DR. BECSEY ZSOLT
DR. BECSEY ZSOLT
DR. BECSEY ZSOLT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Először is, engedjék meg, hogy megtiszteltetésnek vegyem, hogy Czomba Sándor államtitkár úr nevében, aki fontos európai uniós és nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, magam vezethessem elő a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az expozét.
(9.00)
Annál is inkább, mivel az itt fekvő jogharmonizációs törvényeknek néhány évvel ezelőtt magam is jogalkotói részese lehettem az Európai Parlamentben.
Az önök előtt lévő javaslat nagyszámú, összesen 21 törvény módosítását tartalmazza. E törvények közül egyes törvények módosítása tartalmát tekintve egymással közvetlenül összefügg vagy jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt kapcsolódik egymáshoz, más törvények esetében pedig a módosítás értelmező vagy pontosító jellegű. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért célszerű, ha a javaslatban foglaltakat a szabályozás célja szerint ismertetem.
A módosítások egy része jogharmonizációs jellegű, amelyek elsősorban a foglalkoztatás területéhez kapcsolódó törvényeket érintik. A második nagyobb csoportban a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő törvénymódosítások említhetők. Emellett vannak olyan módosítások, amelyek a törvények alkalmazása során felmerült gyakorlati problémák feloldására irányulnak vagy kisebb pontosításokról rendelkeznek.
A jogharmonizációs célú módosítások közül kiemelhető a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv - az úgynevezett “kék kártya” irányelv - szabályainak a magyar jogrendbe történő átültetése. Az irányelv megkönnyíti a magasan képzett, az Európai Gazdasági Térségen kívüli államból, vagyis harmadik országból érkező külföldieknek az Európai Unióba történő munkavállalási célú belépését oly módon, hogy kék kártya néven egységes tartózkodási és munkavállalási engedélyt vezet be. Ez az engedély egyaránt jogosít tartózkodásra és munkavállalásra is.
A javaslat tartalmazza a kék kártyára való jogosultság feltételeit, kiadásának eljárási szabályait, érvényességének időtartamát, továbbá visszavonásának eseteit. Bevezetése számottevő változást eredményez a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezési rendszerében. A hatályozás szerint ugyanis a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására vonatkozó engedély jogosultja a foglalkoztató, ugyanakkor a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok számára kiadásra kerülő kék kártya a harmadik országbeli állampolgárt magát jogosítja fel a magyarországi tartózkodásra és munkavállalásra, így ő lesz ennek az engedélynek a jogosultja
A kék kártya kiállításával, visszavonásával kapcsolatos hatósági feladatokat a jövőben az idegenrendészeti hatóság fogja ellátni, a szabályozás azonban biztosítja azt is, hogy a jogosultság elbírálása során a munkaerő-piaci szempontok is érvényesüljenek. Ezért az állami foglalkoztatási szerv szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik majd arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglakoztatása munkaerő-piaci szempontból támogatható-e.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő javaslat tartalmazza az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, az úgynevezett szankciós irányelv jogharmonizációját is. A kiegyensúlyozott bevándorláspolitika eléréséhez a legális migráció ösztönzése mellett fontos az illegális migráció elleni küzdelem. Az Unióba irányuló illegális bevándorlást vonzó legfontosabb tényező, hogy a megkívánt jogállás nélkül, feketén is munkát lehessen találni, amelyben a munkáltatók is gyakran érdekeltek. Az illegális tartózkodással szembeni fellépésnek ezért intézkedéseket kell tartalmaznia e vonzó tényező leküzdésére is. Ezen intézkedések középpontjába az Unióban jogosulatlanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási tilalmát kell állítani, amelyet a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben komplex, akár büntetőjogi szankciók egészítenek ki.
Ez az irányelv szélesíti a munkáltató felelősségi körét az engedély nélkül foglalkoztatott harmadik országbeliek náluk történő munkavégzése esetére. A munkáltató köteles nem csupán a munkavállalási, de a személyek tartózkodási engedélyének meglétét is ellenőrizni, dokumentálni. Ennek elmulasztása esetén közrendvédelmi bírsággal sújtható.
Az ezen irányelvvel való összhang megteremtése érdekében a javaslat az államháztartási törvényt is úgy módosítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok illegális, azaz tartózkodásra jogosító engedély nélkül történő foglalkoztatása esetére megállapított jogkövetkezményhez is kapcsolódjanak a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei. Tehát még egyszer: azt hiszem, ez egy kiegyensúlyozott javaslat, hiszen egyrészt rendezi az Európai Gazdasági Térségen kívüli kvalifikált munkaerő behozatalának, foglalkoztatásának rendjét, adminisztrációját, másrészt - ami az Európai Unióban is nagy vita volt - ezzel párhuzamosan egyensúlyként az illegális foglalkoztatás szankciórendszerét is megvalósítja. Még egyszer mondom, ez nem az Unión belüli szabad munkavállalás és agyelszívás helyzetét rendezi, ez az Unión és a gazdasági térségen kívüli munkaerő ide történő bevándorlását harmonizálja.
