DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat valóban, ahogy elhangzott már, hét gazdasági témájú törvény módosítását tartalmazza. Ezen lehet vitatkozni, hogy sok vagy kevés, lehet itt vitatkozni azon, hogy salátatörvény, nem szeretjük a salátatörvényt, de mindenesetre olyan formában rendszerezi az előttünk álló javaslat ezeket a módosításokat, amely mindenképpen két logikai ágra fűzhető föl. Az egyik az, hogy a költségvetési hiánycélt mindenképpen szem előtt kell tartani, és biztosítani kell ennek év végi teljesülését, már olyan értelemben, hogy a vállalt, a költségvetési törvényben vállalt célt teljesíteni kell, másrészt pedig mind a kormányprogramban, mind pedig a kormány más céljaiban is deklaráltan elmondta, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése fontos, a gazdaság gúzsba kötése nem szerencsés, a munkahelyek teremtésének egyik akadálya.
Ezeket a nehézségeket, ezeket az akadályokat igyekszik ez a csomag enyhíteni, csökkenteni, kiküszöbölni annak érdekében, hogy a vállalkozásokat joggal és okkal bosszantó apróbb és nagyobb adminisztrációs terhek csökkenjenek végre.
(14.20)
Mivel közvetlen pénzmozgást alapvetően az adótörvények okoznak, nyilván ez keltette föl már a bizottságokban is a képviselőtársaim érdeklődését, és most is a véleményekben, különösen a kisebbségi véleményekben erre tértek ki leginkább - én is ezzel kezdeném.
A regisztrációs adó mértékének csökkenése egy nagyon fontos lépés, hiszen, megjegyzem, 2005 óta kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen, és ezt az ügyet végre lehet rendezni, le lehet zárni ezzel a törvénymódosítással. Ráadásul a regisztrációs adó ilyetén módon való csökkentése az egy évnél idősebb használt gépjárművek vásárlói számára egy kedvezőbb lehetőséget jelent, azaz olcsóbbá válnak az egy évnél idősebb használt gépjárművek a megvásárláskor, és egyébként pedig nem befolyásolja nyilvánvalóan az új gépjárművek megvásárlását, annak keresletét. Tehát összességében, úgy gondolom, mindenképpen némi fellendülést jelenthet a most igencsak álló és pangó használtgépkocsi-piacon.
Ami pedig a jövedéki törvény módosítását érinti, az két nagy területet foglal magában: egyrészt az úgynevezett E85-ös üzemanyag, másrészt pedig a cigaretta, illetve a fogyasztási dohány jövedéki adójának emelését. Az E85-ös kapcsán azt látni kell, hogy egy olyan tendencia érvényesül - annak megfelelően is, hogy Magyarország is vállalta azt, hogy fokozatosan egyre több megújuló energiaforrás által előállított végső energiahordozót épít be az üzemanyagokba -, hogy gyakorlatilag a bioetanol vált kézenfekvővé Magyarországon, ezt használja az ország. Mást is használhatna, csak erre az adottságaink, például a vízierőművek hiánya, nem adnak lehetőséget, illetve a technológiának olyan fejlettségi szintje - gondolok itt a hidrogénnel hajtott gépjárművek technológiájára -, amely jelenleg azt a lehetőséget mutatja és hagyja, hogy ez a típusú megújuló energiaforrás, a bioetanol-energiaforrás az, amely e tekintetben a magyar vállalásokat is teljesíteni tudja. Az viszont látszik, hogy jelenleg egy komoly árelőnye van ennek a típusú üzemanyagnak, azaz a benzin fogyasztói ára lényegesen vagy érezhető módon eltér az E85-ös üzemanyagétól, e tekintetben egyfajta arbitrázs lehetőség nyílik meg, ezt pedig ki kell küszöbölni, mégpedig oly módon, hogy a két terméknek az árát valahol közelíteni kell.
Azt tudjuk jól, hogy az E85-ös vonatkozásában hatásfokgyengülés vagy többletfogyasztás lép föl. A mostani számítások alapján maximum 34 százalékos módon lehet ezt figyelembe venni, bár vannak olyan vélemények, hogy ez inkább a 20-25 százalékos tartományba tartozik. E tekintetben, ha az utóbbi számokat fogadjuk el, akkor még mindig egy igen kedvező üzemanyagtípus az E85-ös, ráadásul a magyar benzinkúthálózatnál körülbelül 400 benzinkút esetében lehet ilyen típusú üzemanyagot tankolni, tehát ez jól elérhető, viszont nyilvánvalóan a kormánynak a költségvetési folyamatokra is oda kell figyelni, és ezért nem engedhető meg, hogy ekkora árelőny legyen az E85-ös típusú üzemanyag vonatkozásában. Ezért is indokolt az, hogy az a jövedékiadó-elmaradás, amely az E85 típusú üzemanyag rendkívüli módon történő használatának megnövekedése miatt következett be, mérséklődjön, és a költségvetési folyamatok tarthatóak legyenek.
A másik a dohánytermékekre vonatkozik. Úgy gondolom, hogy a cigaretta esetében a jövedéki adó emelése teljesen hétköznapi a tekintetben, hogy hogyan lehet és kell elérni a 2018-ra vonatkozó jövedékiadó-szintet. A fogyasztási dohány kapcsán azért azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy milyen formában és kik azok, akik jelenleg fogyasztási dohánnyal foglalkoznak, hová jut adott esetben a jövedékiadó-kedvezmény, viszont azon is el kell gondolkodni, és ez egy nagyon fontos kérdés, hogy az ilyen jelentősnek is tekinthető emeléssel ne okozzuk azt, hogy ismételten jelentős mennyiségben, a mostaninál sokkal jelentősebb mennyiségben kerül be Magyarországra ellenőrizetlen dohánytermék, a feketekereskedelmet ne erősítsük azzal, hogy a fogyasztási dohány ilyen mértékű emelése következik be.
Én úgy gondolom, hogy ezt az elkövetkezendőkben még végig kell gondolnunk, mert annál károsabb folyamat nincs, mint ha a feketekereskedelmet ösztönözzük adott esetben egy magasabb vagy a mostani szintet elérő emeléssel. Tehát úgy gondolom, hogy ebben óvatosnak kell lenni. Valamekkora emelés mindenképpen indokolt, de ennek a mértékét, úgy gondolom, majd módosító javaslatokkal is meg kell vizsgálni, és számításokat kell végezni, hogy, még egyszer mondom, a feketekereskedelem vonatkozásában ne adjunk táptalajt a régi időnek, amikor adott esetben 25 százalékot is elérhetett a feketekereskedelem részaránya.
A havi standolást hozta szóba itt Józsa képviselő úr. Hát, eléggé megdöbbentettek a szavai, mert azt üzente a vendéglátó-ipari helyeken, éttermekben dolgozó alkalmazottaknak, hogy valamennyien csalók, lopnak, ezt mondta Józsa képviselő úr, ami számomra megdöbbentő, mert azt hiszem, ilyen kijelentéseket azért nem illik és nem szabad tenni ezen Ház falai között. Ha Józsa képviselő úrnak ismeretei vannak, akkor a megfelelő helyen járjon el országgyűlési képviselőként, és tegye meg a szükséges lépéseket, de így általánosítani és ilyen hangot megütni, hogy szétlopják a tulajdonosokat, ilyet még mostanában nem hallottam.
Ami pedig a havi standolás kivezetését érinti és illeti, én úgy gondolom, hogy hosszú évek vitájának a végére lehet ezzel pontot tenni. Ahhoz elég régen vagyok képviselő, hogy emlékezzem arra, micsoda vitákat váltott ki annak idején a napi standolás, a heti standolás, a havi standolás bevezetése, milyen pluszadminisztrációs terheket jelent a vendéglátó-ipari egységekkel foglalkozók számára. Úgy gondolom, hogy Józsa képviselő úr is akkor járt volna el bölcsen, ha üdvözli ezt a lépést, hogy végre egy hosszú évekre visszamenő vitának a végére lehet ezzel pontot tenni. Nyilván mindenkinek az érdeke az, hogy a nyilvántartásait megfelelő módon vezesse, mind a tulajdonosok, mind pedig az adóhatóság számára ezeket a nyilvántartásokat megfelelő módon kezelje annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen ezen termékek forgalmazása, és nem utolsósorban a költségvetés se járjon rosszul. Tehát még egyszer mondom: véleményem szerint üdvözölni kell azt, hogy a havi standolás megszűnik, hiszen egy jelentős adminisztrációs tehertől mentesülnek e tekintetben az ebben az iparágban dolgozók.
Fontos kiemelni megítélésem szerint azt, hogy a számviteli törvény módosítása kapcsán jelentős tehercsökkenés következhet be, ez anyagilag is felléphet, hiszen ma Magyarországon körülbelül 60 ezer olyan személy van, aki könyveléssel foglalkozik vagy könyvelésben érdekelt, és eddig gyakorlatilag évente kötelező volt a továbbképzéseken való részvétel, és ha kellett, ha nem, gyakorlatilag egy kaptafára hirdették meg ezeket a továbbképzéseket, igen jelentős terheket róva ezen vállalkozásokra. A mostani módosítás azt jelenti, hogy gyakorlatilag testre szabottan kiválaszthatja az adott könyvelőiroda, mert mondjuk, speciálisan csak bizonyos területtel foglalkozik, hogy mely tanfolyamokon kíván részt venni, vagy az alkalmazottja mely tanfolyamokon fog részt venni annak érdekében, hogy a megfelelő kreditpontrendszerben a megfelelő pontokat elérje. Én úgy gondolom, hogy ez egy lényeges előrelépés - még egyszer mondom, 60 ezer embert érint közvetlenül, és nyilván a közvetett hatása felmérhetetlen, hiszen minden vállalkozásnak működtetnie kell valamilyen számviteli rendszert, valamilyen könyvvezetési módot.
(14.30)
E tekintetben pedig ezek a továbbképzések, bízom benne, hogy a szakmai színvonal emelését is elő fogják segíteni, hiszen speciálisan arra koncentrálhatnak ezek a vállalkozások, amelyek az ő profiljukba leginkább beletartoznak.
Az illetéktörvény vonatkozásában talán kevesebb szó hangzott el eddig arról, hogy a praxisjog tekintetében a jövőben illetékmentesség fog beállni. Tehát amennyiben a praxisjog gazdát cserél, abban az esetben az érintett háziorvosokat nem kell a jövőben illetékfizetési kötelezettséggel is terhelni, hiszen ez a javaslat alapján az illetéktörvényből kikerül.
A könyvvizsgálói törvény vonatkozásában a bizottsági munka során is szóba került, hogy ez könyvvizsgálói kamarát hátrányosabb helyzetbe sodorja-e a vagy nem. Nyilván annyiban érinti, hogy nem fog duplán kamarai tagdíjat beszedni, viszont egyértelművé teszi a helyzetet a vonatkozásban, hogy 2008. január 1-jét követően is az egyéni vállalkozóknak elég csak egyszer a regisztrációs díjat megfizetni, és nem kell még cégként is megfizetni; ráadásul azok, akik önkormányzati vagy hitelintézeti könyvvizsgálatot folytattak, azoknak további terhet jelentett a kamarai tagság regisztrációja. Tehát egyértelművé teszi ez a javaslat most már azt, hogy a könyvvizsgálónak csak egyféle tevékenységéből kifolyólag vagy helyzetéből kifolyólag kell csak kamarai tagsági díjat fizetnie. E tekintetben nyilvánvalóan némi anyagi tehercsökkentést is jelent a számukra.
A hitelintézeti és befektetési szolgáltatásokról szóló törvény tekintetében pedig úgy gondolom, hogy szintén az a javadalmazási bizottság, amely fölállt gyakorlatilag az Európai Unió valamennyi országában... - most már lehetőség lesz arra, hogy az élethez egy kicsit hozzáigazítsuk a törvényi szabályozást, hiszen általában ezek a szervezetek nem olyan hatalmas igazgatósággal dolgoztak, és több igazgatósági tag munkavállalóként, alkalmazottként is a munkaszervezet része volt, ők nem lehettek a javadalmazási bizottság tagjait. Most már a felügyelőbizottság nem alkalmazotti, nem szervezetben foglalkoztatott tagjai is részévé válhatnak a javadalmazási bizottságnak, e tekintetben is függetlenítve magát a bizottságot a szervezettől. Úgy gondolom, hogy hatékonyabb és a törvényalkotó céljainak sokkal inkább megfelelő lehetőséget fog biztosítani ezután.
Összességében azt tudom mondani, hogy ezek a javaslatok számos elemét érintik a gazdaság mindennapjainak. Alapvetően nem nagy horderejű változások, de azokon a területeken, amelyeket érintenek és amelyek számításba jöhetnek - különösen a számviteli törvény változását tekintem annak -, mégis fontos és lényegre törő változások annak érdekében, hogy azokat a gátakat, azokat a gúzsba kötő kötelékeket, amelyek a gazdaság egészséges és hatékony működése előtt vannak, sikerüljön kiküszöbölni. Bízom benne, hogy képviselőtársaim is a szavazás során így fogják ezt értékelni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
