BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az atomenergia békés célú használata egy olyan téma, amellyel kapcsolatosan nem maradhatnak elvarratlan szálak, így a részletes vitában elhangzottakra is válaszolni szükséges, illetve Jávor Benedek képviselőtársunknak volt egy olyan felvetése még az általános vita idején, amelyre korrekt válasz nem hangzott el, ezt szeretném pótolni, és mindenkitől szeretnék elnézést kérni, hogy a korai óra ellenére néhány percig még a türelmüket igénybe kell vennem.
Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos kérelmet, amellyel kapcsolatosan Jávor Benedek képviselő úr még az általános vita során fölvetette azt, hogy az üzemidő hosszabbításának a kérdése a körmünkre ég, tehát ezzel kapcsolatosan mondanám, hogy a kérelmet a tervezett üzemidő lejártát legalább egy évvel megelőzően, vagyis az 1-es blokk esetében 2011. december 12-éig kell benyújtani. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos munkák természetesen már évekkel ezelőtt a parlament felhatalmazása alapján megkezdődtek. A Paksi Atomerőmű az üzemidő-hosszabbítási programot határidőben benyújtotta, az Országos Atomenergia Hivatal a programot jóváhagyta, annak végrehajtása az előírásoknak megfelelően halad.
Az üzemidő-hosszabbítás tekintetében az új nukleáris biztonsági szabályzatok korszerű követelményeket állapítanak meg. Az új szabályzat a kormány által a közeljövőben kerül elfogadásra, és kihirdetésére a jelen törvény módosításával egyidejűleg kerülhet sor.
A törvényjavaslat egyik fontos eleme az átalakítás és az átalakítás engedélyezése. Jávor képviselő úr is ezzel kapcsolatosan terjesztett be több módosító indítványt is. A korábbi hozzászólások alapján érdemes ezt a témakört ismételten átbeszélni és pontosítani, nehogy félreértések nehezítsék a törvényalkotási szándék megértését. Ezért a törvényjavaslat a nukleáris létesítmények, rendszerek, rendszerelemek átalakításának engedélyezési eljárását a nemzetközi trendek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlása alapján, a nukleáris biztonsághoz fűződő legfontosabb érdeket mindvégig szem előtt tartva módosítja.
Ezzel kapcsolatosan egyrészt hangsúlyozni kell, hogy átalakításról van szó, a módosított engedélyezési eljárás tehát nem érinti sem az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos engedélyezést, sem pedig a majdani esetleges bővítéssel kapcsolatos eljárásokat. A cél az átalakítási eljárások egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele a nemzetközi környezet és a hazai gyakorlat tapasztalatai alapján.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, miszerint a hatóságra nagy nyomás nehezedik majd, amikor azt látja, hogy igen költséges beruházások, előkészítő munkálatok történtek, ennek ellenére az engedély kiadásának feltételei hiányoznak, hangsúlyoznom kell, hogy a hatóság az atomenergia békés célú alkalmazása során a nukleáris biztonságért felelős hatóság, e feladat ellátására jött létre, minden eljárása a nukleáris biztonság elérhető legmagasabb szintjének megvalósulását szolgálja. Nem mérlegel, nem mérlegelhet más szempontokat.
Az Országos Atomenergia Hivatal az átalakítás előkészítésének kezdetétől jelen van, hiszen a tervezett munkálatokról az engedélyes köteles tájékoztatni a hatóságot. Amikor a hatóság az átalakítási engedély kiadásáról dönt, továbbá amikor felügyeli az átalakítást, kizárólag a nukleáris biztonság szempontjait tartja szem előtt. A nukleáris biztonságot veszélyeztető nemmegfelelőség esetén meghatározott intézkedések megtételét írja elő, illetve az átalakítás előkészítését vagy az átalakítás folytatását megtiltja, az engedélyt visszavonja. A hatóság határozatának végrehajtását a bíróság sem függesztheti fel. Ahogyan pedig az már többször elhangzott, az engedélyes az átalakítás végrehajtását, üzembe helyezését kizárólag az átalakítási engedély birtokában kezdheti meg.
