SPALLER ENDRE
SPALLER ENDRE
SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Addig, amíg két kétperces között levegőt vesznek, addig én is megpróbálom elmondani a saját véleményemet.
Nem akartam a kétpercesek népes táborát szaporítani, de nem állom meg, hogy ne reagáljak arra, amit önök mondtak, hogy 2002 és 2006 között milyen sikeres volt a kormányzás. Biztosan emlékeznek az őszödi beszéd első szavára, tudják, amit nem kicsit, hanem nagyon. Továbbá azt sem állom meg, hogy arra fel ne hívjam a figyelmüket, hogy amikor az adórendszer változtatásairól beszélnek, akkor csak a 16 százalékos adót veszik figyelembe, és a családtámogatást, amit azzal együtt vezetett be a kormány, azt valahogy nem említik hozzá. Az a kérdésem, hogy vajon, miért? Azért, mert akkor nem lehetne mély hangon, dörgedelmesen, sírós hangon azt mondani, hogy itt tragédia történt, hanem kiderülne, hogy ez egy jó irányba menő adórendszer? Talán ezért nem veszik figyelembe.
Ha a tárgyra térhetünk, akkor két kérdést kell mérlegelnünk, azt gondolom, amikor az OÉT-ről gondolkodunk. Az egyik, hogy biztosított-e ma az, hogy azok szóljanak bele egy döntéshozásba, akiknek az valójában a dolga, akik a felelősséget vállalják. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés pedig az, hogy biztosított-e ma, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, akinek jogos, megalapozott véleménye lehet az adott kérdésben. Azt gondolom, hogy ma mindkét kérdésre nemmel kell válaszolnunk.
Az első kérdés vonatkozásában azért mondom ezt, mert keveredik a döntési hatáskör és a felelősség. Ugyanis mi, politikusok nem mondhatjuk majd azt a választóknak, hogy szép céljaink voltak, de sajnos a szakszervezetek, a munkaadók, meg ez, meg az miatt nem tudtuk keresztülvinni. Mivel egyedül kell vállalnunk a felelősséget, lehetőségünk is kell hogy legyen magunknak dönteni. Itt politikai értelemben mondom ezt, hiszen jogilag az Alkotmánybíróság ezt már réges-régen megteremtette.
De ez nem jelentheti természetesen a párbeszéd hiányát. Sőt, pont a felelősség miatt kell kiszélesítenünk ezt a párbeszédet. Azért kell folytatni, mert csak a jó döntések biztosítják az ország sikerét. A paktumok időszakának vége. Ezt talán az MSZP-SZDSZ-kormány jobban tudja, mint mi valaha fogjuk tudni. Ezért üdvözöljük mi, a KDNP, hogy a civileket és az egyházakat is meghívták ebbe az új testületbe. A nagy társadalmi összefüggésekről nekik is lehet véleményük, csakúgy, mint például a tudósoknak az MTA-ban. Őket korábban senki meg nem kérdezte, pedig azért egy tudományos munka, azt gondolom, elismerésre méltó. Miért ne kérhetnénk ki az ő véleményüket? Vagy kérdezzem úgy: korábban vajon miért nem kérték ki az ő véleményüket?
Többen vesznek részt a konzultációban, mint korábban. Úgy tűnik, és én ezt sajnálom, hogy az eddigi tagok, a szakszervezetek és a munkaadók ennek nem örülnek, hanem konkurenciát látnak ezekben a szervezetekben. Igaz, a civileknek is lehet véleményük munkaügyi kérdésekben, hogy csak egy példát mondjak. Az egyházak is lehetnek fenntartók, a civilek is foglalkozhatnak munkaügyekkel, sokan meglepődnek majd, hogy nem csak a szakszervezeteknek lehet munkaügyi tapasztalata és véleménye. De ez az igazság, ezt mi hasznosítani szeretnénk.
Én gratulálni szeretnék a kormánynak. Gratulálni szeretnék, mert tud önmérsékletet tartani. Örülök, hogy a kormány nem akar domináns szerepet játszani ebben az új testületben, hanem hallgat, segítséget kér, és megfogadja azokat a tanácsokat, amelyeket majd adnak. Remélem, fontos kérdésekben számos olyan szempont jelenik majd meg, amelyet a kormány használni tud. Valaki azt mondta, hogy kivonul és nem működik együtt a kormány. Én azt gondolom, hogy Zrínyi volt az, aki kivonult és nem működött együtt. A kormány ott lesz ezeken az üléseken, és használni fogja azokat a véleményeket, amelyeket fel tud használni. Ágazati szinten semmi sem változik, tehát az nem igaz, hogy maga az érdekegyeztetés rendszere most teljesen megváltozik, ágazati szinten ez nem igaz.
A béralku vonatkozásában én megmondom őszintén, nem látok érdemi változást. Eddig is az volt a szabály, hogy a felek megkíséreltek megegyezni, és ha ez nem sikerült, akkor a kormány döntött. Most is így lesz, a felek majd megkísérelnek megegyezni, csak ez nem három fél lesz, hanem ennél sokkal több. Nyilván a kormány is ott lesz ezeken az egyeztetéseken meghívottként, és ha megegyeznek, akkor azt fogja a kormány dönteni, ha pedig nem, akkor nem.
Azt is mondták önök, hogy egyeztetés nem volt. Én ott ültem azon a bizottsági ülésen, amit Gúr Nándor elnökölt, és ott bizony a szakszervezetek és a munkaadók is elmondták a véleményüket. Van egy előterjesztés, arról lehetett beszélni, és nem rejtették véka alá azt, hogy mit gondolnak erről.
Hogy ez nem egy faragott, cirádás teremben, sok pogácsával és kólával, órákon át történt, hanem egyszerűen csak tényszerűen, az anyaghoz hozzászólva lehetett elmondaniuk a véleményüket, ez egy másik kérdés. Lehet, hogy önök azt szeretnék, vagy ezek a szervezetek azt hiányolják, hogy kevés volt a pogácsa és a kóla, ezt legközelebb lehet pótolni, de maga a lehetőség, hogy a véleményüket elmondják, azt kérem, ne mondják, hogy ilyen lehetőségük nem volt, hiszen még egyszer mondom: ott voltak, Gúr Nándor úr vezette.
Az is elhangzott, hogy rendi alapon működő királyi tanács lesz ez. A rendi alap azt jelenti, hogy örökletes. Ez egy nagyon jó hasonlat. Nézzük meg, hogy például egyes szakszervezeti vezetők mióta vannak a helyükön, mert úgy gondolom, hogy a másik két oldal talán gyakrabban cserélődik. Tehát hogy mi szerveződik ebben az országban rendi alapokon, ahhoz talán ezen az úton közelebb kerülünk.
Összességében azt gondolom, hogy több vélemény, több szempont, kevesebb politika, és mindez természetesen olcsóbban. Manapság ez egy nagyon fontos szempont. Számomra ezt jelenti ez az előterjesztés, éppen ezért én támogatni is tudom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
