KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslatnak én nem az agrár részéhez szeretnék hozzászólni, a területnek nem is vagyok szakértője, de tudtommal ezzel a részével nincs is a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának semmi komoly ellenvetése vagy problémája. Ami azonban, ahogy azt már megszokhattuk, ebbe az előterjesztésbe is belekerült két olyan szakasz, paragrafus, ami nem igazán illik itt az agrárpolitikai szabályozások közé, mégpedig a környezetvédelmi bírságokkal kapcsolatos rendelkezések módosítása, ami azt a célt szolgálja, hogy ha veszélyhelyzet kihirdetésére került sor egy területen, akkor az ott kiszabott környezetvédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevétele legyen.
Tudjuk, hogy jelenleg úgy szól a szabályozás, és ebben megcáfolnám a fideszes képviselőtársam által mondottakat, ő ugyanis azt mondta, hogy ezzel most egy bővebb eszköztára nyílik az önkormányzatoknak a katasztrófa utáni helyreállításban azzal, hogy a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság 100 százaléka az önkormányzatnál marad. Ezzel azért vitatkoznék, mert ez eddig is így volt, tehát a jelenleg hatályos jog szerint is ennek a bírságnak a 100 százaléka a települési önkormányzat bevételét képezi, illetve az illetékes környezetvédelmi hatóság által kiszabott bírság 30 százaléka is a települési önkormányzathoz kerül a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.
Ezen kíván változtatni ez az előterjesztés, a Vidékfejlesztési Minisztérium, mégpedig nyilvánvalóan azért, a fő mozgatórugója ennek szerintünk az lehet, hogy a kolontári vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban egy nagy környezetszennyezés történt, és egy elég magas összegű, igen magas összegű hulladékgazdálkodási bírság kiszabására lehet számítani, amelyre nyilvánvalóan a központi költségvetés mint bevételre igényt tart. Véleményünk szerint a településeken jobb helye lenne ennek a pénznek, és azért nem is értem ezt az előterjesztést, mert a következő napirendi pontban tárgyaljuk a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely Devecser, Kolontár és térségét a leghátrányosabb helyzetű régiók közé sorolná, hogy ezzel még több EU-s és állami támogatást lehessen a fejlesztésbe ott bevonni. Itt viszont ennek az ellenkezője történik, azt az összeget, ami ott maradhatna a területen, azt központosított költségvetési bevétellé teszik.
Én értem azt, hogy a kolontári katasztrófa után az állam végezte teljeskörűen a helyreállítást, és ezért ezt vissza kell pótolni a központi költségvetésbe, de minden esetben ott a helyszínen lehet szerintem a leggazdaságosabban ezeket az összegeket felhasználni. Van egy ilyen európai uniós alapelv, amit a szubszidiaritás alapelvének hívnak, és a környezetvédelemből indult ki ez az egész alapelv az Európai Unióban, hogy az intézkedéseket a problémához lehetőleg a legközelebb eső szinten kell meghozni, és szerintem ezt arra is ki lehet terjeszteni, hogy a forrásokat is ott kell felhasználni, a lehető leghatékonyabban ott lehet felhasználni, ahol a legközelebb vagyunk a problémához, vagyis ebben az esetben véleményem szerint azon települések önkormányzatánál, ahol a katasztrófa bekövetkezett, hiszen ők tudják ezt a helyreállításban és a környezeti károk felszámolásában a legjobban felhasználni, de ne felejtsük el, hogy itt környezetvédelmi bírságról van szó, tehát elsősorban a környezeti károk helyreállítására lehet ezt fordítani.
(21.10)
Joggal vetődhetne fel, hogy igen ám, de a MAL telephelye Ajkán van, és ebben az esetben Ajka városa kapná meg ezt a nem kis összegű bírságot. Nem tudom pontosan, hogy ha Kolontár területére esik a vörösiszap-tározó kazetták helyrajzi szám szerinti elhelyezkedése, akkor elképzelhető, hogy ők is részesülnének, de alapvetően ha a MAL Zrt. telephelyét nézzük, akkor Ajkára esne. Na, már most mi ezt megpróbáltuk egy olyan módosító indítvánnyal kiküszöbölni, amely azt mondja ki a jelenlegi verzióval ellentétben, hogy “a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére került sor” - eddig azonos az eredeti verzióval, és innentől jön az eltérés -, a vészhelyzet elrendelését kiváltó esemény során kárt szenvedett településeket, települések önkormányzatát illeti meg az elszenvedett kár arányában. Azt gondolom, ez a módosító indítvány ezt a szándékot még igazabbá és még nemesebbé tehetné, mert fennáll az a veszély, hogy ha központosított költségvetési bevétellé tesszük ezt a jelen esetben nem kis összeget és más környezeti katasztrófák esetén is valószínűleg nem kis összeget kitevő 30 százalékos bírsághányadot, akkor egy nagy bevételtől eshet el az a régió, az a közvetlen régió, ahol ezek az események bekövetkeztek, és ahol a leghatékonyabban tudnánk ezeket a forrásokat felhasználni.
Azt gondolom, hogy sok tekintetben történt már itt olyan intézkedés az elmúlt egy évben, kormányzati intézkedés, amely a központi költségvetés részévé tett különböző bevételeket. Itt is megvan most annak a veszélye, hogy nem arra fog utána fordítódni, nemcsak Kolontárra gondolok itt, hanem a jövőben ne adj’ isten bekövetkező más, nem hasonló, de környezeti káreseményekre, tehát hogy fennáll annak a veszélye, hogy nem fordítódik vissza megfelelően ez az összeg a helyreállításra. A környezetvédelmi bírságnak eleve az lenne a rendeltetése, hogy az esetlegesen felmerült környezeti károkat helyre lehessen állítani belőle, illetve környezetvédelmi célú beruházásokat lehessen belőle végrehajtani, és ha ez központi költségvetési bevétel lesz, akkor ezt veszélyeztetve látjuk.
Összefoglalva, alapvetően a kezdeményezés mezőgazdaságra vonatkozó részeivel, amivel most nem is foglalkoztam, egyetért a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója. Ez a belecsempészett környezetvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezés is valószínűleg alapvetően egy jó szándékú kezdeményezés, és értem is a logikáját, ugyanakkor még egyszer ismétlem, nem látom biztosítottnak, hogy ezen a módon megfelelő helyen és megfelelő célokra kerül felhasználásra ez a bírságösszeg, ezért kezdeményeztük ezt az előbb általam említett módosító javaslatot. Szeretném, ha a minisztérium, illetve a kormányzat is partner lenne abban, hogy az ilyen súlyos környezeti katasztrófák után vagy természeti vagy civilizációs katasztrófák után, ahogy a javaslat is fogalmaz, lenne rá lehetőség, hogy ezeket a bevételeket, amelyeket a katasztrófa és a környezeti kár okozójára kiszab a környezetvédelmi hatóság, ott a helyi önkormányzatok a lehető legközelebb a környezeti kár helyszínéhez és a katasztrófa bekövetkezéséhez a lehető legjobb módon tudják felhasználni, és ne tűnjön el a feneketlen központi költségvetésben.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
