NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen méltatlannak tartom, hogy egy ilyen nagy közérdeklődésre számot tartó vitára a hajnali órákban kerül sor, és ez mindenképpen a kormányoldal felelőssége, hogy eleve egy olyan napirend-kiegészítést alkalmazott, ami a korábban előzetesen megjelentetett napirendtervben nem szerepelt, az utolsó pillanatban jelent meg, így ilyen értelemben a módosító javaslatok benyújtására is meglehetősen szűk idő állt rendelkezésre, és nem is tudják követni ezt a vitát, nemhogy mondjuk, a tévénézők vagy akár az internetezők, de a képviselők jelentős része is távol maradt, aki pedig itt van, nem egészen a szellemi frissességéről tesz tanúbizonyságot néhány esetben, ezt azért talán elmondhatjuk.
A jelenlegi törvény címe is, valóban azt gondolom, hogy valótlan, a nemdohányzók védelméről szóló törvény a magzati élet védelméről szóló törvényt juttatja eszembe. Mind a kettő megcsúfolása a címének, hiszen a tartalom egészen másról szól. Ugye, a magzati élet védelméről szóló törvény leginkább a korlátlan magzatgyilkosság lehetőségéről, ugyanúgy a nemdohányzók védelméről szóló törvény is inkább a dohányosok jogait biztosítja ma. Ilyen értelemben mindenképp üdvözlöm ezt a fajta kezdeményezésüket, amellyel, azért ugyanakkor úgy érzem, egy kicsit messzire mentek, hiszen ha nem csak a nemdohányzók védelméről beszélünk, és azt gondolom, ez egyébként a kitűnő előterjesztői bevezetőben elsősorban és többnyire arról beszéltek, hogy a dohányzók egészségével is foglalkozni kell, ha esetleg ők felelőtlenek is, akkor akár törvényi szigorral, törvényi erővel próbáljuk leszoktatni őket vagy megnehezíteni a dohányzásukat, akkor valóban joggal vethetjük fel akár a kávézás, akár a pálinkázás esetét, hiszen azok lehet, hogy másoknak nem vagy nem annyira zavarják a mindennapjaikat, bár egy iszákos ember valóban tudja károsítani a környezetét is, de hogyha önmagában az egészségükről beszélünk, a dohányzók egészségéről is beszélünk és nem csak a nemdohányzók védelméről, akkor joggal merülhetne fel itt minden másnak is a betiltása, ami, azt gondolom, a mai társadalomban nem elfogadható, ebben tehát mindenféleképpen messzire menne.
Valóban jó felvetnünk az ír kocsmák esetét. Valami ilyesmivé fajulhat Magyarországon is a helyzet, hogy az ajtóban állva, vagy majd az ötletesebb kocsmák egész hosszú frontvonalán egyik kézben a cigarettát tartva, kihajolva az utcára, mert egyedül ott még lehet cigarettázni, a másik kézben az italt tartva, mert az egyelőre általában az önkormányzatoktól függ, közterületen nem lehet, de a kocsmában igen. Mindenesetre elég vicces állapotok fognak létrejönni. És méltatlan is. Méltatlan az is, hogy a középiskolai éveimet idéző esetek fordulhatnak majd elő középkorú öltönyös úriemberekkel is, hogy mintegy bujkálva kell, ahogyan az Intercity vonatokon is néha látjuk, ugyanígy majd most stikában kell, akár a mellékhelyiségbe kimenve egy kocsmában elszívni egy cigarettát, hogyha esetleg nem kint akarnak fagyoskodni. Tehát ez mindenképp méltatlan helyzeteket eredményez.
Persze, sok más méltatlan dolog is van. Hadd idézzem Szanyi Tibornak épp az Indexen tegnap megjelent nyilatkozatát. Azt mondja: “Az otromba tiltásokkal egyébként sem értek egyet, többre megyünk a felvilágosítással. Teremtsük meg inkább a dohányzás kultúráját.” Ugye, erről beszél ő. Az iszákosság kultúrájáról is tudna persze beszélni, arról ismertebb, de azért tegyük ismertté másik rossz szokását, hogy itt, a parlament épületében is, az Országházban rendszerint tapasztaljuk, hogy a teljesen tiltott folyosókon, ráadásul a műemlék hamutartókban nyomva el a cigarettacsikkét, odahamuzva - hát miféle kultúra ez? Sajnos nincs jelen, nemhogy ő, egyetlen szocialista képviselő sem jelenleg az ülésteremben, de azért azt el kell mondani, fájó nekünk, hogy ilyen szinten egy országgyűlési képviselő, akinek élen kellene járnia a törvények betartásában, ilyen szinten szembemehet a jelenlegi szabályozásokkal is. Tehát mindenképpen elmondhatjuk, a jelenlegi szabályozás nem jó, akár már csak azért is, mert nem alkalmazott az ilyen esetekre kellően szigorú szankciókat.
