DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Rögtön ismertetem az álláspontomat: kettő és fél percig beszélek. Ha addig beérkezik a képviselőtársam, akkor természetesen ő folytatja, ha nem, akkor igyekszem megfogalmazni a továbbiakban is a véleményemet erről a kellően el nem ítélhető új kezdeményezésről.
Illetve nem is a kezdeményezés az el nem ítélhető, hanem amilyen módon és ami helyett akarják ezt behozni. Mert önmagában, amit itt előterjesztettek, hogy egy nagy, széles spektrumú nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsot hoznak létre, nem is teljesen pontosan definiálható tagokkal, az még nem is lenne önmagában rossz, mert tényleg legyen egy ilyen nagy gazdasági és társadalmi egyeztető fórum.
Kicsit leegyszerűsítőnek tűnik, hogy mindennek a gazdaság az alapja, tehát a gazdaság képviselőit meg a társadalom úgymond megtestesítőit ültessük oda egy tanácsba. Ez egy kicsit erőltetett, mert erről szól maga a parlament, itt ülnek a társadalom gazdasági és társadalmi érdekeit megjelenítő képviselők. Tehát, ha nagyon belemennénk, akkor itt egy tanácsnak, nemzeti tanácsnak nevezett kis parlamentet akarnak létrehozni. A spektruma, az összetétele, a működése nagyon sok átfedést mutat a magyar parlament működésével.
Ami viszont elárulja a valódi szándékot, hogy a kormány ebben csak meghívott. Tehát ahogy korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács egy tripartit rendszer volt: a munkaadók, a munkavállalók és a kormány; hasonlóan a gazdasági, tehát a többi országos hatáskörű egyeztető fórumhoz, ezeket most megszünteti. Tehát marad a szalámizás, ágazati fórumok maradnak, ott szépen le lehet szalámizni, ki lehet játszani egymás ellen a tagokat - most kell megnézni, hogy képviselőtársam megérkezett-e, még nem, akkor folytatom a kisebbségi vélemény ismertetését -, és létrehozni egy nagyon nehezen működő nemzeti tanácsot, majdnem olyan, mint a Székely Nemzeti Tanács, ami előbb volt, mint a magyar, mert a székely hamarabb volt, mint a magyar, úgyhogy van bizonyos analógia és minta, amit át lehet venni.
Tehát ez demokráciadeficithez fog vezetni az eddigiekhez képest. Ezt a gazdasági bizottságban is elmondtuk. Nem akar foglalkozni a kormány az érdekegyeztetéssel, úgy gondolkodik, hogy ő megmondja, hogy kinek mi az érdeke, és az a legfőbb érdek, amit a forradalmi kétharmad vezére megfogalmaz magának a nemzeti egyetértés, szeretet, barátság jegyében; a többi meg beszéljen a tanácsban. Na, fog is, mert ennek a tanácsnak az összetétele aztán olyan lesz, itt a képviselet annyira széles körű, hogy lehet, nem is biztos, hogy egy nyelvet fognak beszélni. Mindenki magyarul fog beszélni, csak az egyik egy szó alatt valamit ért, a másik meg lehet, hogy valami egészen mást fog érteni alatta.
Tehát ez az új konglomerátum, ami nemzeti tanács névre hallgat, lehet, hogy külön-külön működőképes lenne, ha lenne egy nemzeti gazdasági egyeztető tanács, meg lenne külön egy nemzeti társadalmi tanács, akkor még talán elképzelhető, hogy bizonyos szakmai működés kialakulhatna. Így együtt, amikor érdekegyeztetési problémákat a gazdasági oldal szeretne napirendre tűzni, akkor erre remek lehetőség, hogy az úgymond társadalmi oldal, a tudomány oldala ezt szépen szétbeszélje, és aztán, ahogy a parlamenti vizsgálóbizottságokban, semmiféle összefüggő döntés ne szülessen. Tehát nem támogatjuk.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
(17.50)
