SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném rendszerben is kifejteni az aggályainkat ezzel a törvénnyel kapcsolatban, bár már jó pár részletet módomban állt a kétpercesek során elmondani.
Eltelt egy újabb hónap, és ismét hozzányúlna a kormány az államháztartási törvényhez. Bár a szakmai köznyelvben az államháztartási törvénynek már amúgy is a “sokszor módosított” az állandó eposzi jelzője, hogy ilyen rövid idő elteltével megint előttünk egy módosítás, már önmagában is elkeserítő. Épp pár perce tárgyaltunk meg egy utolsó pillanatban beterjesztett nagyobb csomagot a nyugdíjeinstand alaphoz kapcsolódóan. Azt gondolom, hogy ezen a ponton már önmagáért beszél a totális fejetlenség, ami a Matolcsy György fémjelezte gazdaságpolitikát jellemzi.
Az állandó módosítgatás során sajnos tartalmi szempontból is folyamatosan erodálódott a közpénzügyek számára alapvető keretet biztosító törvény, az államháztartási törvény. Pusztán aktuálpolitikai okok miatt a kormánytöbbség, mint már az előbb mondtam, 45 napról 40 napra rövidítette az adótörvények hatálybalépése előtt előírt átmeneti időszakot. A fizetési kötelezettségek kiszámíthatóságának folyamatos rombolása alapvető jogbiztonsági normákkal ment szembe. Ezt követte a pótköltségvetésre vonatkozó szabályok kormány számára kedvező lazítása, amely több száz milliárd forinttal bővítette a kormány mozgásterét az Országgyűlés ellenőrző jogkörének rovására.
Kitolták emellett a költségvetés-készítés választási évekre vonatkozó határidőit, amelynek már idén megittuk a levét, a mai ülés napirendjén szerepel a sebtében összerakott és elhibázott költségvetés módosítása. Ennél nem kell jobb figyelmeztető jel arra, hogy miért nem lehet kivonni a tervezést az Országgyűlés árgus tekintete alól. Az meg már csak hab volt a tortán, hogy eltitkolták a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok számviteli eredményét a költségvetési hiánymutató kiszámítása során. A példákat napestig sorolhatnám, hiszen még számos ponton módosult kárára az államháztartási törvény a kormányváltás óta eltelt időszakban.
Tovább száguld tehát a fiskális felelőtlenség és átláthatatlanság útján a Fidesz ezzel a legújabb javaslattal is. A törvénymódosítás bizonyos elemeiben folytatja az államháztartási törvény szabályainak kormányváltással megkezdett felpuhítását, bizonyos elemeiben ráadásul a Fidesz éppen saját módosításait, azaz szigorításait írja éppen most felül. Összességében pedig újfent, és ez sajnos már nem meglepő a jelenlegi kormánytöbbségtől, csorbítja az Országgyűlés jogköreit.
Nézzük akkor röviden a részleteket! Az 1. § az Országgyűlés megkerülésével teszi ismét lehetővé a kötelezettségvállalás nélküli maradványok eredeti céloktól eltérő felhasználását. Az indítvány a Fidesz-KDNP korábbi saját törvénymódosítását írja felül, ami jelzi, hogy bő háromnegyed évvel a kormányváltás után még mindig totális fejetlenség uralkodik a Matolcsy vezette minisztériumban. Mi történt az elmúlt hónapokban a nemzetgazdasági tárcánál, mire ez a pálfordulás? Miért van szükség az Országgyűlés megkerülésével bővíteni a kormány jogköreit? Erre készültek nyolc éven át, hogy most először módosítsák a törvényt, és pár hónap múlva visszacsinálják? Nem csoda, ha nem érti az ország, hogy merre van előre a Fidesz szép új világában.
Szintén elfogadhatatlan a 2. §, amely szerint a kormány az Országgyűlés felhatalmazása, azaz a vonatkozó költségvetési törvény módosítása nélkül dönthetne bizonyos fejezeti kezelésű előirányzatok teljes vagy végleges törléséről. E tekintetben nem mentség, hogy egyelőre csak az idei költségvetési évre vezetnék be a rendelkezést. A javaslat mindemellett szétzilálja a költségvetés beszámolási rendjét, és áttekinthetetlenné teszi a zárszámadást. De ennél többről van szó. A javaslat felrúgja a magyar alkotmányos berendezkedés két évtizedes hatalommegosztását. Az éves költségvetési törvény részletesen meghatározza, hogy milyen célokra és intézmények fenntartására költsük az állami bevételeket.
A költségvetés így az Országgyűlés egyik legfontosabb eszközét jelenti a népképviselet érvényesítésének, ez a hatalom pedig egy fű alatti, a Fidesz-módihoz híven suttyomban végrehajtott törvénymódosítással nem ruházható át a kormányra.
Milyen indokok késztethetik a kormánytöbbséget az Országgyűlés jogköreinek ilyen súlyos csorbítására? A Cséfalvay államtitkár úr által említett okok biztosan nem. A kolontári tragédia nyomán tavaly világossá vált, hogy az Országgyűlés akár pár napon belül is képes lehet meghozni a válsághelyzet elhárításához szükséges döntéseket. Miért akarják eltitkolni a képviselők által elfogadott büdzsé módosítását? Értjük persze, jobb a zárt szobákban dönteni a megszorításokról, mint nyilvános vitában.
Ez egy minden ízében elhibázott törvényjavaslat, amelyhez nincs értelme beadni módosító javaslatokat sem, a Házszabály pedig tiltja, hogy az egész szöveget hagyjuk el úgy, ahogy van. Az LMP nevében arra kérem a kormányt, hogy vonja vissza ezt a törvénymódosítási javaslatot, amely az államháztartási törvény radikális módosítására vonatkozik.
Arra szeretném kérni önöket, hogy a közpénzügyi jogszabályokat csak a már az őszre beígért átfogó felülvizsgálat keretében módosítsák. Arra szeretném továbbá önöket kérni, hogy csak a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása után terjesszék be a közpénzügyek új keretszabályozását. A kormányváltáskor egészen egyszerűen nem erről volt szó. A büdzsé így az Országgyűlés egyik legfontosabb eszköze a népképviselet érvényesítésére. A kormány ezzel a lépésével azt üzeni, hogy nemcsak az ellenzéki, hanem a saját képviselőivel sem kíván tárgyalni a költségvetésről. Ez a lépés nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti választók újabb arculcsapása, ezért nagyon kérem önöket, hogy fontolják meg, hogy visszavonják az államháztartási törvény vonatkozó módosítását.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
