VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy kétséget azért el szeretnék Scheiring képviselőtársamban oszlatni. A zavar, azt gondolom, hogy nem a többi párt képviselőinél van, hanem az LMP-nél. Többször elcsodálkozunk azon, képviselőtársam, hogy LMP-s képviselők a szövegírók által megismert és megírt szövegeiket fölolvassák becsületes olvasó ember módjára itt az Országgyűlésben, és ezek a szövegek gyakran ellentmondanak egymásnak. Aztán, ha ne adj’ isten, a képviselő elvéti a sort, akkor nem tudja folytatni, hiszen nem a saját gondolatait ismerteti itt az Országgyűléssel, hanem másokét, a szövegírókét, akik helyette dolgoztak, és elvégezték a képviselői munkának ezt az érdeminek mondható részét.
A zöld elképzelések pedig jórészt, már elnézést a kifejezésért, de csak zöldségeket tartalmaznak. Az atomerőművekkel és egyebekkel kapcsolatos álláspont nagyjából annyiban merül ki, hogy nem kellenek erőművek, az áram a konnektorból jön. Ennyiben, azt hiszem, az LMP szakmai javaslatai jellemzően ki is szoktak merülni.
De lépjünk túl, és tekintsük át ezt a gazdasági salátát, ami itt most előttünk fekszik, és nézzük meg azt, hogy milyen módon került be az Országgyűlés elé. Képviselőtársaim, én megnéztem, ezt a törvénycsomagot június 3-án nyújtották be az Országgyűlésnek, 8-án már az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tárgyalt is róla, nagyon gyors volt az idő. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy tegnap a gazdasági bizottság ülésén a kormány képviselője azért panaszkodott a gazdasági bizottság tagjainak, mert annyira kevés volt a kormány számára rendelkezésre álló idő, hogy nem tudta a kormány álláspontját egyeztetni.
Csak jelzem, képviselő urak, hogy tőlünk, ellenzéki képviselőktől rendszeresen azt várja el a kormány, hogy egy-két nap alatt foglaljunk benne állást, és szakmai álláspontot alakítsunk ki az önök által benyújtott törvényjavaslatokról. A törvényjavaslatok pedig úgy kerülnek benyújtásra, hogy szépen várnak, várnak, várnak, aztán péntek délután, mint ahogy történt ez a múlt héten is, 12 darab törvényjavaslatot nyújtanak be egyszerre, amiről egyébként már hétfő éjszaka tárgyal is az Országgyűlés, aztán véget érnek az ülésnapok háromnegyed hatkor reggel.
Képviselőtársaim, itt nekünk nem a tempóval van baj, hanem egyrészt a törvényjavaslatok előkészítetlenségével, részint pedig azzal, hogy rendszeresen visszaél a jogalkotás eszközeivel a kormányzat, és megpróbálja formálissá tenni az Országgyűlés szerepét. Kérdezem én, képviselőtársaim, előttünk van egy gazdasági törvénycsomag: mi akadályozta meg a kormánytöbbséget abban, hogy végre legalább egyszer mutatóban elkészítse ennek a törvényjavaslatnak a költségvetési hatásvizsgálatát?
Ugyanis akkor, amikor én a saját törvényjavaslatommal ellenzéki képviselőként - akinek nem áll rendelkezésre a közszféra több százezres létszáma - bemegyek a saját törvényjavaslatommal, mondjuk, a költségvetési bizottságba, ott bizony az itt felszólaló fideszes képviselők számon kérnek arról, hogy mi történt a hatásvizsgálattal, hol marad, hány milliárdba fog ez az adóváltozás az országnak kerülni. Tisztelettel jelzem önöknek, hogy ehhez a törvényjavaslathoz sem készült ilyen, én pedig azt gondolom, hogy teljes joggal teszem szóvá ezt itt az Országgyűlésben, hiszen a jogalkotási törvény betűjét, a demokrácia szellemiségét egyaránt alapul véve önöknek ezt rendszeresen meg kellett volna indokolni, és ki kellett volna számolni. Ez sajnos itt nem történt meg.
