ERTSEY KATALIN
ERTSEY KATALIN
ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Első körben ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan a politikai felelősséget kell említenünk. Az elmúlt 10 évben önök itt közös felelősséget viselnek azért, mert 2001-ben a Fidesz-kormány elindította a devizaalapú hitelezést, aztán a szocialista kormányok az MNB segítségével bátorították azt, majd pedig az elmúlt egy évben a neokonzervatív kormány ismét csak rosszul lőtte be a célcsoportot, amelyet előrevesz a probléma kezelése során. Minden eddigi kormány felelős azért, hogy egész egyszerűen rosszul mérték fel a középosztályt, mind a teherbíró képességét, mind a pénzügyi kultúráját tekintve.
Szólni kell a bankok felelősségéről is, amit a jelen javaslat nem a megfelelő arányban kezel. Ez a javaslat nem a megfelelő arányban osztja meg a terheket a felek között. Az LMP szerint a terheket a helyzet létrehozásában viselt felelősségük és a teherbíró képességük arányában kellene viselniük. Ez alapján a bankoknak kellene a legnagyobb részt viselniük, hiszen elsősorban ők hozták létre a helyzetet, nekik kellene terhet, részt vállalniuk a megoldásban. Ugyanis teljes nonszensz, hogy a bankok a legelemibb feladatukat, az alaptevékenységükhöz kötődő házi feladatot, vagyis a hitelkockázat felmérését nem végezték el, sőt tudván, hogy kockázatos, tukmálták az ügyfelekre. Ez ügyben már tavaly ősszel elmondtuk itt a Házban, hogy teljes sötétségben tapogatózunk, fogalmunk sincs arról hogy a bankok mit fognak vállalni ebből a csomagból, milyen háttér-megállapodás van. Miért nem vállalják ők a legtöbb terhet? - világosan kiderül, hogy nem ők vállalják. Nyilván azért, hogy cserébe a bankadót csökkentsék. Ezek a tárgyalások továbbra is folynak, és nem tudjuk a választ erre.
Természetesen az adósnak is van felelőssége, hogy visszafizesse, amire csak képes, de önök - más kormányzati intézkedésekhez hasonlóan - megint csak túl magasra helyezik azt a vonalat, amely alatt elengedik az emberek kezét. Önök elfelejtik, hogy a magyar középosztály, amelynek a megerősítésére felesküdtek, jóval lejjebb csúszott már. Ebbe a rétegbe, amely már lecsúszott, beletartozik a tanár, a kezdő orvos, az összes közalkalmazott, azok, akik legalább a viszonylag biztos fizetés reményében belevágtak a hitelbe annak idején, akiket most önök ezzel a javaslattal nem segítenek, ők ugyanis már nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. Ezt kellene tudni felmérni, pontos képet kapni arról, hogy mit tudunk erről a rétegről. De ennek nyoma sincs. Amikor még koncepcióként tárgyalta ezt a tervezetet a fogyasztóvédelmi bizottság, az előterjesztő helyettes államtitkár azzal válaszolt a háttérszámításokat, hatástanulmányokat firtató kérdésemre, hogy azokat majd a konkrét törvényjavaslat tárgyalása során megkaphatjuk. Nos, azóta is várom ezt a küldeményt önöktől.
A távoli jövőbe tolják el azt a látszólagos megoldást, amely pillanatnyi, látszólagos könnyebbséget jelent, de valós megoldást nem. Azon túl, hogy magával az elvvel nem értünk egyet, a javaslatban vannak pontatlanságok is, és van benne egy nagyon komoly kiskapu, amely a kényszer-értékesítési kvótát veszélyeztetni, annak a kijátszására szolgál - erre később térek rá. De ami még fontosabb: a részleteket továbbra sem rendezi. Volt keret, volt koncepció, de továbbra is csak egy kerettörvény áll előttünk, mert minden részletet a kormányrendeletre hárít.
(12.20)
Örülök, hogy tegnap Rogán képviselőtársam egyetértett azzal, hogy az újrakötendő szerződésnél a közjegyzői díjat ne az ügyfél, hanem a bank fizesse. Mi is ezt javasoltuk, benne van a hétpontos csomagunkban. Ezzel is vegyék ki a terhet a bankok a felelősségvállalásból a felelőtlen hitelezés miatt. Azt már szomorúan hallottam tegnap, ő úgy tudja, hogy e törvény szövegében benne van az a 15 százalékos határ, ami fölé nem emelkedhet a hiteles terhe. Ezúton tájékoztatom, hogy nincs benne. Ha nem volt ideje alaposan megismerkedni a szöveggel - amit megértek -, hanem csak valamiféle százalékokra emlékszik, akkor jelzem, hogy azok a kvóta százalékai, amik benne vannak. Az előttünk fekvő szöveg kizárólag egy kormányrendelet megalkotására bízza a részletek kidolgozását. Egy év után a törvényszövegben nincs a Ház előtt, hogy mi és hogyan fog történni. Ez megengedhetetlen!
Nem rögzíti a törvény azt sem, hogy a bankok a kamaton kívül semmilyen költséget és díjat ne tudjanak felszámolni a gyűjtőszámla és a kapcsolódó hitelszerződés módosítása során, holott tudjuk, hogy ezekből származnak a legsúlyosabb terhek. A pénzügyi fogyasztóvédelem elemi szintjét sem teremti meg, ha az adós nem tud előtörleszteni, csak úgy, ha az eredeti hitelszerződés szerinti és a gyűjtőszámlán fennálló összeget is teljes egészében kifizeti, holott indokolt lenne. Ha az adós véletlenül egy nagyobb összeghez jut, akkor legalább az eredeti rossz kondíciójú hitelt tudja egy összegben visszafizetni, a gyűjtőszámlához kapcsolódó hitelt pedig - amelynek jobbak a feltételei - később és külön tudja egy összegben fizetni, ha erre van módja és lehetősége.
