MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy e késői órában csak röviden foglaljam össze a jelentés megállapításait, illetve, hogy a jelentés hogyan készült el.
Ismeretes, hogy az Országgyűlés határozatokat hozott, és ezekben a határozatokban megszabta azt, hogy a vizsgálóbizottságnak milyen feladatokat kell elvégeznie. Ez kifejezetten a 2002-2010 közötti időszakra vonatkozott, amelyben meg kellett vizsgálnunk a MÁV-csoport gazdálkodását, létszámának, forgalmának alakulását, adósságát, költségvetési kapcsolatait, és ezen kívül meg kellett vizsgálni azt, hogy milyen vagyonelemeket szerveztek ki a MÁV-ból, hogyan alakult át a MÁV; az erre vonatkozó határozati javaslatokat megszavazta az Országgyűlés, és megvizsgáltuk. Szakértők segítségével részletesen megválaszoltuk ezeket a kérdéseket, sőt nem jogi értelemben, de tartalmilag ezen túlterjeszkedve elfogadtunk egy összegzést is, és intézkedési javaslatokat is tettünk erre vonatkozóan. Hiszen megállapítható volt, hogy a 2002-2010 közötti időszakban sajnos a MÁV-nak szinte minden teljesítménye romlott, és ennek több oka volt. Nyilvánvaló, hogy a költségvetési finanszírozás volt az egyik oka, tehát valóban megállapítható volt, hogy az állam által ki nem fizetett közszolgáltatások, a pályavasút üzemeltetési vesztesége, a személyszállítás árkiegészítésének nem EU-konform formája volt az egyik oka. Ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy hibás politikai és szakmai döntések is vezettek ehhez.
(0.50)
A kiszervezéseknek a politika által kezdeményezett megoldásai, a változó utazási igényekhez való nem kellő alkalmazkodás, a gazdasági szempontból is hibás szerkezetátalakítások, a MÁV-Cargo eladása például, amelynek természetesen nem azonnal jelentkeznek a hibái, inkább stratégiai hibának volt tekinthető.
Megállapíthatók sajnos a vasúti forgalom jellemzői, amelyek ebben a 2002-2010 közötti időszakban nagymértékben csökkentek. A személyszállítási teljesítmény mintegy 30 százalékkal csökkent, három és félszeresére emelkedett a késett vonatok száma, a menetrendszerűen közlekedő vonatok száma is majd’ 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor a pályára fordított felújítási és karbantartási összegek, voltak olyan évek, hogy a 2002-es évnek csak az egyharmadát, majd más években a felét érték el.
Megállapítottuk azt is, hogy az igazgatási és egyéb általános költségek nagyarányú növekedése történt meg. Ezt a MÁV nem osztja, meg kell említenem ezt a véleményt, de a szakértőink egyértelműen állítják, hogy ez így van.
Azt is megállapítottuk, hogy 15 milliárd forintot költöttek szervezet-korszerűsítésre és egyéb tanácsadókra, miközben az igazgatási költségek nem nőttek.
Igen fontos megállapítani a hosszú lejáratú kölcsönök és hitelek változását. Az évi adósságtörlesztés 2002-ben még csak 26 milliárd forint volt, viszont 239 milliárd forint volt a 2010-es évben. Ha csak a kamatokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nyolc év alatt több mint 70 milliót fordítottak kamatokra.
Természetesen a határozati javaslatok megválaszolásakor is, amelyeket a jelentésben részletesen elemeztünk, mind a jogi részéről, hogy hogyan javasoljuk azt, hogy akár a privatizációs törvény változtatásával is ne csak az állami tulajdonú cégek, hanem azoknak a vagyonelemei is legyenek olyanok, amelyeket csak a törvényben meghatározott módon lehet elkölteni, erre vonatkozóan több javaslatot is megfogalmazott a bizottság.
Azt is megállapítottuk több ügyben, hogy szükség lenne további vizsgálatokra, hiszen a bizottságnak nagyon sok esetben nem állnak olyan eszközök a rendelkezésére, hogy egy olyan vizsgálatot lefolytasson, amelyben esetleg azt is el tudja dönteni, hogy például büntetőjogi feljelentést kell-e tenni.
Több esetben megállapítottuk, hogy szükség van ilyen vizsgálatokra, ezek elsősorban a különböző társaságok vagy azok részeinek elidegenítése volt. A bizottság döntése alapján, és ezt a bizottságban részt vevők - akkor ott, megállapítom, hogy az MSZP nem volt jelen, de a többi párt - egyhangúlag megszavazta, hogy dr. Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztost kérjük föl, hogy a vizsgálatát terjessze ki erre is.
