VARGA GÉZA
VARGA GÉZA
VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót. Azt hiszem, hogy a vita utolsó néhány hozzászólása túlságosan vagy-vagy irányba ment el. Azt hiszem, hogy itt egy differenciált megközelítésre van szükség, és ezeket a szempontokat össze kell hangolni. Itt a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételéről folyik a vita, de itt a vízkárelhárítás hatékonyabbá tétele érdekében ugyanakkor a javaslat nem tesz meg mindent. Például sokkal hatékonyabban is lehetne, ha bevonnánk más szempontokat is. Nem titkoltan a tájgazdálkodás szempontjait szeretném most a képbe hozni, és nem azért, hogy ezt szembeállítsam a gazdák szempontjaival vagy éppen a vízügyi szakemberek szempontjaival, ami legalábbis három, jól elkülöníthető célcsoport.
(21.50)
Örültem volna, ha az előterjesztőtől és az államtitkár úrtól hallottunk volna arról valóban, hogy miért kell megint ilyen sürgősen ennek az általános vízgazdálkodási programnak, tervnek egy szeletét elénk hozni. A Duna-stratégiára utalok csak, ha jól tudom, a magyar elnökség alatt azt meg kell fogalmaznunk, és arra nincs már olyan sok idő. Tehát azt hiszem, illetve nem értem, kerestem az expozéban arra a választ, hogy mi indokolja ezt, hogy megint csak egy szeletével foglalkozunk ennek a nagyon fontos kérdésnek, ami nagyon fontos kérdés. Tehát hogy ez aktuális, azzal teljesen egyetértünk.
A tájgazdálkodás szempontjait azért szeretném behozni ebbe a vitába, mert tudjuk azt: az, hogy a folyóinkat, vízfolyásainkat gátak közé szorítottuk, hogy minél gyorsabban szaladjon át az országon, ez a szemlélet már túlhaladott, tudjuk azt, hogy ez nem előnyös. Tudjuk azt, hogy egy medencében vagyunk, és egyszerre vannak az árvizeink, és egyszerre ugyanabban az évben akár lehet szárazság is. Ezeknek a szempontoknak az összehangolására van szükség, mert van, ahol esetleg az árterületen a jó öntéstalajon a gazdálkodás érdekeit kell egy adott térségben előtérbe helyezni, másutt viszont igenis a tájgazdálkodás szempontjai tudnának dominálni.
Azt szeretném javasolni, hogy még akár ebben a mostani előttünk fekvő törvénymódosításban is a tájgazdálkodási társulatok létrehozásának a szempontjait fontoljuk meg. Mi erre egy módosító javaslatot be is fogunk adni. Ugyanis ez az újabb szempont tenné differenciáltabbá ezt az egész megközelítést. Tudjuk, hogy ellentmondás van, itt bizonyos fokig fölmerült már az ellentmondás a különböző érdekek között, hogy ha ezt csupán a vízgazdálkodási társulások kezébe adjuk vagy oda delegáljuk ezeknek a vitáknak a lebonyolítását, akkor ez az ellentmondás ott nagyon élesen megjelenik. Ugyanis nem lehet a vizet egyszerre leengedni is meg visszatartani is. A vízvisszatartás lehet, mondjuk, talán egy közérdek, a víz leengedése, hogy egy adott területről az minél hamarabb kerüljön lecsapolásra, az pedig, mondjuk, a gazdálkodók érdeke lehet. Tehát ezt az ellentétes szempontot a vízgazdálkodási társulat keretén belül alig lehet kezelni.
Javaslatunk szerint tájgazdálkodási társulások létrehozását javasoljuk, nem az ország teljes területén, nem az összes vízfolyások mentén, de ahol ez feltétlenül indokolt. Azért egy társulás, egy újabb társulás létrehozását javasoljuk, hogy ezek a társulások a vízgazdálkodási társulatok területén működnének, de egyeztetni kelljen a kéttípusú társulásnak ezeknek a különböző látszólag ellentmondásos szempontoknak az összehangolásában. Tehát a szükségből mindenképpen erényt kellene kovácsolnunk, és esetleg ezzel a javaslattal lehet ezt megoldani.
