DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alkotmány koncepciójának megtárgyalása igen színvonalas vitát eredményezett, az - talán egy megnyilvánulást leszámítva - méltó volt a legjobb magyar parlamenti hagyományokhoz és az alkotmányozás nemes feladatához. Ezért köszönetet mondok minden képviselőtársamnak, aki építő szándékával, legjobb tudása szerint észrevételei és javaslatai közreadásával és az alkotmányozás ügye iránti felelősségérzettel részt vett a vitában.
Az alkotmánykoncepció megvitatása során három képviselőcsoport véleményét teljes egészében megismerhettük, a Fideszét, a Kereszténydemokrata Néppártét és a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióinak véleményét. Sajnálatos, hogy a vitától való távolmaradása következtében ez a Szocialista Pártot illetően nem vált lehetségessé. Nem tisztem minősíteni távolmaradásukat, de annyit leszögezhetünk, hogy ezzel nem a kormányzó pártszövetséget büntették, hanem, feltéve, hogy lehettek megfontolást érdemlő felvetéseik, az egész nemzetet rövidítették meg, illetve magukat fosztották meg attól a lehetőségtől, hogy javaslataikat mérlegelni és hasznosítani tudjuk. A Lehet Más a Politika frakciója ugyan hasonlóképpen nem vett részt a parlamenti vitában, de Schiffer András frakcióvezető úr az általános vita bevezető szakaszában, a vezérszónoki körben felszólalt, és kifejezésre juttatta, idézem: “Az LMP-nek nem a leendő alkotmány tartalmával van problémája.” - amit örömmel hallottunk. Ezen túlmenően a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja módosító javaslatokkal is élt, amelyek egyes elemeit az alkotmány-előkészítő eseti bizottság befogadta és támogatta.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának felszólalói méltatták és támogatták az új alkotmány koncepcióját, illetve több olyan kérdés, illetőleg alkotmányos érték beemelését, fokozottabb hangsúlyozását szorgalmazták, amelyek a dokumentumban nem vagy nem kellően artikulálva jelentek meg. Úgy gondoljuk, hogy függetlenül az előttünk fekvő koncepció végső jogi jellegétől, ezek a jobbító szándékú észrevételek alapvetően jogosak és indokoltak, amelyeket az alkotmány normaszövegének kialakításakor indokolt lesz figyelembe venni. Tulajdonképpen magát a koncepciót érdemben, alapvetően megkérdőjelező támadás vagy kritika nem érte, ami visszaigazolja azokat a véleményeket, amelyek szerint az új alkotmány általunk most megtárgyalt szabályozási elvei joggal szolgálhatnak az alkotmányozás további folyamatának alapjául.
Egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom mutatott fel a vitában egy másik alternatívát, új, kartális alkotmány megalkotása helyett a történeti alkotmány visszaállítását. Ennek részletei és módja kifejtésével azonban jobbikos képviselőtársaink adósak maradtak, így mindenképpen rá kell mutatnunk a következőkre. A történeti alkotmány félretétele alkotmányos rendünk fejlődésének fájdalmas félbeszakítását jelentette, amelynek tudatában csak a legnagyobb tisztelettel tudunk megemlékezni a történeti alkotmány értékeiről. Hozzáteszem, nemcsak e megemlékezésre vállalkozunk, hanem azon vagyunk, hogy a történeti alkotmány szellemiségével való kontinuitást a lehető legteljesebb mértékben megteremtsük.
A történeti alkotmánynak a szó szoros értelmében vett visszaállítása azonban nézetünk szerint sajnálatosan nem lehetséges, mivel az az 1944. március 19-én hatályban volt közjogi jogszabályok eredeti szövege szerinti hatályba helyezését jelentené, ezek körébe nyilván nem beleértve az akkori magyar alkotmányosságon súlyos sebeket ütő egyes jogszabályokat. Márpedig a jogrendszer közel hét évtizeden át történő folyamatos működése és azzal összekapcsolódó alakulásai olyan irreverzibilis változásokat eredményeztek, amelyekről nem lehet nem tudomást venni. Ezen túlmenően azt is mérlegelnünk kell, hogy a történeti alkotmánynak jelentős részét képezte egy közel 70 éve alkalmazáson kívül került és az akkori egyéb jogi környezetet feltételező szokásjog, illetve hogy a történeti alkotmány világában a minősített többségű törvények ismeretlenek. Ennek a rendszernek az életre keltéséhez és működtetéséhez egy, az ennek világában otthonos és ahhoz alkalmazkodni képes politikai osztályra is szükség lenne.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vita alkalmat adott a közvéleményünket foglalkoztató és az alkotmányjog világában visszatérő különböző kérdések megvitatására, így szóba került a kétkamarás parlament kérdése, a képviselői jogállás problémái, a szabad mandátum elvének gyakorlati vetületei, újabb választójogi megközelítések, az alapvető jogok szabályozásának részletei és más alkotmányjogi kérdések, amelyek részletezésére összefoglalómban nem térek ki. Úgy gondolom, hogy mindezek megvitatásával hozzájárultunk az alkotmányjogi kérdések megvilágításához, megfelelő megközelítésükhöz, a jó megoldások megtalálásához.
(17.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság a benyújtott módosító javaslatok közül támogatja Lázár János és Harrach Péter frakcióvezető urak azon módosító javaslatait, amelyekkel az Országgyűlés a koncepciót annak kötelező érvényre emelése helyett ajánlássá változtatja, illetve amelyekkel lehetővé válik valamennyi pártfrakció részére alternatív normaszöveg benyújtása és azok versengő megtárgyalása.
Támogatja továbbá a Lehet Más a Politika képviselői, Karácsony Gergely és képviselőtársai módosító javaslatának az előbbiekkel egybevágó elemeit, valamint Turi-Kovács Béla képviselőtársunknak a termőfölddel kapcsolatos, illetve Dúró Dóra jobbikos képviselőtársunknak az új alkotmány további módosításával kapcsolatos módosító javaslatát.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezekkel a módosításokkal az alkotmány-előkészítő eseti bizottság előterjesztését fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
