadikosokra, ez szintén a szegényeket segíti vagy akár az iskolatej- vagy az iskolai gyümölcsprogram megerősítése (Az elnök ismét csenget.) - és még tudnám folytatni az intézkedéseinket, de az időm sajnos lejárt.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
