DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy az alkotmányügyi bizottság a tegnapi napon nyújtotta be a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, a kormány értelemszerűen, mivel nem tartott ülést, testületileg nem tudott állást foglalni még a javaslatról.
Ezzel együtt is azt kijelenthetjük, hogy a törvényjavaslat célja, a javaslat indokai maximálisan illeszkednek a kormány programjába, a kormány büntetőpolitikájába. A kormány programja mind az eljárások, elsősorban a bírósági eljárások gyorsítását, mind pedig a korrupció elleni küzdelmet kiemelt célként kezeli. Ez a törvényjavaslat az indokai között mind a két szempontot, tehát mind a bírósági eljárások hatékonyságát, mind pedig a korrupció elleni fellépést tartalmazza, és nemcsak az indokai, hanem a tervezett módosítások is mindenképpen a korrupcióellenes küzdelmet és a bírósági eljárás hatékonyságát eredményezhetik.
A törvényjavaslat leglényegesebb elemei - vagy úgy mondjuk, hogy koncepcionális elemei - teljes egészében belül maradnak az alkotmányos kereteken belül álláspontunk szerint. A koncepcionális eleme a javaslatnak az, hogy az ésszerű elbíráláshoz, az ésszerű eljárási idő megtartásához, tehát az időszerűséghez fűződő alkotmányos érdeket figyelembe véve az ügyészség irányítani tudja azt, hogy mely bíróságon kerüljön tárgyalásra az ügy, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az ügyészség bármiféle igazságszolgáltatási funkciót átvenne, hiszen az ügyészség vádat emel, és utána a független bíróság dönt a vád törvényességéről és a vád megalapozottságáról. Tehát nem történik más, mint egy alkotmányos érdek mentén, egy alkotmányos érdek biztosítása érdekében az ügyészség bíróság elé állítja a vádlottat, és a bírósági eljárást a vádiratával kezdeményezi.
Megjegyzem, hogy arra már március 1-je óta van lehetőség, hogy a bíróság a saját döntése alapján a Legfelsőbb Bíróság határozatával kijelöljön egy másik, kevésbé leterhelt bíróságot, azaz a március 1-jétől hatályba lépett büntetőeljárási szabályok lehetővé teszik, hogy az ésszerű határidőn belüli, ésszerű időn belüli elbírálás érdekében az egyébként az ügyre illetékes bírósággal szemben egy másik bíróság járjon el, egy olyan bíróság, amely kevésbé van leterhelve.
Ez a megoldás egyébként az Országgyűlés döntése alapján 2010 decemberében született meg. Tudtommal a mai napig senki nem kifogásolta ennek az alkotmányosságát, vagy legalábbis az Alkotmánybíróság semmiképpen nem hozott ilyen döntést, és annak idején egyébként maga az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kezdeményezte ennek, egyébként az általános illetékességi szabályoktól eltérő eljárásnak a megindítását.
Összefoglalva, tisztelt Ház, a javaslat nem szenved olyan hibában, amely miatt itt az általános vita ne lenne lefolytatható.
A javaslattal szemben nem lehet olyan alkotmányos aggályt megfogalmazni, ami ne lenne korrigálható ebben az eljárásban, és ahogyan Cser-Palkovics András is utalt rá, a bizottsági vitában is elhangzott, hogy egyes részletkérdések alkotmányosan aggályosak lehetnek, itt meg kell találni a garanciális szabályok biztosítását, a jogállami garanciák biztosítását, és meg kell találni ezzel együtt a bírósági eljárás hatékonyságának az összhangját. Tehát mind a bírósági eljárás hatékonyságának, mind pedig az eljárás alá vont személyek jogainak a biztosítása egyaránt olyan alkotmányos érdek, amelynek az egyensúlyát meg kell találni.
Még egy utolsó mondat arról, hogy van-e lehetőség egyáltalán kiemelt ügyekről beszélni, és vajon a törvényeink kiemelt ügyekre nézve meghatározhatnak-e speciális eljárási szabályokat.
Először is szeretném leszögezni, hogy mind a jelenlegi alaptörvény, az alkotmány, mind pedig az új alaptörvény akár azt is lehetővé tenné, hogy az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságot hozzon létre az Országgyűlés.
Tehát egészen odáig el lehetne menni, hogy az ügyek meghatározott csoportjára nem speciális eljárási szabályokat, hanem speciális bíróságot állítana fel az Országgyűlés. Márpedig, ha innen nézem, akkor hangsúlyozom, hogy a büntetőeljárási garanciák megtartása mellett igenis van lehetőség speciális eljárási szabályok kialakítására.
Egyébként a büntetőeljárásban most is számos speciális szabály van: fiatalkorúak eljárása, a katonákra vonatkozó eljárás vagy más speciális eljárási szabályok. Ilyen speciális eljárási szabályokat javasol az előttünk fekvő törvényjavaslat megalkotni, mégpedig kifejezetten a kiemelt vagy én inkább úgy mondanám, hogy a hivatali és közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépésre javasol speciális eljárást a törvényjavaslat.
Tehát ez sem ördögtől való, és erről sem hiszem azt, hogy alkotmányos aggályokat vetne föl, hogy az ügyek meghatározott csoportjára speciális eljárási szabályok vonatkoznak. Ennek persze a polgári jogi vetülete is megvan. Jelen pillanatban speciális eljárási szabályok vonatkoznak a kis értékű, kis tárgyi értékű perekre. Miért ne vonatkozhatnának speciális eljárási szabályok éppen a legnagyobb tárgyi értékű perekre? Tehát azt mondanám, hogy a javaslat a kis értékű perek speciális szabályainak a tükörképeként megteremti a különösen nagy értékű pereknek a speciális eljárási szabályait.
Tisztelt Ház! Javaslom tehát, hogy a tisztelt Ház tárgyalja meg a törvényjavaslatot, és a módosító indítványok után fogadja el.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
