DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Schiffer képviselő úr hozzászólását én nagyra értékelem. Ezek után mit mondhatnék, mit kérjek? Egy sört. Ugyanis Józsa képviselő úr nem velem vitatkozik, hanem az akkor működő Költségvetési Tanáccsal.
Az is nyilvánvaló tény - Gúr Nándor úrnak elmondhatom -, hogy a munkavállalói érdekképviselet érdekérvényesítő rendszere az elmúlt húsz évben a nullával volt egyenlő. Én azt nem tekintem eredményes érdekképviseletnek, hogy az önkormányzati működtetésű cégek, az állami tulajdonú cégek munkavállalói, a közalkalmazottak szakszervezeti felbujtásra kimennek, sztrájkolnak, tüntetnek. Itt sokkal nagyobb tétről van szó, ami eddig nem történt meg, hogy minden munkavállaló egyaránt jól legyen képviselve az érdekképviseletek által, a szakszervezetek által. Az a szakszervezetek óriási hibája és mulasztása az elmúlt húsz év alatt. És ezt a rendszert akarják önök fenntartani, hogy politikai eszközként mindig tudjanak valamit tenni az önkormányzati tulajdonú cégek, a közalkalmazottak, köztisztviselők, valamint az állami tulajdonú cégek munkavállalóinak mozgósításával.
Most az a lehetőség jön mind a két fél számára, a munkavállalók és a munkáltatók számára, a gazdaság élet szereplői számára, hogy egymással értsenek egyet. A kormány ezután belátása szerint, az ország lehetőségétől függően, hozzá kell tennem, a Költségvetési Tanács új alaptörvényben meghatározott funkcióihoz igazodva dönt arról, hogy milyen legyen a minimálbér, milyen foglalkoztatási feltételeket írjon elő. Tessék, szabad a pálya az érdekképviseleteknek meg a munkáltatóknak, lehet dönteni, lehet egymással megegyezni, és ha jó megegyezés lesz az ország javára, nyilvánvaló, ebben az egyeztetésben - ahogy az Mt. 16. §-a előírja - részt fog venni a kormány is.
Köszönöm.
