DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Vidékfejlesztési Minisztérium elkötelezett a magyar termelők piaci helyzetének javítása, a piaci koordináció fejlesztése iránt. E célok elérése érdekében a kormányzat európai uniós mintára meg kívánja teremteni az e feladatok ellátásában kulcsszereplő szakmaközi szervezetek hatékony működésének feltételeit.
Ennek megvalósítása érdekében az agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat első helyen az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényt módosítja. Az előterjesztés célja, hogy Magyarországon európai uniós mintára teremtsük meg a szakmaközi szervezetek létrehozásának lehetőségét az agrárágazat azon területein, ahol a piaci szereplők piaci kiszolgáltatottságuk csökkentése miatt ezt igénylik, illetve a szabályok ezt lehetővé teszik.
A szakmaközi szervezetek azzal az elsődleges céllal jönnek létre, hogy a termékek termelésének és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint elősegítsék a piac szereplői között az információáramlást, ezzel is növelve a piac átláthatóságát. Működésük a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, amelynek során a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal eredményes együttműködése, a közösen meghozott szakmaközi megállapodásaik teszik lehetővé a hatékony piacszervezést, hosszú távú, stabil árak mellett magas minőségi színvonalat és élelmiszer-biztonságot nyújthatnak a fogyasztóknak.
A törvény módosítása a zöldség-gyümölcs ágazat számára megteremti annak lehetőségét, hogy az Európai Unió által meghatározott területen és témákban a szakmaközi szervezet - az ágazatot érintő probléma észlelését követően - rögtön reagálva, közvetlenül érvényesíthesse az ágazat igényét kielégítő piacszabályozó törekvéseket. Ezt a szakmaközi szervezet saját tagjaira vonatkozó szabályok előírásával teszi meg. Amennyiben a piacszabályozó eszközök alkalmazása az ágazat szempontjából hosszabb távon szükséges, úgy az Európai Unió lehetővé teszi, hogy a tagállam e szabályokat kiterjessze a szakmaközi szervezetben tagsággal nem rendelkező piaci szereplőkre is. Az ily módon történő piacszabályozás területeit és jogi korlátait is közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabály határozza meg.
Hazánkban a zöldség-gyümölcs ágazatban a szakmaközi szervezetek jelen szabályozással megteremteni kívánt kiterjesztő tevékenységének erős alapot nyújt az Európai Unió szabályai szerint működő termelői szerveződések meglévő rendszere. A szabályozásba bevonni kívánt másik ágazat a szőlő-bor ágazat, ahol a létrehozni kívánt szakmaközi szervezet a közösségi jogszabályokban meghatározott intézkedések végrehajtásával kívánja az ágazat szereplőinek piaci biztonságát megteremteni, a piaci kiszolgáltatottságot a minimálisra csökkenteni. A borágazat piacfejlesztési tevékenységének szervezését a termelőkhöz leginkább közel álló szakmaközi szervezet hatékony és eredményes módon képes megszervezni. Amennyiben a szakmaközi szervezet erre vonatkozóan döntést hoz, abban az esetben szükséges biztosítani a tevékenység végzéséhez szükséges források közvetlen rendelkezésre bocsátását, így a szakmaközi szervezet saját döntése alapján a forrás önálló és felelős felhasználásával fogja elvégezni a jogszabályok szerinti marketingtevékenységeket.
Az ágazat szereplőinek kötelező mértékű befizetéseinek növekedését azonban el kell kerülni. Ennek érdekében a marketingjárulék címen megfizetett összeg levonható a bortörvény szerint megfizetett bor-forgalombahozatali járulék összegéből. Ez lehetővé teszi a bormarketing-tevékenység hatékonyságának növelését, illetve biztosítja, hogy az ágazat szereplői számára a járulékfizetés maximális összege ne növekedhessen. A javaslat keretei között nincs szükség a bortörvény módosítására, és a vidékfejlesztési miniszter a felhatalmazások alapján a marketingjárulék maximális mértékét is megállapíthatja.
A agrárpiaci rendtartásról szóló törvény további módosító rendelkezései a fenti célok elérése érdekében határozzák meg a piacfejlesztési intézkedés végrehajtásának szabályait, a szabályok érvényesülésének garanciális elemeit.
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításának célja, hogy amennyiben környezetvédelmi bírság kiszabására olyan esemény miatt kerül sor, amely vészhelyzet kihirdetését indokolja, úgy a kiszabott bírságbevételek teljes összege a központi költségvetés központosított bevétele legyen. Vészhelyzet kihirdetése esetén a környezetvédelmi bírságbevételek nem illetik meg sem a kiszabó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, sem azt a települési önkormányzatot, amelynek területén a bírság kiszabásául szolgáló esemény történt.
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításának legfőbb oka, hogy az utóbbi időben több esetben is komoly feszültséget keltett az az eljárás, hogy a hegyközségi közgyűléseken egyes tagok képviselő útján gyakorolták tanácskozási és szavazati jogukat. Több esetben is felmerült annak a gyanúja, hogy az érintett tagok megfelelően artikulált véleményének hiányában a képviselők elsősorban saját érdekeiket követik. E módszer esetleges tömeges alkalmazása olyan helyzetet eredményezhetett, amelyben a közgyűlés döntései a tagokéi helyett valaki más érdekeit tükrözhették. E befolyásgyakorlási eszközzel jelen szabályozás mellett elsősorban jól koordinált érdekcsoportok képesek élni. A szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen javítja az egyes tagokra történő nyomásgyakorlás elkerülésének lehetőségét. Ennek megfelelően minden, szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott felvetésekről és érvekről, amelyek hatására akár meg is változtathatja álláspontját, így a véleményalkotás sokkal rugalmasabbá válna.
A döntések meghozatalában való személyes részvétel előírása egyúttal szűrő szerepet is betölthet, a javasolt módosítás elfogadásával a közgyűlésen a hegyközség ügyei iránt jobban elkötelezett tagok akarata érvényesül, hiszen a döntéshozatalban csak azok vehetnek részt, akik annak költségeit, azaz a közgyűlésen való személyes részvételt is felvállalják, így a javaslat jelentős mértékben hozzájárul a hegyközségi döntéshozatal hatékonyabbá tételéhez.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat által meghatározott célok megvalósításához kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
