VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ritkán mondok ilyet, de egyet kell hogy értsek Bárándy képviselőtársammal. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Ebben az esetben a koherenciazavar nem az eredeti beterjesztésben, hanem a beterjesztők fejében volt, hiszen arról van szó, hogy nem tervezték meg gondosan előre a folyamatot, és most utólag tartalmai módosításokat tolnak be ehhez a törvényhez, ami valójában házszabályellenes.
De nézzük meg, hogy tartalmilag mik ezek a módosítások, amik az LMP szerint egy amúgy sem támogatandó törvényhez jöttek! Valójában az ajánlás 1-5. pontjaiban egy gyökeresen új javaslattal találkozunk. Most jött rá csak az előterjesztő és a kormány, hogy ahhoz, hogy értelmesen végigvihető legyen ez a folyamat, az államháztartási törvényt is módosítani kell. Valójában most folyatják be a nagy állami kasszába ennek az alapnak a vagyonát. Tehát azt, amiről még ősszel beszéltünk, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyont valóban csak nyugdíjkifizetésekre lehessen használni, és ezt oly sokszor hallhattuk a kormánypártok soraiból, valójában most írják fölül, hiszen ezzel a törvényjavaslattal válik lehetővé, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon teljes egészében átkerüljön az állami alapba.
De hogy az 5. pontról beszéljek, ez az improvizáció netovábbja. Az a gazdaságpolitikai improvizáció, amit Matolcsy György neve fémjelez, igazából most csúcsosodik ki, hiszen egyetlenegy fordulóponton utalják majd azt a vagyont, amiről itt beszélünk. Ugye, nem gondolják komolyan, tisztelt beterjesztők és képviselőtársak, hogy érdemi szakmai vitát lehet úgy folytatni, hogy tartalmi dolgokat benyomnak sunyiban, fű alatt egy módosításhoz? Amire való a zárószavazás előtti módosító, kérem, arra használják.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