Azt is elmondom itt, hogy nagyon sok olyan eset van, amit eleve a kormánybiztos úr vizsgál, ezeket a bizottság nem vizsgálta részletesen, nem feladatunk tehát a MÁV ingatlanügyeinek, a MÁV székházügyeinek a vizsgálata például, vagy akár a MÁV-Cargo eladásának büntetőjogi vonatkozásai. De tettünk javaslatokat, hogy ki kellene vizsgálni, és azt is megvizsgáltuk, és a MÁV vezetését is fölkértük arra, hogy átvizsgálva a belső ellenőrzési jelentéseket, nagyon sok esetben állapítottak meg visszásságokat, szabálytalanságokat, ugyanakkor megállapítható volt, hogy ezeket általában semmilyen retorzió vagy számonkérés nem követte.
Annyit szeretnék még elmondani röviden összefoglalva a jelentés lényegét, hogy a MÁV-csoportra tettünk javaslatokat, intézkedési javaslatokat, amelyeket a bizottság szakértőivel együtt alakítottunk ki, és a bizottság záróülésén részt vevő képviselők egyhangúlag támogatták, amelyek ajánlásokat tesznek a MÁV költségvetésével kapcsolatban, hisz ez valóban szükséges ahhoz, hogy a MÁV hosszú távú jövőjét tervezni lehessen. Megfelelő szabályozási környezetet kell kialakítani, és a pályahasználati díj kialakításánál is fontos az, hogy a pályaüzemeltetés, -karbantartás önköltségi szintje legyen a meghatározó szempont. Megállapítottuk elsősorban, hogy a pályák karbantartásánál, felújításánál van a legnagyobb lemaradás, a közeljövőben erre kéne a legtöbb forrást fordítani.
Természetesen ajánlásokat tettünk a MÁV-csoport gazdálkodásával kapcsolatban is. A MÁV-csoport, mint ismeretes, átalakult az elmúlt években. Úgy láttuk, hogy ez alapvetően megvizsgálandó, hiszen nem bizonyosodott be, hogy a MÁV-csoport hatékonyabban és jobban tud működni ebben a formájában, ahogy az elmúlt években kialakították.
Az viszont teljesen egyértelműen megállapítható volt, és az országgyűlési határozat több kérdése erre irányult, hogy vizsgáljuk meg a kiszervezéseket. A kiszervezések esetében több esetben megállapítható volt, hogy nem megfelelő hatástanulmányok, megfelelő előkészítés alapján döntötték el, hanem sok esetben a politika döntötte el például a létszámleépítéseket, ezt követték ezek a kiszervezések, amelyek formailag ugyan a létszámleépítést szolgálták, ugyanakkor összességében nem voltak előnyösek. Vannak olyan példák, például a felsővezeték-karbantartásnál, ahol ezt egyértelműen be is lehet bizonyítani, azonban a kiszervezések többségénél azt kellett megállapítani, hogy nem állnak rendelkezésünkre a dokumentumok. Ez is önmagában természetesen már kritika, amely a MÁV-nál egyértelműen nem azt mutatta, hogy ezeket a döntéseket megfelelő gazdasági hatástanulmányokkal készítették volna elő.
Javasoltuk a beszerzések felülvizsgálatát, a szakszervezeti költségek csökkentését, hiszen megállapítható az is, hogy ez lényegesen emelkedett, a 2002-es szintről a többszörösére emelkedett 2010-ig. És természetesen megvizsgáltuk a MÁV-Cargo eladását is, elsősorban vasút-stratégiai, nemzetstratégiai szempontból, és meg kell állapítani, hogy számos olyan hatása volt ennek az eladásnak, amely hátrányosan érintette a MÁV-nál gazdálkodó más cégeket is, például a járműkarbantartókat, de hátrányosan érintette például az egyéb szolgáltatókat is. A szerződésben megfogalmazottak ráadásul még nem is voltak előnyösek a magyar állam számára sok esetben, hiszen például a tőkeemelést nem kötötték a magyar beszállítókhoz és így tovább, tulajdonképpen ilyen szempontból nem szolgálta a magyar nemzetgazdaság érdekeit.
Összességében megköszönöm még egyszer mindenkinek a munkáját, aki segített a jelentés elkészítésében, és azt is, hogy - mint említettem - a bizottság záróülésén az ott jelen nem lévő MSZP kivételével minden párt képviselője végül is támogatta a jelentés ilyen formában való elfogadását és a javasolt intézkedéseket is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
