SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök úr, az ajánlás 6. pontjához szeretnék hozzászólni. Itt egy olyan módosító indítványt nyújtottunk be, ami véleményünk szerint a támogatási igazolás mint adókedvezmény igénybevételének tárgyi feltételei kibocsátásának részletes szabályait módosítja, egyrészt az áttekinthetőség kedvéért, támogató szervezetre és az adókedvezmény összegére vonatkozóan pontokba szedi a támogatási igazolás tartalmi elemeit, másrészt rögzíti az adókedvezményt, csak a ténylegesen pénzügyileg is rendezett támogatás után vehető igénybe.
Én azt mondom, eléggé áttekinthető a törvényjavaslat 3. §-ában ez a rész. A kormány és a bizottság fideszes képviselői nem támogatták. Szerintem sokkal áttekinthetőbb és egyértelműbb lett volna, nagyon sajnáljuk, hogy ezt a részt nem tudták támogatni.
A másik módosító indítványunk arra vonatkozott, hogy kinyitották a támogatás meghatározásával azt a kaput, ami eddig az első- és másodosztályú csapatokra vonatkozott, méghozzá a profi egyesületeket figyelembe véve.
Azért tartjuk ezt legalábbis elég furcsának, és úgy érzem, veszélyesnek is, mert ezzel, hogy minden egyes, Magyarországon látvány-csapatsportágakba tartozó egyesületre vonatkozhat az, hogy profi egyesületté válhatnak, nem kell mást hozzátenniük hozzá, mint hogy kötnek egy sportolóval egy hivatásos szerződést, ezt bárki megkötheti, és onnantól kezdve profi sportszervezet lesznek. Azért lényeges ez, hogy profi sportszervezetté válhatnak, mert itt a profi sportszervezeteknek lehet adni személyi jellegű ráfordítást. Igaz, hogy ez a személyi jellegű ráfordítás évi szinten ilyen 17 millió forintot jelent csupán, ami az első- és másodosztályú csapatoknál egy olyan minimális tétel, amit biztos, hogy nem fognak igénybe venni, vagy nem is fogja nagyon meglökni annak az egyesületnek éppen a költségvetését, viszont egy megyei, egy járási vagy alacsony osztályú egyesületeknél ez kinyitja azt a kiskaput, hogy amelyik sportoló eddig amatőrként, tényleg kedvtelésből, a munkája mellett futballozott, és emellett sportolt, ezek az egyesületek ki fogják azt használni, hogy kötnek egyetlenegy ilyen hivatásos sportolói szerződést.
(23.20)
Hivatásos sportolónak ma Magyarországon az tekinthető, aki egy gazdasági társasággal vagy egy egyesülettel határozott időre szóló munkaszerződést köt, és innentől kezdve a sportszövetség kiállít részére egy hivatásos versenyengedélyt.
Innentől kezdve az fog történni, hogy ezekben a megyei vagy járási csapatokban azok a sportolók, akik eddig nem pénzért futballoztak, ki fogják használni ezt a lehetőséget, és havi, mondjuk, 80-100 ezer forint körüli összegért, mint hivatásos sportolók fogják végezni ezt a sporttevékenységet. Véleményünk szerint ez nem igazán használ, vagy nem látjuk annak a lehetőségét, hogy hogyan fog ez használni a látvány-csapatsportágak fejlődésének. Tehát mi a módosításunkban azt javasoltuk, hogy ugyanúgy csak az első és a másodosztályra legyen ez alkalmazható.
A harmadik törvényjavaslatunk, ami a legérthetetlenebb számomra, hogy miért nem fogadta el, miért nem támogatta sem a kormány, sem pedig a fideszes kormánytöbbség, az arra vonatkozott, hogy Magyarországon ezt a kedvezményt olyan egyesületek ne vehessék igénybe, amelynek a tulajdonosai off-shore cégek. Tehát off-shore cégeket ne támogassunk ezzel a kedvezménnyel, hiszen felmerül annak a lehetősége, hogy ismételten ki fogják vinni azt a pénzt, amit a sportra szánnánk, ezek az off-shore cégek. Nem értjük, hogy ezt miért nem támogatták, hiszen Orbán Viktor is azt mondta a választások előtt, majd utána is, hogy ebben az országban letűnt az off-shore dolgok ideje, megszűnnek az off-shore cégek Magyarországon, az új kormány igenis, harcolni fog ellenük.
Ezen nagyon-nagyon sokat gondolkodtam, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Aztán nem kellett sokat keresgélnem az interneten, hogy megértsem, hogy ismét azzal találkozhatunk, hogy szavakban a kormánypárti képviselők, a magyar kormány nagyon kemény, szavakban nagyon-nagyon rendet tesz ebben az országban, aztán nem történik semmi. Ugyanaz történik, mint az elmúlt nyolc évben.
Hogy csak egyetlenegy példát mondjak: a Bajnai-kormány idején volt egy olyan cég, ami kapott megbízásokat, és csak osztalék formájában több mint egymilliárd forintot tüntetett el két ciprusi számlán. Egyébként az adóból legatyásodott magyar állam és az elszegényedő polgárai ebből a pénzből egy fillért nem láttak, és egy olyan cégről beszélünk, amelyben az egyik off-shore tulajdonost a választások után három nappal - tehát rögtön a választások után - cserélték le, és egy volt wallisos, szocialista kötődésű tulajdonos lépett a helyébe.
Ilyenkor azt várja az ember, hogy ezt a céget majd el fogják számoltatni, ez a cég soha többet nem kerül állami megbízások közelébe. Mi történt? Az történt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt Magyar Posta márciusban egy 1,8 milliárd forintos szoftverbeszerzést, egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen ítélt oda ugyanennek az off-shore cégnek.
Tehát itt már akkor érthető, hogy miért nem fogadják el azt, hogy itt a sporttámogatások igénybevételénél ne lehessen olyan tulajdonosa egy egyesületnek, amely off-shore hátterű, miért nem támogatják, miért nem fogadják el ezt a módosító indítványunkat. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy ez így történt, de jelen pillanatban a kétharmad birtokában önök mindent megtehetnek.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