Indokolatlan az a szűkítő feltétel, hogy az adós a teljes előtörlesztésre csak akkor jogosult, ha az előtörlesztés mind az eredeti tartozását, mind a gyűjtőszámlás tartozás teljes visszafizetését eredményezi. Ahogy az előbb említettem, a jó kondíciójú gyűjtőszámlához kapcsolódó hitelt fenn lehetne tartani, különben feleslegesen fizeti meg az eredeti szerződésben található rossz szerződési feltételek mellett a magas kamatot, díjat, költséget. És még mindig nem egyértelmű, hogy ha előtörleszteni kíván, akkor azt költség- és díjmentesen tudja-e megtenni. Mi azt javasoljuk, rögzítse a törvény, hogy az adós a gyűjtőszámlához tartozó hitel előtörlesztése esetén és a hitel feltételeinek módosítása esetén is mentes legyen mindenféle díjtól, kapcsolódó extra banki költségtől. Hónapok óta mondjuk, hogy ezekből származnak a legnagyobb terhek.
Nagyon nem egyértelmű az a feltétel sem, hogy az adósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdetekor milyen árfolyamon kell a gyűjtőszámlára befizetnie az addigi teljes tartozását. A gyűjtőszámla létrejöttének ugyanis az a törvényi feltétele, hogy az adós az addig összegyűlt tartozását a gyűjtőszámla terhére megfizesse. Itt rögzíteni kéne, hogy az MNB által alkalmazott aznapi devizaközépen kerüljön átutalásra a tartozás teljes összege, különben bankonként jelentős eltérések lesznek. Erre adunk be módosító javaslatot.
Üdvözlendő, hogy ha az adós és a zálogkötelezett személy eltér, akkor a zálogkötelezett, tehát az ingatlan tulajdonosa tényleges hozzájárulását kelljen kérni ahhoz, hogy a zálogjog az újonnan létrejövő gyűjtőszámlához tartozó hitelszerződés biztosítására is kiterjedjen. A részletek, amelyekben, mint tudjuk, az ördög rejlik, nagyon fontosak lennének. Ezeket a kormány rendeletben fogja meghatározni. De most is látnunk kéne legalább azt, hogy mi a kormány szándéka. Például mennyiben határozza meg az úgynevezett aránytalanul magas havi törlesztőrészlet összegét, amit a gyűjtőszámlán felgyülemlett hitel törlesztése és az eredeti együttes összege nem haladhat meg.
Végül a kvótáról. Az LMP hétpontos pénzügyi fogyasztóvédelmi csomagja is tartalmazta, hogy idetartozzanak a PSZÁF által felügyelt pénzügyi vállalkozásoknak, a faktoringgal foglalkozó cégeknek engedményezett követeléseket biztosító ingatlanok is, különben ez lesz a legnagyobb kiskapu, ahol a bankok az összegkövetelést engedményezni fogják a faktorcégeknek, amelyek aztán kíméletlenül rázúdítják a piacra, és alacsony áron értékesítik őket. Már folyik is ez. A múltkor is jeleztük, konkrét választói visszajelzésünk van arról, hogy az OTP által továbbadott szerencsétlenek kiszolgáltatva a követeléskezelőknek már meg sem érik, hogy ez a törvény hatályba lépjen, mert még előtte kipucolják a bankok hátsó udvarát ezek a cégek. Ennek gátat kell vetni.
Szintén az LMP-csomag része volt, hogy lássunk tisztán, a törvény alapján a PSZÁF lássa azt is, hogy mennyi követelést adott el, engedményezett a hitelező ugyanarra az ingatlanra. Ne fordulhasson elő, hogy ugyanarra az ingatlanra több, egymásról nem tudó hitelfolyamat is indul.
Mi az, ami még nincs benne, de aminek benne kéne lennie? Az LMP pénzügyi fogyasztóvédelmi csomagjának része volt a magáncsőd intézménye is. Erre már van KDNP-s javaslat is családi csődvédelem néven. Kész javaslat volt a korábbi kormány alatt az IM-ben, amit csak elő kéne venni és megnézni. Most van bent róla egy szocialista javaslat. Kérjük, hogy vegyék bele! Ennek már benne kellett volna lennie a Kósa-Rogán-féle nyolc pontban is, s azóta is folyamatosan követeljük. Ez a megoldás része kéne hogy legyen.
Mivel az egész problémát egy tudatosan tukmált rossz hiteltermék alapozta meg, az LMP fontosnak tartja, hogy rendet vágjunk a hitelezésben. Átlátható hiteltermékeket lehessen csak árulni! Az ehhez, valamint a jelen javaslat által továbbra is vízben hagyott rétegek megsegítését célzó javaslatunkat ismét a figyelmükbe ajánlom. Ebben a kamatszintek rögzítését, a védett számla bevezetését, az egyoldalú szerződésmódosítás további szigorítását, a pozitív adóslistát, a végrehajtási díjak leszállítását és a fokozatosság elvét alkalmazó végrehajtási eljárásokat ajánljuk a figyelmükbe. Kérem, hallgassanak arra, amit már lassan egy éve kérünk, és alkossanak egy jobb törvényt.
Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