A vidékfejlesztés szempontjait szeretném még itt behozni, hogy miért is érvelünk mi, érvelek én a tájgazdálkodás, illetve a tájgazdálkodási társulatok létesítése mellett. A kormányprogramban, már a választási programban, majd a kormányprogramban is nagyon sokszor hallottuk a kormánypárttól a munkahelyteremtést, a vidék fontosságát, és úgy gondoljuk, hogy ezek a vizek nemcsak veszélyt jelentenek számunkra, hanem ha ezekkel ésszerűen gazdálkodunk, akkor éppen hogy lehetőséget is jelenthetnének ebből a szempontból, tehát a munkahely-teremtési és egyéb szempontokhoz. Ehhez egy komplexebb gondolkodás az, amire szükség van, és ezért mondtam azt, hogy ennek a problémakörnek csak egy szeletét kivéve, mint ami ebben a törvényben van, egy picit technokratának tűnik, szemben azzal, mintha azt a komplex megközelítést alkalmaztuk volna, amit egy kalap alatt meg lehetne csinálni.
Itt vidékfejlesztési szempontból mire gondolok: hogy egy adott térségben, ahol a gazdákkal az összes szempont figyelembevételével, az árvízvédelmi és a tájgazdálkodási szempontokat együtt kezelve és mérlegelve meg lehetne valósítani; tehát a tájgazdálkodásnak a vízvisszatartás talán inkább az érdeke, miközben a mezőgazdasági intenzív vagy monokultúrás szántóföldi növénytermesztést folytatók körében pedig a víz minél gyorsabb leengedése. A víz visszatartása, tehát amiről én beszélek, és hangsúlyozom, differenciáltan, megelőzve talán néhány kétperces felszólalást, hogy akkor én most megint miről beszélek, tehát a differenciált megközelítésről beszélek, és ennek a teljes képnek csak egy részéről.
Ha a vizeket visszatartjuk, akkor a horgászturizmusnak és az úgynevezett kishalászat visszaállításának megvolnának a lehetőségei, hogy a fokgazdálkodást ne is említsem, amiről nagyon sokat hallottunk Ángyán tanár úrtól és másoktól a kormánypárt oldaláról. A horgászturizmussal egyáltalán ezt a kérdést a horgászat, a halászat kérdése felé is kiterjesztené. Ez azért is volna célszerű, mert tudjuk, hogy most néhány társaságnak, hogy ne mondjam, MSZP közeli társaságnak van a halászati hasznosítási joga kiprivatizálva, kidelegálva. (Gőgös Zoltán: Egyet mondjál, amit mi adtunk ki.) Jó, mondok majd. (Közbeszólás: A folyosón elmondja mindjárt.) Orosz Sándort meg kell kérdezni. (Gőgös Zoltán: Csak egyet mondjál!)
Tehát itt ezzel a törvénnyel vagy a vízkárelhárítással kapcsolatban a tájgazdálkodás körébe bevonni ezt a vízgazdálkodást, a halászat és a kishalászat visszaállítására volna mód. Fönn a Tisza vidékén, Észak-Magyarországon nagyon sok helyen úgy van, hogy a mélyszegénységben élő kisebbség egyszerűen védi, őriz egy-egy adott vízterületet, egy-egy adott olyan térséget, ahol öntésterület van, és a vizek nem húzódtak le, és ott orvhalászatot folytat, mondjuk, de ott kitisztítja, és védi az adott területét. Ebből a jelenségből például a tájgazdálkodás keretein belül - most a mélyszegénységben élőkről beszéltem -, éppen hogy ezt szabályozva egy további lehetőséget lehetne nekik adni. Ez csak egy példa volt arra, hogy így egy vidékfejlesztési komplexebb megközelítésben milyen lehetőségeket hordana ennek a törvénynek a további bővítése, módosítása.
Én ezeket szerettem volna elmondani. Tehát a tájgazdálkodási szempontokat javaslom, és kérem, hogy Bányai képviselőtársam esetleg fogadja be, vagy vizsgálja meg ezeket az erre irányuló módosítóinkat.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