Ha már szó volt az MSZP-ről, az LMP-t és a Fideszt megdicsértem abban a tekintetben is, hogy Heintz Tamás előterjesztőként nagyon korrekt bevezető előterjesztő beszédet mondott. Tulajdonképpen az LMP-nek is köszönetet tudok mondani, amiért most legalább nem a füves cigikért szállt síkra jelen esetben. Tehát összességében örülök ennek a viszonylag kulturált vitának, ami itt elhangzott.
(3.10)
Azonban összességében a javaslatot én egy kicsit túlzónak tartom, még ha nagyjából egyet is értek vele. Miért nem biztosítjuk, hogy egy sörözőben, ahol hermetikusan el tudnak zárni egy helyiséget, lehessen dohányozni? Ez nem zavarna senkit. Kétségkívül rossz a jelenlegi szabályozás, hogy ilyen-olyan paravánnal elválasztva egy sarkot kijelöltek dohányzónak, vagy egy zárt helyiséget, amin keresztül vezetett az út a mellékhelyiségbe. Tehát tudunk számos rossz példát mondani. De ha hermetikusan el tudják zárni? Persze a nemdohányzók védelme és szórakozásának biztosítása az első, legyen a helyiségeknek akár a többsége nemdohányzó, de ha többhelyiséges étteremről vagy sörözőről van szó, akkor miért nem lehet legalább egy kis helyiséget elszeparálni? Szigorúan szabályozott keretek között egy elzárt légterű helyiségben biztosítsanak lehetőséget arra, hogy ha valaki dohányozni szeretne akár italozás közben, akár vacsora után, azt megtehesse. Miért nem engedjük meg ennek a lehetőségét? Természetesen lehet szigorítani a jelenlegi szabályozást, lehetne különböző logórendszereket bevezetni, mint ahogy megvan az is, hogy egy étterem vagy egy söröző első vagy másodosztályú. Ugyanígy meg lehetne jeleníteni ezt is akár már a bejáratnál is, ahol kötelező feltüntetni az étlapot és az árlapot; ennek is megvan a logikája. Tehát számos konkrét szabályozás felmerülhet.
És miért nem lehet hosszú vonatutakon bizonyos fülkéket vagy akár az utolsó kocsit kijelölni dohányzásra? Persze logikusan, nem úgy, hogy a büfékocsihoz menve dohányzókocsikon kelljen keresztülmennünk nekünk, nemdohányzóknak. De miért ne lehetne az utolsó kocsit vagy a legelsőt kijelölni dohányzónak? Erre utal Szávay István képviselőtársam módosító javaslata. Szerintem ez teljesen tolerálható. Még számos hasonló javaslatot megfogalmazhatnánk, ha nem lenne ennyire rövid az idő, és nem ilyen hirtelen, a hajnali órákban nyújtanák be ezt a javaslatot szépen csendben, stikában, ahogy esetleg majd dohányozniuk is kell szépen titokban komoly embereknek.
Végül csak egy asszociációmat osztanám meg. Úgy érzem, lehet, hogy ezt önök sem gondolják komolyan. Láthattuk ezt például az alkotmánynál is, amikor olyan abszurd dolgot is benyújtottak, hogy csak két egymást követő ciklus azonos álláspontja esetén lehessen - akár csak négy év elteltével - módosítani az alkotmányt. Tehát bármekkora, akár 100 százalékos egyetértés esetén sem lehet módosítani az alkotmányt, azaz az legyen ennyire szent és sérthetetlen, amit önök egyszer elfogadtak. Akkor is úgy éreztük, ezt azért nyújtották be, hogy legyen miből engedni. Most is az az érzésem, hogy talán önök sem gondolják egészen komolyan ilyen fundamentalista módon üldözni a dohányosokat, talán önök is vissza akarnak ebből venni. Azt gondolom, itt van valahol a valós lehetőség. Természetesen biztosítsuk, hogy minden nyilvános étteremben, sörözőben legyen nemdohányzó helyiség, elsősorban az legyen, de ha a helyiségek száma megengedi, hogy egy teljesen elszeparált helyen lehet dohányozni is, akkor ne tiltsuk meg ennek a lehetőségét. Ugyanígy a vonatok esetében is van még néhány olyan módosítási javaslat, ahol lehetne engedni. Úgy látom, most már rendszeresen alkalmazzák a szocializmusban meghonosodott módszert: az elvtársak kiszivárogtatták, hogy 60 százalékkal emelkedik a kenyér ára, s amikor valójában csak 30 százalékkal emelkedett, akkor még örültek is az emberek, hogy az elvtársak milyen ügyesek, még a válság közepette is csak 30 százalékkal emelik az árakat. Most is úgy érzem, hogy ezt talán önök sem gondolták komolyan, ezért kérem, hogy fontolják meg a módosító javaslatainkat. De összességében gratulálok a kezdeményezéshez, az mindenképp példamutató.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
