DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Egy olyan kérdéssort tett föl, ami kétségtelenül egy nagyon fontos területet átölel, de szinte az egész kormányprogramot, a vidékre vonatkozó egész kormányprogramot kéri most rajtam számon. Négy perc alatt erről nyilván nem tudok beszélni, mégis néhány dolgot hadd emeljek ki azok közül a kérdések közül, amelyeket föltett, mert valóban fontos kérdéseket érintett.
Cél változatlanul a földdel kapcsolatban az önrendelkezés, mint ahogy a nemzeti erőforrások megőrzése is; nemzeti hatáskörben tartása erőforrásainknak, ez egy alapvető kérdés, és a gazdálkodó családok kezében akarjuk megtartani a termőföldet. Mit tettünk ennek érdekében eddig? Talán erről egy-két gondolatot mondanék, hiszen képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy ismeretlenek a kormány birtokpolitikai irányelvei.
Nos, az elmúlt nyáron a Nemzeti Földalapról szóló elfogadott törvényben rögzítettük a birtokpolitikai irányelveket. Kérem, ez a magyar mezőgazdaság kis, közepes, családi gazdaságokról fog szólni, és ezek összefogását fogjuk segíteni, hogy a piaci versenyben is megmaradjanak. Tehát azt hiszem, hogy ez elég világosan fogalmazott a Nemzeti Földalapról szóló törvényben.
Módosítottuk a földtörvényt is az elmúlt nyáron, és az állam elővásárlási joga épp a földspekulációt igyekszik megakadályozni. A Nemzeti Földalap hamarosan élni is fog ezzel a jogával, s minden olyan ügyletben, ahol a spekuláció fölmerül, az állam be fog lépni, és el fogja vásárolni a spekulánsok elől a földet.
A hároméves moratórium, amit említett, valóban nagyon fontos volt mégis, mert ezek az eszközök, ha olyan állapotban éri a magyar földpiacot és a magyar gazdatársadalmat a piacliberalizáció, amilyen állapotban a szocialisták itt hagyták, kivéreztetett állapotban, tönkretett állapotban, nos, ilyen körülmények között katasztrofális lett volna a földpiac-liberalizáció.
Mire is kell tehát ez az idő? Mit akarunk tenni? A földpiacot fogjuk konszolidálni, az állam beavatkozó szerepe épp erre kell, a földpiacra belép az állam - mint az egyik legnagyobb szereplője ennek a földpiacnak. Az osztatlan közös tulajdonokat rendezni kell. Nem is ismeri Európa, mi az, hogy osztatlan közös tulajdonon. A bérleti viszonyok elképesztőek, amilyen módon az állam odaadta a földjét. Van olyan szerződés, ahol 5 ezer hektárt egy olasz érdekeltségnek az előző kormány odaadott, kérem szépen, 50 forintért hektáronként a gyepet és 100 forintért hektáronként a szántóterületet, miközben a földbérleti díjak normál viszonyok közt 20-50 ezer forint között mozognak. Tehát rendet kell itt teremtenünk.
A birtokrendezés elengedhetetlen. Nem a birtokok kicsik, hanem a parcellák, a szétaprózottság a gond. Ha ilyen körülmények között éri a liberalizáció ezt a mezőgazdaságot, katasztrofális következményei lesznek. Törvényeket kell tovább módosítsunk, és fogjuk is. Egyrészt az alkotmányban szeretnénk, ha megjelenne a föld védelme. Például az olasz alkotmányt hozom ide, ahol ez nagyon határozottan szerepel. (Közbeszólásra:) Az, hogy mi kerül be az alkotmányba, kedves képviselő úr, azt majd meg fogja látni. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Azonkívül a földtörvényt módosítani fogjuk, és az üzemszabályozási törvénnyel fogjuk elérni azt, ami szintén az ősz folyamán idekerül elénk, és társadalmi vitát fogunk folytatni, hogy ugyanolyan föltételekkel tudjanak a külföldiek is nálunk földet vásárolni, mint amilyen föltételekkel mi Ausztriában vagy Franciaországban vásárolunk. Tehát az európai normáknak megfelelő védelmi rendszert fogjuk fölépíteni. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
A gazdák megerősítésére van szükségünk. A támogatásokat úgy fogjuk átalakítani, és olyan szabályrendszert alkotunk, hogy a családok felé tereljük, a kis, közepes gazdaságok felé tereljük a támogatásokat. A hitelrendszer átalakítása zajlik és a bankrendszer átalakítása, olyan kínálatot szeretnénk, amely lehetővé teszi pénzügyileg is, hogy ezen a piacon a magyar gazdák megjelenjenek.
Végül a társadalmi párbeszéd. Tisztelt Képviselő Asszony! Napokon belül a stratégia, ami ezeket a kérdéseket egy keretbe foglalja, nyilvánosságra kerül, és a legszélesebb társadalmi párbeszédet fogjuk folytatni ez ügyben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nemzeti konzultációra bocsátjuk ezt a stratégiát. Kérem, vegyenek részt ebben, és vitassuk meg ezeket a kérdéseket.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
