DR. GYENES GÉZA

Teljes szövegű keresés

DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a salátatörvénynek az illetéktörvényre vonatkozó része miatt kértem lehetőséget a felszólalásra.
Orvosként hogy kerülök én csizmaként az asztalra? Ma Magyarországon az alapellátásba kerülő fiatal utánpótlásnak, egyáltalán a háziorvosok utánpótlásának csupán két akadálya van: egyrészt nincsenek olyan fiatal orvosok, akik be akarnak kerülni, mert a fiatal orvosok, még ha a háziorvostant választják is és ebben rezidensek lesznek, a végzést követően el óhajtanak menni, illetve amikor a szakvizsgát megszerzik, nem vállalnak önálló praxistevékenységet, magyarán úgy szerzik meg a szakvizsgához szükséges gyakorlatot, hogy egy orvos mellett dolgoznak ugyan, de nem vállalnak önálló praxisvitelt. Ebből az következik, hogy a hiányzó praxisokba egyáltalán nem kerülnek háziorvosok. Ez az egyik baj. Ezt a kérdést a kormány egészségpolitikájával meg kell oldani, de ez most nem ide tartozik.
A másik ok az, hogy képzeljük el, a praxisba igyekvő nagyon kevés fiatalnak milyen nehézségekkel kell megküzdenie ahhoz, hogy egy praxisba kerüljön. Először is működtetési jogot kell venni, legalábbis a törvény szerint, hiszen ha praxisban önállóan akar dolgozni, még a szakvizsga előtt is lehetővé teszi a törvény, hogy egy bizonyos gyakorlati idő után önállóan, még szakvizsga nélkül is, de már praxismunkát vállalhasson. Ezt viszont működtetési joggal teheti, tehát meg kell vásárolnia. A fiatal orvosoknak egyáltalán nincs lehetőségük. Az előző Fidesz-kormány idején pont a Széchenyi-terv volt az a lehetőség, amely által kamatkedvezményre pályázhatott a háziorvosjelölt, és meg tudta vásárolni úgy, hogy legalábbis kamattámogatást kapott a Széchenyi-tervből. Jelen pillanatban viszont nem látom azt, hogy a Széchenyi-terv ezzel a résszel is foglalkozna, így a fiatal orvosnak gyakorlatilag nincs pénze arra, hogy működtetési jogot vegyen.
Igen ám, csakhogy a vásárlónak ráadásul illetéket is kell fizetnie. Ha telket veszek, akkor én mit vásárló fizetem az illetéket és nem az eladó. Ugyanez vonatkozik a fiatal orvosra is. Tehát nem elég, hogy megveszi, ennek a 10 százalékát még illetékben ki kell fizetnie, ami tovább nehezíti a praxisban való elhelyezkedését.
Ezt az orvosréteget, hogy egyáltalán legyen háziorvos Magyarországon, szerintem a kormánynak millió más dolga mellett illene preferálnia, illene a háziorvosokat mentesíteni legalább egy oldalon az anyagi nehézségektől, és ha működtetési jogot kell is vásárolnia, ahogy a törvény mondja - hiszen ez egy vagyonértékű jog, aki eladja, annak a vagyonértékű joga -, akkor legalább a vásárlónak, a fiatal orvosnak, hogy bekerülhessen a praxisba, ne kelljen ezt az illetéket fizetni. A kezdet kezdetén, amikor még a Magyar Orvosi Kamara ebben a kérdésben először tárgyalt a Fidesz-kormánnyal - hiszen a Fidesz-kormány volt az, aki a működtetési jogot, annak vagyonértékét behozta, és mi ezt szakmailag nagyon támogattuk, hiszen egy nagyon fontos dolognak tartottuk, hogy az orvosi munkának van egyfajta vagyoni értéke -, akkor nem kellett illetéket fizetni. Akkor megértette a kormányzat, hogy ebben is lehet segíteni. Azóta, persze nem a Fidesz-kormány idején, hanem a következő kormányok idején, illetékkötelessé tették ezt az egész ellátást. Most azt szeretném kérni önöktől, hogy amikor a fiatal orvos mint vásárló praxisjogot vesz, ne kelljen illetéket fizetnie.
A törvény egyébként nagyon helyesen azt mondja, hogy az öröklési illeték alól kiszedi a működtetési jogot. Azért tudni kell, hogy a működtetési jog folytatásra jogosult valakije az az orvosnak a felesége. És nem egyenlő a folytatáshoz való jog és az öröklési jog, hiszen pont azért választotta ketté a törvényalkotó a folytatási jogot az öröklési jogtól, hogy ne kelljen a működtetési jog eladásával az örökösök egymás közötti vitájára várni, hogy kié lesz, hanem a folytatásra jogosultnak joga volt eladni a működtetési jogot - ő tehát eladó volt és nem vevő -, és amikor a vevő megvette, az ott kapott pénz esett már az öröklési szabályok alá, azaz a családban az orvos örökösei, akkor már természetesen az örökösödési törvénynek megfelelően részesültek ebből a jogból. Tehát a folytatásra való jogosult miért fizessen illetéket, hiszen ő eladó? Neki esetleg majd szja-t kell fizetnie, de semmivel nem károsodna az állam, ha ezt az egész illetékkérdést elengedné.
Miért kellene ezt az illetéket elengedni? Azért, mert a parlament annak idején elkövetett egy mulasztásos törvénysértést. Hiába mondja ki a mostani alaptörvényünk is, hogy a magánvagyon szentség, azt védeni kell. Mondok egy példát. Ha az én telkem az önkormányzat kisajátítja, akkor a legtermészetesebb dolog - persze van róla jogszabályi rendelkezés -, hogy engem kártalanítani köteles az önkormányzat. De mi van akkor, ha a működtetés jogában, ahol a törvénybe nincs beleírva az úgynevezett kártalanítási klauzula, sérelem éri az orvost? Mondok egy gyakorlati példát, hogy értsék. Budapesten elég gyakran előfordult, hogy a belvárosi kerületekben volt két önálló háziorvosi körzet, mindegyiknek volt egy-egy praxisjoga, ami vagyonértékű jog. Az önkormányzat megtehette azt, mert a praxis az övé volt, hogy a két praxist összevonta, és azt mondta, hogy ezentúl egy praxis lesz majd, a másik orvos pedig menjen nyugdíjba vagy ahová akar. Igen ám, csakhogy az orvos működtetési jogát, ugyanúgy, mint a telekkisajátításkor, egyszerűen megszüntette, tehát a vagyoni joga sérült, de a törvényben nincs benne ez a kártalanítási klauzula. Igaz, hogy ez nem az illetéktörvénybe való, de hát bocsánat, ezen is kellene gondolkodni, ha azt mondjuk, hogy politikailag fontos, hogy maradjon orvos Magyarországon, meg legyen háziorvos-utánpótlás, akkor az adóvonzatát, sőt az egész működtetési jog vagyoni értékét ugyanúgy meg kellene védeni törvényileg, mint ahogy minden más vagyoni elemet megvéd a törvény, és ahogy ezt az alkotmány is elrendeli. Ennek tükrében tudnám javasolni, hogy egyáltalán az illetékek alól vagy ebből a körből a működtetési joggal összefüggőket vonják ki, mert az szja-kötelezettség amúgy is megvan az eladó számára, ő kifizeti az szja-t, és legalább a szerzőn - aki, még egyszer mondom, a fiatal orvos, akit a praxisba várunk - tudnánk könnyíteni. Ez egy nagyon fontos humán erőt segítő politikai kérdés.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem