MANDUR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Valóban kialakul itt egy érdemi vita a dolog körül, ugyanis egy-két dologra hadd reagáljak.
Répássy képviselő úr azt mondta, hogy itt a magyar parlamentben kétharmados többséggel elfogadott médiatestület van, és ilyen még az 1996. éviben sincs benne. Államtitkár úr, pontosan tudja, a ’96-os törvényben szintén kétharmados többséggel választották ezeknek a testületeknek a vezetőit, ráadásul a testület vezetőjét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára fogadta el a parlament, és nem a miniszterelnök nevezte ki, mint a mai formában, hiszen a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. Ehhez képest valóban nem volt ilyen a ’96-osban, mert ez volt a rendszer, és nem az, hogy kinevezte a miniszterelnök a maga emberét. Egyébként a demokráciában az intézményes garanciák mellett működik rendesen, abban viszont a törvény intézményes garanciát adott arra, hogy az ellenzéknek, amikor önök voltak ellenzékben, akkor önöknek volt arra garantáltan lehetőségük, hogy ennek a testületnek a felét az önök által javasolt emberek fogják alkotni. Ez garancia volt, törvényes garancia volt.
Most semmilyen garancia nincs erre, azt mondják, hogy kétharmados többség van, és bizony néha úgy viselkednek, mintha négyharmaduk lenne, mert figyelmen kívül hagyják egyébként az intézményes lehetőségeket, hogy ott ülhessenek mások is önökön kívül. Sem a szakma, sem a tudományos élet - ezt még fel sem vetem -, tehát nem olyan konstrukciót találtak ki, hogy a politikai pártok távol maradjanak, csak a kormányzó hatalomnak adták meg.
A másik kérdés: Neelie Kroes pedig azt mondta, ilyent sohasem mondott, hogy ez tökéletesen megfelel az alapjogi charta 11. cikkelyének, hanem azt mondta, egyébként folyamatosan monitorozni fogják, hogy Magyarországon hogyan történik a dolog, és ez a dolog még nem ért véget, ráadásul az Európai Parlamentben is még hátra van a vita második fele.
Köszönöm szépen, lejárt az időm. Elnök úr, parancsoljon!