GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! A belvíz már a tavalyi év végén óriási pusztítást okozott az országban. Ez az ország egészének, nem pedig csak az érintett területeknek jelent olyan katasztrófát, amelynek a mértékét még csak találgatni lehet. A baj már most óriási, és még nem tudhatja senki, milyen időjárási viszonyokat tartogat a tavasz és az előttünk álló év. Nem csak a mezőgazdasági ágazatot érinti a belvíz, bár kétségtelen, hogy a kár itt a legnagyobb. A gazdák maguk között az össz-termőterület egynegyedére, vagyis közel egymillió hektárra teszik a belvíz által veszélyeztetett terület nagyságát, ami nemcsak az idei termés drasztikus visszaesését, de a magyar mezőgazdaság teljes összeomlását eredményezheti.
Ami azonban még a belvíz mezőgazdaságot érintő hatásánál is tragikusabb, az a belvíz emberi életet és családok lakhatását veszélybe sodró, pusztító ereje. A Bács-Kiskun megyei Gátér, Petőfiszállás, de különösen Pálmonostora térségét pont karácsony és újév idején sújtotta az 1940-es évek óta itt nem tapasztalt belvíz, de azóta hasonlóan kilátástalan híreket hallani Csongrád, Jász-Nagykun és Békés megyékből, Szabolcsból, Hajdú-Biharból és a Közép-Dunántúl régióiból is. Utcákon és közterületeken, házakban és ólakban állt a víz, ami ellen a települések vezetése a helyi lakosokkal vállvetve, valamint a katasztrófavédelem hathatós segítségével heroikus és áldozatkész küzdelmet folytatott. Jelenleg Pálmonostorán a lakóingatlanok több mint 15 százaléka veszélyeztetett állapotban van, az összedőléssel fenyegető épületek száma napról napra nő. Az emberfeletti életmentő munkálatok közben kellett a települések polgármestereinek szembesülnie azzal a fojtogató bürokráciával, amely a károk elhárítása érdekében a vis maior alapból történő pályázást érinti.
Államtitkár Úr! Miért kell katasztrófa esetén háromhetente a legrészletesebb pályázati dokumentációt bekérni a katasztrófa sújtotta térségek önkormányzataitól? Miért kell egy településnek több tízezer forintért kikérnie a földhivataltól a katasztrófa által sújtott ingatlanok dokumentumait? Miért csak köztulajdonban lévő ingatlanokra és csak életveszély elhárítása esetén lehet pályázni a vis maior alapból, és miért a településnek kell bizonyítania a hatóságokkal szemben, hogy egy belvíz sújtotta kár köz- és nem magántulajdonnál keletkezett? Van-e esély arra, hogy a kormányzat a Magyarországon tevékenykedő, belvíz esetén különböző jogi formulák mögé bújó biztosítókat bevonja a belvíz okozta károk rendezésébe? Van-e mód arra, hogy a kormány a katasztrófa által sújtott településeknek enyhítsen legalább az adminisztrációs terhein akkor, amikor ott már nem is a védekezés, hanem az emberi életek mentése a fő feladat? Korábbi tájékoztatásuk alapján ígéretet kaptunk az Európai Uniótól arra, hogy uniós vis maior alapból is pályázhatunk a belvízhez hasonló katasztrófák kárenyhítésére.
Várom a tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy az EU beváltotta-e ígéretét, a fenti kérdésemmel kapcsolatban pedig a válaszát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
