DR. HEINTZ TAMÁS
DR. HEINTZ TAMÁS
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Előttünk fekszik a T/2489. számú, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Rögtön, még a tárgyalás megkezdése előtt kijelenthetem, hogy az a törvény, amelyet most módosítani szándékozunk, rossz, idejétmúlt címmel rendelkezik, mert szembeállít dohányost nemdohányzóval. A törvényjavaslat igazi célja éppen az, hogy a dohányzókat védje, segítse őket dohányzási szokásaik megváltoztatásában, és nem titkolt szándéka az is, hogy a leszokásban nyújtson támogatást. De miért is?
Közismert tény, hogy Magyarország demográfiai helyzete egyre romló tendenciát mutat, évente csaknem 70 ezer fővel, egy Kaposvár méretű város lakosságával fogy nemzetünk. A mindenkori kormányzatok, felelős politikai tényezők számára az ország jövője szempontjából a legfontosabb feladatnak tűnik ennek a tendenciának a csökkentése, megállítása. Alapvetésként kijelenthető: minden emberi élet fontos, és minden eszközzel védenünk kell azt.
Annak bizonyítására, hogy a benyújtott törvényjavaslat e szellemben kíván eljárni, lássunk néhány megdöbbentő adatot. Ma Magyarországon minden órában három ember hal meg azért, mert dohányzott. Naponta hetvenen, évente pedig mintegy 28 ezren válnak a dohányzás halálos áldozataivá. A népességfogyás több mint harmadáért a dohányzás felelős. Azt a tényt is el kell mondanunk, hogy ez a hatalmas szám kétszerese annak, mint ahányan az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, balesetek, gyilkosságok, öngyilkosság és az AIDS miatt évente meghalnak. Gondoljanak csak az amúgy rendkívül fontos közlekedésbiztonsági akciókra. Az a munka csak töredék áldozatot tud megmenteni ahhoz képest, amit mi ezzel a törvényjavaslattal tehetünk, mert ez a törvényjavaslat a polgárok tízezreit mentheti meg, ha elfogadja az Országgyűlés. Ma Magyarországon minden harmadik ember, tehát 3 millió ember dohányzik, és közülük 1,3 millióan a dohányzás miatt előbb-utóbb meg is halnak. A dohányzás megtizedeli Magyarország lakosságát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tovább vizsgálódva, a lakosság körében felmérhető dohányzási szokásokkal kapcsolatban újabb megdöbbentő adatot szeretnék megosztani önökkel: a 25-55 év közötti korosztályban a dohányzás aránya csaknem 50 százalék. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknevelő, karrierje csúcsára érő, döntéshozó helyzetben lévő, véleményformáló népesség fele dohányos. De nézzünk kicsit előre! Ha az 55 év feletti korosztályt vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ott már csak 20 százalék a dohányosok aránya. Mi is történt? Ennyien leszoktak volna? Nem. Ők meghaltak. Ha megnézzük Magyarország korfáját, akkor világosan látszik, hogy valóban elveszítünk 1,3 millió embert mai dohányzási szokásaink következtében.
Döntésünk előtt tudnunk kell, hogy a tüdőrák-halálozás 95 százalékáért, az összes rákhalálozás 35 százalékáért, a krónikus légzőszervi betegségek miatt bekövetkező halálozás 85 százalékáért, a szív-érrendszeri halálozás 25 százalékáért a dohányzás felelős.
Most pedig ejtsünk szót azokról is, akik soha nem dohányoztak, mégis elszenvedik annak káros hatásait. A nemdohányzókról szólnék, akiket az eredeti törvény védeni rendelt. A passzív dohányzás 2004-ben 2300 halálesetet okozott a 35 év feletti korcsoportban. A belélegzett füst okozta ártalmak és kezelésük a gazdaságnak csak ebben az évben 17 milliárd forint kárt okoztak. Beszélnünk kell a legfiatalabbakat, gyermekeinket érő dohányzási ártalmakról is. Tizenkét éve, 1999-ben az ÁNTSZ a budapesti óvodások passzív dohányzási gyakoriságát és a kiválasztott óvodások szüleinek dohányzási szokásait vizsgálta. A felmérés során azt tapasztalták, hogy a családok 50 százalékában dohányzott valamelyik vagy valamennyi felnőtt, ezért a fővárosi óvodások csaknem 40 százaléka passzív dohányossá vált.
(1.50)
A dohányos családok csaknem 30 százaléka kisgyermekük jelenlétében rendszeresen, közel 50 százalékában pedig alkalmanként dohányzott.
