DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány által a Ház elé terjesztett, az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslat hét törvény módosítását irányozza elő. A változtatásokban közös elem: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az Országgyűlés még ebben az ülésszakban elfogadja a törvényjavaslatot. A javasolt változtatások három cél köré csoportosíthatók. Egyes módosítási tervek a költségvetési bevételi kockázatokat jelentősen lassítják, ezeket a kockázatokat kezelik, és lehetőség szerint azok megállítását szolgálják. Más javaslatok az adminisztráció egyszerűsítését szolgálják, ismét mások pedig az egyértelmű jogalkalmazás megteremtését tűzik ki célul.
Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időszakban az üzemanyagpiacon, illetve a dohánytermékek piacán a fogyasztási szerkezet olyan átalakulása figyelhető meg, amelynek eszkalálódása jelentős bevételi kockázatokat hordoz, ezért a jövedékiadó-törvényt érintő módosítások legfőbb motivációja az, hogy a megfigyelt piaci folyamatoknak a jövedékiadó-bevételek teljesülésére veszélyt jelentő hatását minimalizálják.
Az E85-ös üzemanyag felhasználása az utóbbi időszakban rendkívül dinamikusan megemelkedett. Mindez önmagában véve akár örvendetes tény is lehetne, ez a növekmény azonban a benzinfelhasználás és így a költségvetési bevételek kárára következett be. Az E85-ös üzemanyag bioetanol része - ezen üzemanyag 85 százaléka - ugyanis adómentes, ebből az üzemanyagfajtából tehát egységnyi fogyasztás kevesebb adóbevételt eredményez. A törvényjavaslat ezért a bioetanol részre a benzin adómértékének 10 százalékával megegyező adómérték, vagyis 12 forint/liter bevezetését javasolja, így csökken az E85-ösre nyújtott jövedékiadó-kedvezmény mértéke. A kormány várakozása szerint a többletbevétel azonban nemcsak az E85-ös üzemanyag adótartalmának növekedéséből adódik, hanem abból is, hogy erőteljesen lelassul az a kedvezőtlen trend, amely szerint az üzemanyag-felhasználás az alacsonyabb adótartalmú E85-ös üzemanyag irányába tolódott el.
Az üzemanyagtermékek mellett a dohánytermékek piacán is olyan átrendeződések mentek végbe 2010-ben és folytatódtak 2011 folyamán mindeddig, amelyek végső soron bevételi kockázatot hordoznak. Konkrétan: az alacsonyabb jövedéki adójú vágott dohány fogyasztása erőteljesen emelkedett, miközben az összes dohánytermék forgalmazása csökkent. Az előterjesztés ennek a bevételi és egészségügyi szempontból egyaránt káros tendenciának a lassítása érdekében a cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadójának fokozatos, három lépcsőben történő emelésére tesz javaslatot. Teszi ezt úgy, hogy a fogyasztási dohány minimumadója az időszakban a cigaretta minimumadójához képest erőteljesen emelkedik, ezáltal pedig csökken a fogyasztási dohány adóelőnye a cigarettához képest.
A jövedéki adózást érinti továbbá - ám egyúttal a kormány adminisztrációs tehercsökkentési programjával is összhangban áll, számottevő adminisztrációs tehercsökkentést jelent tehát - a vendéglátó-ipari vállalkozások számára, hogy megszűnik az alkoholtermékek havi standolásának kötelezettsége.
Tisztelt Ház! A regisztrációs adó módosítása a piaci folyamatok követését szolgálja, ezért módosult a használt gépjárművekre kivetett regisztrációs adó számításához szükséges, 2007 óta változatlan, úgynevezett avultatási skála. A regisztrációs adóban az avultatás időtartama a jelenlegi húsz évről tizenöt évre rövidülne. Az új avultatási skála az első évi 20 százalékos avultatási mértéket megtartva a negyedik év végére megközelítené az 50 százalékos avultatást. Az avultatás a gépjármű 15 éves korára érné el a 90 százalékot, így az avultatási skála a jelenlegihez képest a második évtől a hatodik év végéig átlagosan mintegy 5-6 százalékponttal magasabb értékcsökkenést, a hetedik évtől a tizenötödik év végéig átlagosan 10 százalékponttal magasabb értékcsökkenést tükrözne.
Tisztelt Ház! Az illetékekről szóló törvényben javasolt módosítás eredményeképpen csökken az adóhatóság adminisztrációs költsége azáltal, hogy egyes illetékmentes ügyekben megszűnik az adóhivatal határozathozatali kötelezettsége. A felszabaduló kapacitásoknak az illetékkiszabásra, illetve -végrehajtásra való allokálása növelheti a költségvetés bevételeit. Mindemellett megszűnik az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatásához kapcsolódó öröklési illetékkötelezettség is.
