DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért bátorkodtam kézzel is jelezni a hozzászólási szándékomat, mert a gombot még azelőtt nyomtam meg, mint ahogy a mondatába belekezdett volna. Szeretném megindokolni, hogy miért nem támogatjuk a Házszabálytól való eltérést.
Egy éve, hogy késlekedik ezzel a törvénnyel a kormányoldal, és most sem kínál valódi megoldást. Tehát ami itt előterjesztésre került, abban csak egyetlenegy dolog biztos, hogy július 2-ától a végrehajtások beindulnak, igaz, hogy korlátozott számban, 2 százalékban maximalizálták. De ha azt vesszük, hogy több mint százezer bedőlt hitelről van szó, ez a 2 százalék is kettőezer kilakoltatást jelenthet, ami megítélésünk szerint viselhetetlen. Tehát erre egy átgondoltabb, jobb megoldást kellene hozni.
A másik, ami hiányzik ebből az előterjesztésből, az az eszköztelen eszközkezelő, mert jelen állapotában ez az eszközkezelő csak címekben létezik. Ténylegesen nem jelent megoldást még abban az összefüggésben sem, amit önök hirdettek, hogy aki nem tudja törleszteni a hitelét, attól majd az eszközkezelő átvállalja, és szociális bérlakásként utána használhatja, tehát nem kerül az utcára, erre vonatkozóan ez az előterjesztés semmit nem tartalmaz.
A 2 százalékos korlát, illetve ezt követően a növekvő mértéke 3, illetve 4 százalékra pusztán azt a célt éri el, hogy a bankok számára ne okozzon áresést a piacra kerülő túl sok végrehajtás. Tehát véletlenül se a devizahitelesek védelméről van szó, mint ahogy önök hirdetik, hanem a bankok védelméről.
Hiányzik továbbá az előterjesztésből a nemzeti bérlakásprogram. Ugyanis nemcsak az eszközkezelőnek lenne lehetősége, ha eszközt biztosítanának számára, hogy lakásokkal gazdálkodjon, hanem szükség lenne egy nemzeti bérlakásprogramra, szükség és lehetőség lenne egy nemzeti bérlakásprogram beindítására, ugyanis csak Budapesten több mint húszezer üres lakás van. Tehát amikor önök arról szőnek álmokat - szerencsére ezt még nem írták ide le -, hogy majd zöldmezős beruházásban, ilyen farmergazdálkodást megvalósítva próbálnak könnyűszerkezetes lakásokkal segíteni egyeseknek a lakhatásán, akkor nem reálisan gondolkodnak. Sokkal reálisabb lenne a meglévő nemzeti lakásvagyonnal foglalkozni, és mondjuk, nem a MOL-pakett kétséges megvásárlására fordítani azt az 500 milliárdot, amit meg lehetne mozgatni a devizahitelesek megsegítésére.
Lehet mondani, hogy ez egy burkolt bankkonszolidáció lenne. Valóban, az lenne. De ma Magyarországon nem hiteleznek a bankok, lakást legkevésbé sem hiteleznek, és azzal, hogyha ezt az 500 milliárdot önök valahogy bevinnék ebbe a vérkeringésbe, tehát megoldanák azt a problémát, hogy ne legyen eszköztelen az eszközkezelő, akkor valóban tudnának segíteni a devizahiteleseken.
Ez a rögzített árfolyam, amit most beterjesztenek ebben a törvényjavaslatban, ez valójában egy csapda. Aki ezt most elfogadja, annak 2015-ig gyűlni fog a különbözet egy elkülönített számlán. A mai árfolyamtrendek szerint ez 2015-től több mint 270 forintos svájcifrank-árfolyamnak megfelelő törlesztést jelent, amit hasonlítsunk össze, hogy ha most nem tudják a jelen árfolyam mellett fizetni a hiteleket, akkor három év múlva jelent-e ez megoldást. Tehát ez egy olyan átütemezés, ami szintén csak a bankoknak jó.
És még szeretnék szólni arról az önök által elszenvedett kárról (sic!), amit szintén nem oldanak meg a jelen előterjesztéssel, hogy az elmúlt évben háromszor döntötték be a forintnak az árfolyamát; először volt szerencséje Kósa Lajos úrnak, hogy a görög válsággal hozta összefüggésbe Magyarországot; messze nincs Magyarország olyan helyzetben, viszont a forint árfolyama elszállt. Ezt mind megsínylették a devizahitelesek. Úgyhogy olyan előterjesztést kellene hozni, ami erre mindre megoldást hoz, és nem ilyet, mint most.
Tehát nem támogatjuk az eltérést. (Taps az MSZP soraiban.)