Nem kérdés, hogy ma az atomenergia alkalmazása kapcsán a fukusimai események következtetéseinek levonása, az emiatt szükséges lépések megtétele óriási jelentőséggel bír. Nukleáris kérdésekben ezért a nyilvánosság alapvető fontosságú. Jávor Benedek képviselő úr indítványa is a nyilvánosság megteremtését, illetve kiszélesítését szorgalmazza. Ugyanakkor a környezeti információval kapcsolatos kérdések szabályozása nem az atomtörvény feladata, mert ez nem csak nukleáris területet érintő kérdés.
A környezeti információval kapcsolatos rendelkezéseket a környezetvédelmi törvény tartalmazza, amelynek a 12. § (2) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat mint közérdekű adatokat megismerni. E külön jogszabály a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005-ös kormányrendelet, amelynek 2. §-a határozza meg a környezeti információk körét.
Azt is el kell mondani, hogy minden információ nyilvánosságra hozatalát, ahogyan ezt egy módosító javaslat tartalmazza, egyetlen nemzetközi egyezmény sem támogatja, tekintettel a fizikai védelemre vonatkozó adatokra, információkra. Emellett az indítványban szereplő adatok egy része, például a nukleáris létesítmény vagy annak berendezései leállításával vagy újraindításával kapcsolatos adat nem is környezeti információ.
A módosító indítvány emellett figyelmen kívül hagyja a már létező és működő tájékoztatási rendszer felépítését és egyes elemeit, így azzal számos ponton átfedésben van, valamint nem határozza meg a kiadni javasolt információk pontos körét. Az atomtörvény jelenleg is és a jövőben is kimondja, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleáris baleset elhárításával kapcsolatos hatósági feladatokra vonatkozó tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása is.
A módosítás révén bekerül az atomtörvénybe az a szabály is, amely szerint a hatóság köteles tájékoztatni a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról, nukleáris védettségéről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről, az alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről.
(3.40)
Ami a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos hozzászólásokat javaslatokat illeti, szeretném megismételni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat célja e tekintetben az üzemanyagciklus lezárásával kapcsolatos új gondolkodás, koncepciókidolgozás elvi lehetőségének megteremtése, részben tartalmazza a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos felvetéseket is, valamint az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálatok alapján megfogalmazott javaslatok átvezetése. Az Állami Számvevőszék vizsgálata azt kifogásolta, hogy az alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak juttatott támogatás területfejlesztési célokra is felhasználható.
A törvényjavaslat ennek megfelelően a területfejlesztési célú felhasználás lehetőségét törli, további szűkítés azonban nem indokolt, tekintettel arra, hogy a társulások szerepvállalása nélkülözhetetlen a létesítmény közelében élők tájékoztatása szempontjából. Ehhez kapcsolódva kell megjegyezni, hogy a támogatások egyértelmű és átlátható módon történő szabályozására a kapcsolódó kormányrendeletben kerül sor, a jogszabály módosításának előkészítése a jelen törvénymódosítással egyidejűleg szintén folyamatban van.
Végezetül a hatóság által elvégzett ellenőrzésekkel kapcsolatos felvetésekkel összefüggésben, bár e kérdésekre az általános vita során egy alkalommal már kitértem, ismételten jelzem, hogy a hatályos szabályozás alapján a hatóság a nukleáris létesítményekben bármilyen tevékenységet jogosult ellenőrizni, amely a nukleáris biztonságot érintheti, függetlenül attól, hogy az engedélyhez kötött vagy sem. A törvény az ellenőrzések tekintetében csak az alapvető szabályokat tartalmazza, a részletes rendelkezéseket a már említett nukleáris biztonsági szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Az Országos Atomenergia Hivatal évente mintegy 200-300 ellenőrzést végez, a Paksi Atomerőmű telephelyén és a hatóság budapesti székhelyén folyamatosan működteti beépített ellenőrző rendszerét, amely ellátja a hatóságot az ellenőrzéshez szükséges alapvető műszaki adatokkal.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm megtisztelő türelmüket és figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)