Tisztelt Országgyűlés! A számviteli törvény legjelentősebb változása, hogy a kötelező könyvvizsgálati értékhatár 100 millió forintról 2012-13-ban 200 millió forintra, 2014-ben pedig 300 millió forintra emelkedik. Ezáltal több tízezer kis- és középvállalkozás adminisztrációs költsége csökken. Ez a változás egyike azoknak a lépéseknek, amelyek keretében a kormány 100 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozásokra rakódó adminisztrációs terheket. Ma a vállalkozások adminisztrációs költségei nemzetgazdasági szinten meghaladják a bruttó hazai termék egytizedét, miközben ez az európai versenytársaknál 3 százalék körül mozog, ami tehát egyértelmű versenyhátrányt jelent számukra. A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését szolgáló program - ami a jelenleg futó 100 milliárdos tehercsökkenés mellett még ebben az évben kidolgozandó további 400 milliárdos tehercsökkentést is magában foglalja - egyrészt erősíti a vállalkozások versenyképességét, másrészt pedig növeli a vállalkozások szabadon felhasználható forrásait, amit többek között fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre is fordíthatnak.
A számviteli törvény módosításának másik területe a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének fejlesztését célozza. A javaslat rugalmasabb, a kötelezettek egyedi szakmai igényeihez igazodó, valamint a mai kor követelményeinek jobban megfelelő továbbképzési rendszert kíván kialakítani. A továbbképzés oktatási tematikáját a továbbiakban nem a számviteli szabályozásért felelős miniszter határozza majd meg. A továbbképzést folytató szervezetek kreditpont-minősítési eljárás keretében kérhetik a képzéseik minősítését a minisztertől az oktatni tervezett tematika megküldésével. A könyvviteli szolgáltatók pedig az így minősített programok közül választhatják ki a szakmai igényeikhez igazodókat a kötelezettségük teljesítése érdekében.
Mindezeknek megfelelően a törvényjavaslat a jelenleg hatályos rendelkezéseket bővíti és pontosítja, illetve a továbbképzéssel és az igazgatási-szolgáltatási díjjal összefüggő részletszabályokat kormányrendeletben és miniszteri rendeletben való kidolgozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezésekkel egészíti ki.
A könyvvizsgálati törvény módosítása az egyéni vállalkozóként működő könyvvizsgálók pénzügyi terheit, valamint közérthetőbb szabályozását célozza.
(14.00)
A törvény módosításával a könyvvizsgáló cégként történő regisztrációért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj alól felmentést kapnak a módosítás hatálybalépését követően regisztrációjukat kérő egyéni vállalkozók és könyvvizsgálók. Ennek az az oka, hogy jelenleg a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot egyéni vállalkozóként ellátni kívánó könyvvizsgálóknak 2008. január 1-jétől természetes személyként, valamint könyvvizsgáló cégként is regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció kétféle eljárási díj megfizetésével jár, amely indokolatlan többletköltségeket ró a könyvvizsgálókra. Másrészt a módosítás azokhoz az egyéni vállalkozóként tevékenykedő könyvvizsgálókhoz kapcsolódik, akik a könyvvizsgálói törvény hatálybalépését, 2008. január 1-jét megelőzően jogosultak voltak egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végezni az akkor hatályos jogszabályok alapján. A könyvvizsgálói törvény átmeneti rendelkezései azonban egyes jogalkalmazók szerint nem rendezték egyértelműen az említett könyvvizsgálók helyzetét.
Ezért sokszor egymásnak ellentmondó jogértelmezések születtek arról, hogy az egyéni vállalkozókat az új törvény alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara hivatalból átvezetheti-e a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába, vagy ezt az egyéni vállalkozóknak díj ellenében külön kell kérelmezni. A kérdés törvényi rendezését indokolja, hogy az összes könyvvizsgáló közel egyharmada egyéni vállalkozó, és az ő jogi státusuk az említett bizonytalanság miatt jelenleg nem rendezett megnyugtató módon. A módosítással egyértelművé válik, hogy aki a könyvvizsgálói törvény hatálybalépését megelőzően jogosult volt egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végezni, az a könyvvizsgálói törvény hatálybalépését követően továbbra is ugyanúgy jogosult marad minden további kérelemre indult jogi aktus nélkül.
Tisztelt Képviselők! Ezen túlmenően a törvényjavaslatban a hitelintézeti törvény, a befektetési vállalkozásokról szóló törvény korrekciója az egyértelmű jogalkotást szolgálja. A módosítások egyértelművé teszik a hitelintézeteknél a javadalmazási politikával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket. Lehetővé válik, hogy mind a hitelintézetek, mind a befektetési vállalkozások esetében a javadalmazási bizottságban a felügyelőbizottság független tagjai is részt vehessenek, ha az igazgatóságban nincs három olyan tag, akik nem látják el szervezeti egység vezetését.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Megköszönve tisztelt figyelmüket, kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
