SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban kisebbségi vélemény is kialakult. De mielőtt erre rátérnék, a bizottsági vitához kapcsolódva szeretnék néhány dolgot az önök figyelmébe ajánlani. Először is június 7-én a fogyasztóvédelmi bizottság már e témakörben egy ülést tartott, a témakörben, amelyben a devizahitelesek, lakáshitelesek problémáinak rendezésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket kívánta megtárgyalni.
Ebben a kormányzati intézkedésben akkor öt elem került ki az asztalra, úgy, hogy ezek azon csomag részei, amelyek egyébként a megoldást fogják segíteni. Idézzük fel, hogy ez az öt elem egyrészt volt az árfolyamrögzítés, másrészt a lakóingatlanok kényszer-értékesítésére vonatkozó kvóták meghatározása, a nemzeti eszközkezelő, a lakástámogatás biztosítása és a devizahitelezés újbóli lehetővé tétele. Már ott szóba hoztuk az ellenzéki képviselők oldaláról, hogy hiányzik ebből a csomagból, ha ezt tekintjük a kormányzati megoldási csomagnak, a természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó előterjesztés. Szinte mindegyik ellenzéki frakció egyöntetűen elmondta azt, hogy enélkül nem tudja elképzelni, hogy ezt a helyzetet érdemben meg lehetne oldani.
Ugyanakkor a bizottsági ülésen is elmondtuk azt, hogy kockázatosnak ítéljük meg, ha a rögzített árfolyam miatt átmenetileg lélegzethez jutó devizahitelesek esetleg a felszabaduló pénzeszközeiket fogyasztásra fordítják, és nem számolnak azzal, hogy a gyűjtőszámlán szereplő összeget is vissza kell majd fizetniük. Jelenleg még nem tudható az sem, hogy a törvényjavaslat maga az adósságmentő csomag, vagy további, a mentőcsomagot teljessé tévő javaslatokra is számíthatunk. Csak az újságból tájékozódunk, hogy a kormány készíti a nemzeti eszközkezelő társaság előterjesztését, de ezt más forrásból még nem tudtuk megerősíteni.
Ugyancsak szeretném elmondani, hogy abban is egyetértettek a kisebbségi véleményt képviselők, hogy a nemzeti eszközkezelőre vonatkozó elképzelések nélkül sem tudjuk a megoldási csomagot teljes értékűnek tekinteni. Ugyanakkor volt egy szemléletbeli probléma, ami itt is és korábban is előkerült, hogy úgy látjuk, a kormányzat elsősorban a Bankszövetséggel, hitelt adókkal egyeztet, az ő érdekeiknek megfelelően formálja a megoldási csomagot, és az egyeztetésből folyamatosan kimaradnak a hitelesek képviselői, akik gyakorlatilag talán egyetlenegy fórumon, a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén tudtak érdemben néhány információt megosztani a kormányzati szereplőkkel.
Ezen a bizottsági ülésen az LMP képviselőcsoportjának részéről egy kritika még pluszban elhangzott. Ez a kritika arra vonatkozott, hogy a rendelkezések nem segítenek a technikai jellegű problémák rendezésében. Ehhez tartozott a képviselő asszonynak az a kérdése, hogy hol található a törvényjavaslatban a 2014 decembere és a 2015 januárja között a régi rendszerbe történő visszalépéskor alkalmazandó 15 százalékos korlát. Ezt az államtitkár úr helyben megválaszolta, azt mondta, hogy az előterjesztés 4. § (5) bekezdésében szerepel az a mondat, hogy aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg. Azaz nem ebben az előterjesztésben rögzítik ezt, hanem majdan egy kormányhatározat fogja mindezt rögzíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem korrekt. Ebben az előterjesztésben kellene ezeket a korlátokat rögzíteni. Ugyancsak egyetértettünk abban, ami a magáncsőd intézményének bevezetésére vonatkozó kérdés volt.
Összefoglalva, a nemzeti eszközkezelő társasággal lehet csak teljesebb értékűnek tekinteni ezt a javaslatot. Szóba hoztuk még a szabad felhasználású jelzáloghitelek sorsát. Volt is egy kis vita, és talán ez megoldódik, mert a jogszabály-értelmezések és a pontosítások révén ez a probléma kikerülhet, de az induló probléma, az induló felvetés abból származik, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelesek vajon részét képezik a megoldási csomagnak vagy nem. Ebben volt is vita a bizottsági ülésen. Remélem, hogy mire az előterjesztés tárgyalás lezárul, ezt a vitát megnyugtató módon le tudjuk zárni. Itt mintegy 2000 milliárd forintnyi adósságról beszélünk ebben a körben. És még egy dolgot szeretnék az önök figyelmébe hozni. A rögzített árfolyamon való törlesztéssel sem élhet mindenki. Ezt is elmondtuk, nyilvánvalóan az általános vita során erről részletesebben tudok beszélni.
Ezért összefüggően egy mondatban, ezt az előterjesztést, ezt a javaslatot csak részmegoldásnak tekintjük, nem tudunk úgy rátekinteni, hogy a devizahitelesek végleges problémamegoldását szolgálná, ezért nem tudtuk általános vitára alkalmasnak találni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
