HIRT FERENC
HIRT FERENC
HIRT FERENC, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tegnap megtárgyalta a T/3498. számú, a devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvényjavaslatot, és a következő többségi bizottsági véleményt fogalmazta meg.
Az előző szocialista kormányok alatt a lakosság jelentős adósságot halmozott fel hitelek formájában. A pénzügyi-gazdasági válság következtében a tartozásaik is megnőttek, 2004-től a lakosságot az első Orbán-kormány által preferált kiegészítő kamattámogatású forinthitelezéssel szemben devizahitelek felvételére ösztönözték anélkül, hogy a hitelfelvevők figyelmét felhívták volna a devizaalapú hitelezés rendkívüli kockázataira, valamint a pénzintézeteket sem kötelezte jogszabály, amely szigorú feltételekhez kötötte volna a hitelfelvételt. Az előző kormány felelőtlen banki és hitelezési politikájának eredményeképpen 2011. március végén a magyar háztartások teljes hitelállománya már több mint 7600 milliárd forintot tett ki. A bruttó nemzeti termék megközelítőleg egyharmadát teszi ki a háztartások részére nyújtott hitelállomány, amely hitelállomány kétharmada sajnos devizaalapú.
Az előző kormány folyamatosan elodázta a probléma megoldását, és alig várta, hogy megszabaduljon ennek a súlyos tehernek a valódi megoldásától, így ennek a problémának a kezelése a második Orbán-kormányra hárult, amely hivatalba lépése után az első intézkedései között betiltotta a devizahitelezést, és többször meghosszabbította a kilakoltatási és az értékesítési, vagy más néven az árverezési moratóriumot annak érdekében, hogy a Bankszövetséggel hosszú hónapokig tartó tárgyalásai eredményeképpen megállapodjon a devizahitelesekről, a közös felelősség- és tehermegosztásról, amelyekre megnyugtató megoldást kellett találni. A moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes válságkezelő jogintézmény, ezért a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a követelésérvényesítés általános feltételeihez.
A jelen törvényjavaslat célja kettős: a devizakölcsönzés okozta problémák kezelése, másrészt a kényszerértékesítések ütemezett rendjének a kialakítása. A javaslat elősegíti a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelését, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítását és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tételét. Az előterjesztés szerint a devizahiteles 2011. december 31-ig írásban kezdeményezheti a pénzintézetnél, hogy a törlesztési árfolyamát 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítse. A törvényjavaslat szerint az árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén pedig 200 forintban lenne rögzítve. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyam közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó kedvező kamatozású forintalapú jelzáloghitelt nyújt, melyet a pénzintézet saját költségén egy úgynevezett gyűjtőszámlán vezet. A bankok ezen gyűjtőszámlahitellel kapcsolatban az ügyféltől semmilyen egyéb díjat vagy költséget nem szedhetnek be. A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlából eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam-alkalmazási időszak alatt, majd egyszerű kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka után is. A kezességvállalásért a gyűjtőszámlahitelt nyújtó pénzügyi intézmény a magyar állam részére kezességvállalási díjat fizet.
A kormány annak érdekében, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada, a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok kényszerértékesítésére vonatkozóan kvótarendszert vezet be az elkövetkezendő három évre. A devizahitelesek megsegítését célzó intézkedési csomaggal már adottak a feltételei a moratórium fokozatos megszüntetésének. A moratóriumot a hitelezési szektor kintlévőségének fokozatos megtérülése és a hitelezési hajlandóság növelése érdekében fel kell számolni, de oly módon, hogy közben a felmerülő lakhatási kockázatok és a tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat a 2011. július 1. és október 1. közötti időszakra fenntartja az árverési és kilakoltatási moratóriumot, de annak körét tovább szűkíti, mégpedig úgy, hogy kikerülnek a hatálya alól a nagy értékű, azaz 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és a 20 millió forintnak megfelelő hitelösszeget biztosító ingatlanok, 2011. október 1-jével pedig életbe lépteti az úgynevezett kényszerértékesítési kvótát.
A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők közül mennyi ingatlant adhatnak át kényszer-intézkedésre negyedévenként.
Mindezekre tekintettel az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság többsége támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