Az 1. pont rögtön nagyon érdekes itt a törvényjavaslatnál, ez a regisztrációs adót érintő változások sorát érinti. Csak utalni szeretnék rá, tisztelt képviselőtársaim, megnéztem, hogy mit ígért Orbán Viktor miniszterelnök úr, mielőtt még miniszterelnök lett volna ismét. Ezek voltak a bizonyos kerekekkel, szobákkal, gyerekekkel, s a többivel összefüggő kijelentések. A miniszterelnök úr azt mondta akkor, hogy mindenképpen azt szeretnék, ha 1600 köbcentiig regisztrációsadó-mentes lenne a gépjárművek forgalomba helyezése. Tisztelt Képviselőtársaim! Önöknél van a parlamenti kétharmad, hol várat ez a javaslat magára?
Jelzem szintén önöknek azt, hogy kettő darab regisztrációs adót érintő törvényjavaslatot nyújtottam be jobbikos országgyűlési képviselőként az Országgyűlésnek. A T/961. számon azt javasoltam, hogy töröljük el a regisztrációs adót. Számszerűsítettük körülbelül 7 és 9 milliárd forint között ennek a költségvetési hátrányait. Amikor a költségvetési bizottság elé bekerült ez a javaslat, természetesen a szokásos parlamenti logika szerint fideszes képviselőtársak ezt a javaslatot lesöpörték, ezt a költségvetés nem engedheti meg, hogy is gondoljuk, hogy egy 7-9 milliárd forint közti hátrányt a költségvetés képes elszenvedni. Aztán telik-múlik az idő, annak leszünk tanúi, hogy IMF-hitelből megveszik a MOL részvénycsomagját. Most éppen egy médiacégben szerez tulajdonrészt a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítása után az állam. Tehát egész egyszerűen egy nagyon zavaros és átláthatatlan gazdaságpolitikát látunk itt kibontakozni.
A másik törvényjavaslat, amit benyújtottam, T/2159. számon fut. Ebben azt javasoltam, hogy a robogó kategóriát nyugat-európai mintára 125 köbcentiméterig vagy 11 kilowattos erőig tegyük regisztrációsadó-mentessé, 11 kilowattos teljesítményig ne kelljen utánuk regisztrációs adót fizetni. Természetesen ez a javaslat is elvérzett, gyakorlatilag érdemi indoklás nem hangzott el, a kormány jelen lévő képviselőjéről pedig kiderült az ülésen, hogy el sem olvasta az előterjesztést, halvány gőze nem volt arról, hogy maga az előterjesztés mit tartalmaz.
Tehát akkor, amikor mi ezeket a demokráciát szűkítő kormányzati törekvéseket szóvá tesszük, akkor pont ezekre az esetekre gondolunk. Egész egyszerűen nem számol utána a kormány annak, hogy milyen költségvetési hatásokkal járnak a saját javaslatai, hasraütésszerűen hozták meg még az adórendszert érintő legfontosabb változásokat is.
A törvényjavaslat 2. pontja a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt módosítja. Idézem önöknek, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat szövegét: az E85 üzemanyag és a benzin árának összehasonlítása alapján az E85 a rosszabb hatásfok miatt indokolt értéknél nagyobb árelőnyt élvez a benzinnel szemben. Ezért a javaslat szerint csökken az E85-re nyújtott jövedékiadó-kedvezmény mértéke, 12 forintos hátrányt jelent ez.
(Földesi Gyulát a jegyzői székben dr. Stágel Bence váltja fel.)
Képviselőtársaim, maga a törvényjavaslat indoklásában sem szerepelnek azok a környezetvédelmi biodiverzitásra vonatkozó és egyéb szempontok, ami itt egyébként elhangzik különböző más pártok képviselői részéről az Országgyűlésben. Egy ilyen javaslat célja: növelje a költségvetés bevételeit, annak az elhibázott gazdaságpolitikának a következtében, amiről most már beismerte a Nemzetgazdasági Minisztérium is, hogy csúnyán elszámolták a költségvetést, azért kellett költségvetési zárolás, mert 220 milliárd forintot tévedtek - ennek valahol be kell szedni a költségeit. Most beszedik mindenkitől.