Tíz évvel később, 2009-ben megismételték a vizsgálatot, különös tekintettel arra, hogy tíz évvel korábban lépett életbe a most módosítás előtt álló, a nemdohányzók védelméről szóló törvény. A kérdőívek kiértékelése alapján megállapították, hogy 2009-ben az óvodás gyermekeket nevelő családok 41 százalékában a felnőttek valamelyike dohányzik. A dohányos családok 21 százalékában dohányoznak a gyerek jelenlétében, 50 százalékában csak alkalmanként fordul ez elő, 28 százalékuk az, aki soha nem dohányzik a gyermeke jelenlétében. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyermekek több mint 20 százaléka naponta 1-5 cigaretta füstjét kénytelen beszívni, több mint 40 százalékuk 6-10 cigarettáét, 22 százalékuk 11-20 cigarettáét, és 12 százalékuk előtt több mint egy doboz cigarettát füstölnek el. Szabadnapokon ezek az arányok megfordulnak, nő azok aránya, akik több cigaretta füstjét kénytelenek elszenvedni, a gyermekek csaknem 30 százaléka naponta 21-nél is több cigaretta füstjét szívja be.
A felmérés szerint a budapesti óvodások 29 százaléka, 13 500 három-hatéves gyermek volt passzív dohányos 2009-ben. Ez tíz év alatt 10 százalékos javulást jelent ugyan, ám akik rendszeresen dohányoznak gyermekük jelenlétében, azok több cigarettát füstölnek el, mint tíz évvel ezelőtt.
Bár szigorúan egészségügyi törvényjavaslatról tárgyalunk, de természetesen nem tehetjük meg, hogy a tervezet gazdasági kihatásairól ne szólnánk, hiszen fő érv a bevezetés ellen a gazdaság különböző szereplői felől érhet minket. Lássuk tehát a gazdaságra gyakorolt hatásokat! A dohányzásból származó jövedelmek 2007-ben meghaladták a 325 milliárd forintot, egy közgazdasági elemzés adatai szerint viszont a dohányzás okozta közvetlen és közvetett költségek összesen mintegy 350-385 milliárd forintot emésztettek fel. Az egyenleg mínusz 25-60 milliárd forint a dohányzás okozta károk javára. Tehát megéri?
Magyarország nemzeti össztermékének, a GDP-nek 1,7 százaléka vész el évente a dohányzás miatt. Ezek tények, amelyekkel mi, akik a költségvetést megszavazzuk, az ország fenntarthatóságának érdekében, a lakosság egészségügyi ellátásának biztosításáért szembe kell nézni.
A törvénytervezet bevezetése ellen számos gazdasági szereplő lép fel igen hatásosnak tűnő érvekkel, amelyekre a megfelelő választ már most, a vita elején meg kell adnunk. Lássunk ezek közül néhányat!
Komoly érvnek tűnik, hogy a dohányzásellenes szabályozás negatív gazdasági hatásokkal, így a bevételek csökkenésével, üzletek bezárásával és növekvő munkanélküliséggel jár a vendéglátó-ipari szektorban. Erre az érvre az a megfelelő válasz, hogy a hazainál sokkal szigorúbb szabályozásra is van példa, például Írországban. A dohányzásellenes szabályzás gazdasági hatásaival kapcsolatban Scollo és társai 97 tanulmányt elemeztek. A szakértői bírálaton átesett tanulmányok, amelyek az adóköteles árbevételek vagy a foglalkoztatottság objektív indikátorait vizsgálták, nem támasztották alá a füstmentes politikák negatív gazdasági következményekkel kapcsolatos állításait.
Egy, a lakosság dohányzási szokásait vizsgáló 2005-ös felmérés adatai szerint a dohányzási tilalom bevezetése esetén a megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem változtatna étteremlátogatási szokásain, 7,3 százaléka járna ritkábban, és több mint kétszer annyian, 15 százalékuk járna gyakrabban étterembe.
A dohányipar részéről elhangozhat, hogy a kombinált figyelmeztetés költségekkel jár, a munkahelyi, éttermi, vendéglátó-ipari dohányzási tilalom bevételkieséssel jár, ezért csökken a dohánytermékek vásárlása. Igen, éppen ez a cél. A törvényjavaslat lényege az, hogy csökkenjen Magyarországon a dohányzók száma, tehát csökkenjen az elszívott cigaretták száma is. Az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint azokban a tagállamokban, amelyekben átfogó dohányzási tilalmat vezettek be, az egy főre eső cigarettafogyasztás 5-20 százalékkal volt alacsonyabb, mint azokban az államokban, ahol ilyen törvények nem voltak. Előterjesztésünk gazdaságpolitikai lényege éppen az, hogy a dohányzás kapcsán realizálódó bevételek tízmilliárdokkal elmaradnak a dohányzás okozta károkozás következtében fellépő költségektől. Ha csökken a dohányzás, csökkennek az egészségügyben felmerülő költségek is.
A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége felvetheti, hogy a jogszabály szigorításával a kevesebb dohánytermék vásárlása miatt munkahelyek szűnnének meg, elsősorban a Nyírségben. Komoly felvetésnek hangzik ez, hiszen a Nyírségben, ahol amúgy is magas a munkanélküliség, fontos tényező, hogy a dohánytermesztés tízezer embernek ad néhány hétig, hónapig tartó idénymunkát.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által összeállított tanulmány szerint a dohánytermesztésben és az elsődleges feldolgozásban dolgozók száma megközelítőleg 25 ezer fő. Közülük 19 ezer fő időszaki, 5 ezer fő állandó alkalmazottként és 509 fő beszállítóként dolgozik. A legaktívabb periódus a dohánytermesztésben hat hét, míg a fermentálóknál az időszaki foglalkoztatás évente hat hónapot jelent. A munkaerő-felhasználás adatait ezért éves munkaerőegységgé átalakítva, a számítások szerint a dohánytermelés és fermentálás által fenntartott munkahelyek teljes munkaidős egyenértéke valamivel több mint 3750, a palántanevelés, gépi szolgáltatás munkaerőigényét is beleszámítva. Ezen kell elgondolkodnunk, 3750 munkahely, szemben 28 ezer dohányzás miatt elhunyt munkavállalóval.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az össz-szálvásárlásnak csak egy kis része hazai szál, tehát a csökkenés is csak kis hányadban fogja érinteni a hazai dohánytermékeket és dohánytermesztést. De ez a válasznak csak az egyik fele, mert a másik az, hogy egy átlagdohányos, aki leszokott, és nem vásárol napi legalább egy doboz cigarettát, az havonta minimum 15-18 ezer forintot takarít úgymond meg. Ez az összeg nyilván másra költhető, és a vásárlások révén éppen munkahelyeket teremt.
A nehéz gazdasági helyzetben mérlegelendő érv lehet az is, hogy a csökkenő dohánytermékek miatt csökken az adóbevétel is. Ez kétségtelen tény, de csak az az érv ismételhető továbbra is, hogy a jelenlegi helyzetben a dohányzással összefüggő bevételek mintegy 25-60 milliárd forintos hátrányban vannak a dohányzás következtében fellépő költségekkel szemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig ejtsünk néhány szót azokról is, akiket a törvényjavaslat elfogadásával védeni, gyógyítani szándékozunk, ők pedig a dohányosok. Ha valaki abbahagyja a dohányzást, húsz perc múlva a vérnyomása és a pulzusa már normalizálódik, a vérkeringése javul. Nyolc óra múlva a szén-monoxid szintje csökken a vérében, és javul a fizikai közérzete. Néhány nap múlva kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési nehézségek, szűnik a reggeli köhögés, krákogás. Egy hét múlva az ízlelés és a szaglás javul, a lélegzetünk frissebbé válik, a leszokó személy energikusabbnak érzi magát. Néhány hét múlva a vérrögképződés kockázata is csökken. Egy hónap múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, kevesebb fáradtság, több energia, nagyobb ellenálló-képesség alakul ki. Egy év múlva a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata a felére csökken.
Két-három év múlva a súlyos tüdőgyulladás, a légúti betegség, az influenza kockázata nem magasabb a nemdohányzókkal összehasonlítva. Öt év múlva a tüdő-, a garat-, a nyelőcső- és a hólyagrák kockázata a korábbi felére csökken. Öt-tíz év múlva a keringési betegségek és a trombózis kockázata megegyezik a nemdohányzókéval. Tizenöt-húsz év múlva a tüdő-, a garat-, a nyelőcsőrák és a hólyagrák kockázata a nemdohányzókéval megegyezik.
Ezek tehát az elérhető nyereségek, amelyek a személy szerint a dohányzást elhagyókat érik, ha sikerül leszokniuk, és még szót sem ejtettünk a velük élő passzív dohányosoknál fellépő előnyökről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Orvosként és parlamenti képviselőként nem írhattam volna alá ezt a törvényjavaslatot, ha azt nem gondolnám a magam számára is kötelezőnek, ezért a mai naptól a törvényjavaslatot kötelezőnek tekintem a dohányzási szokásaimat illetően. A hét második felében, egész pontosan csütörtökön délután egykor a választókerületemben, Kaposvárott - remélem, minél több sorstársammal együtt -, a média nyilvánossága előtt megkezdjük a dohányzásról történő leszokást és kivizsgálást. (Taps az LMP padsoraiból.) Arra kérem azokat önök közül, akik dohányosok, járjanak el hasonlóan a jövőben. Csak így lehetünk hitelesek, és szavazhatjuk meg a törvényjavaslatot.
(2.00)
A bevezetőben említettem, hogy Magyarország lakosságának egyharmada dohányzik, 80 százaléka ugyanakkor támogatja a dohányzást korlátozó törvényjavaslatot. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a dohányosok közül is sokan egyetértenek a törvény bevezetésével.
Mindezen ismeretek birtokában kérem, hogy a tisztelt Ház a törvényjavaslatot vitassa meg, ha szükségesnek látja, tegye meg módosító indítványait, végezetül pártállástól függetlenül az előttünk fekvő törvényjavaslatot egységesen fogadja el.
Köszönöm.