(16.00)
Képviselőtársaim, miért is aggályos ez? Először is, a magyar gazdaság hosszú távú, kiszámítható működését veszélyeztetik azok a javaslatok, amelyek egy befektetőt arra ösztönöznek adótechnikai eszközökkel, hogy hajtsa végre a befektetését, az embereket, akik bioetanollal, E85-tel tankolják az autóikat, arra ösztönzik, hogy hajtsanak végre több százezer forintos beruházást adott esetben egy autón. Miután ezt ezek az emberek megteszik, az állam ösztönzésének hatására átállnak egy másik üzemanyagtípusra, az állam elkezd azon spekulálni az önök kormányzása alatt, hogy milyen sok adóbevétel illan el, gyorsan változtassunk a szabályokon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez minden, csak nem kiszámíthatóság. Önök nem ezt ígérték. Stabilitásról beszél Orbán Viktor miniszterelnök úr, és arról, hogy majd kétharmados alkotmányos védelem alá fogja az adózás és a nyugdíjügyek szabályait helyezni azért, hogy megkösse a következő kormányok mozgásterét. Ez egy kimondott, bevallott kormányzati törekvés, ebben az esetben semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy önök ezt a stabilitást, amit egyébként saját kormányzati kommunikációjukban oly nagyon hangsúlyoznak, mind a magánemberek, mind pedig a befektetők felé átlépik, mellőzik, figyelmen kívül hagyják.
Azt javasolnám, hogy legalább egyszer készüljön egy olyan, a nemzeti érdekeket figyelembe vevő hatástanulmány, amely a bioüzemanyagok felhasználását a magyar gazdaság szempontjából monitorozza. Mint a vita korábbi szakaszában is kiderült, nem ez a fő szempont önöknél, hanem az, hogy az európai uniós és különböző egyéb nemzetközi előírásoknak, kötelezettségeknek megfeleljenek. Én arra biztatom önöket, hogy mivel a magyar nép képviseletére küldték önöket az Országgyűlésbe, a magyar nép érdekében kell hogy eljárjanak, nem pedig elsősorban a nemzetközi szerződéseknek, előírásoknak való megfelelést kellene szem előtt tartaniuk.
Amikor a dohánytermékek, a cigaretta jövedéki adójának felemelését szorgalmazza a kormányzat, egyrészről egyetértünk azzal, hogy valamilyen módon vissza kell szorítani a dohányzást, egyetértünk azzal, hogy egészségesebb életmódra kellene az embereket rászoktatni, azonban itt is bevallottan - idézem szó szerint a törvényjavaslat szövegét - a negatív piaci és költségvetési folyamatok ellen hat a jelenlegi állapot, magyarul, azért szeretnék a cigaretta és az egyéb dohánytermékek jövedéki adóját megemelni, hogy a költségvetést bevételhez juttassák. Én egy ilyen esetben hiányolom azt az egyébként Nyugat-Európában, Amerikában, szerte a fejlett világon alkalmazott megközelítést, hogy lehetőség szerint közvetlen kapocs legyen az adóbevételek növekedése és a káros fogyasztási termékek elleni reklámbevételek, reklámkiadások növekedése között. Magyarul, amilyen adóbevétel-növekedést elkönyvelhet ennek révén a kormányzat, annak legalább egy részét rögtön egyenes arányban fordítsa vissza, és próbálja azt elérni, hogy minél kevesebb fiatal és idős ember éljen ezzel a káros szenvedéllyel.
Végül, de nem utolsósorban, képviselőtársaim, arra szeretnék utalást tenni, hogy amikor a gazdaságpolitikai eszköztárat használja föl a kormányzat, igyekszik ezzel élni, akkor van egy-két nagyon fontos dolog, amit nem ártana szem előtt tartani.
Az egyik az, hogy amikor a költségvetés bevételeit növeli a kormány, akkor oly módon tegye ezt, hogy valóban hosszú távú, kiszámítható működést garantáljon a gazdaság szereplői számára, legyenek ezek akár cégek, akár magánszemélyek.
A másik nagyon fontos kérdés pedig az, hogy amikor az Országgyűlés elé kerül egy törvényjavaslat, akkor lehetőség szerint olyan hatástanulmányokkal együtt kerüljön ide, amelyek lehetővé teszik a képviselők számára azt, hogy megalapozott, valóban szakmai döntést tudjanak egy törvényjavaslatról hozni, ne pedig innen-onnan származó értesülések vagy információk alapján próbáljanak állást foglalni, mint ahogy teszik azt nagyon sokszor, mondjuk, az LMP képviselői, hiszen ha nincs szakmai háttér, akkor csak így megy a törvényalkotás. Arra biztatnám önöket, hogy ezen a téren, amikor előkészítenek egy törvényjavaslatot, végezzenek alaposabb munkát. (Lasztovicza Jenő: Nálatok van szakmai háttér?)
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