Tisztelt Ház! A másik téma: az európai üzemi tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló irányelv olyan lényeges változásokat vezet be, mint például a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott transznacionális konzultáció módjaira vonatkozó hatékonyság elve, a tájékoztatás fogalmának bevezetése és a konzultáció fogalmának pontosítása. Az irányelv egy kétéves időtartamú speciális periódust határoz meg, amely lehetővé teszi a vállalati szintű szociális partnerek számára, hogy új megállapodásokat kössenek, vagy felülvizsgálják a korábban megkötött megállapodásaikat anélkül, hogy az a felülvizsgált irányelv új rendelkezéseinek tárgyát képezné. Ez alapján a tagállamoknak nem csupán az új szabályokat kell átültetniük, hanem biztosítaniuk kell azt is, hogy a korábbi szabályozásnak megfelelően létrehozott európai üzemi tanácsok változatlan feltételek mellett működhessenek tovább.
A munkaerő-kölcsönzés - ez is fontos téma - egyes kérdéseiről szóló közösségi irányelv által módosított európai uniós szabályozás az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét, valamint a foglalkoztatás rugalmasságának elvét kívánta egyidejűleg érvényesíteni. Az irányelv szabályaival való összhang megteremtése elsősorban a munka törvénykönyve módosítását igényli. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind pedig a részmunkaidőben történő foglakoztatás esetében, továbbá nemcsak határozatlan idejű, hanem a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell.
A javaslat meghatározza azokat a kivételeket, amelyek esetében az irányelvben megfogalmazott egyenlő elbánás elvétől a tagállamok eltérhetnek. Az irányelv alapján ilyen kivételek a gazdasági tevékenységet nem végző kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők, illetve az állami vagy államilag támogatott, alapvetően hátrányos munkaerő-piaci helyzetű munkavállalók elhelyezkedését célzó szakképzések, beilleszkedési vagy átképzési programok keretében foglalkoztatottak. A magyar jogban ezen két esetkör alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatást jelenti, amelyet adott esetben az önkormányzat is végezhet. Ez utóbbi esetben az önkormányzat mint a közhasznú szervezet létrehozója a személye alapján is kivétel lehet az egyenlő bánásmód irányelvi követelménye alól.
Az irányelvnek a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás ideiglenes, átmeneti jellegére vonatkozó előírása megköveteli a munka törvénykönyve munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabálya által használt fogalmak módosítását is. Az ideiglenesség fogalmát eddig a magyar munkajogi szabályozás egyértelműen nem tartalmazta. A javaslat ezért egyértelműen meghatározza az irányelvben meghatározott elvárásoknak megfelelően az ideiglenesség tartalmi elemeit.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Egy következő téma: a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló uniós irányelv előírja, hogy a várandós, gyermekágyas, szoptató munkavállalók munkaviszonyának megszűnése esetére nemcsak a beosztott, de a vezető állású munkavállalók számára is biztosítani kell a felmondási indokoláshoz való jogot.
(9.10)
A munka törvénykönyve egyik módosítása ennek a követelménynek tesz eleget.
Ezen túlmenően a javaslatban a szolgáltatások szabad áramlásának európai uniós elve alapján, az Európai Bíróság által meghozott ítéletben foglaltakhoz igazodva jogharmonizációs célú módosítás biztosítja az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők hazai működésének lehetőségét. Az Európai Bíróság ugyanis kimondta, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes az a magyar szabályozás, amely a munkaerő-kölcsönzési tevékenység gyakorlását csak a belföldön székhellyel rendelkező vállalkozásoknak teszi lehetővé.
Tisztelt Országgyűlés! Amint említettem, a javaslatban megfogalmazott rendelkezések másik nagy csoportját a foglalkoztatás rugalmasságát, valamint a munkáltatókat terhelő adminisztrációs kötelezettségek enyhítését célzó módosítások képezik. Ezek a módosítások elsősorban a munka törvénykönyvét érintik. A munkáltatók kezdeményezték a javaslatnak azt a munkáltatói adminisztrációs költségek csökkentésére alkalmas szabályát, amely egységesíti a munkáltatónál az üzemi tanácsok vagy az üzemi megbízott és a munkavédelmi képviselő megválasztását.
A különböző, alapvetően félrevezető szakszervezeti megnyilvánulások okán külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a próbaidő tartama változatlanul 30 nap. 30 napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőről a felek állapodhatnak meg. Ehhez a meglévő szabályhoz a javaslat annyi kiegészítést fűz, hogy a legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőről csak kollektív szerződésben lehet rendelkezni. Ez az eset tehát csak ott érvényesülhet, ahol ebben a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek kollektív szerződésben megállapodnak. Emellett az intézkedésnek létjogosultsága van az olyan magas kompetenciákat elváró munkaköröknél, ahol hosszú a betanulási idő, és csak később állapítható meg a munkavállaló alkalmassága.
Egy további módosítási javaslat annak a gazdasági válságra tekintettel 2011 végéig tartó átmeneti időre meghatározott szabálynak a véglegesítésére irányul, miszerint a rendes munkaidő megrendelések hiánya miatti átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatóak oly módon, hogy később a munkavállalók átmeneti jelleggel, szigorú garanciális szabályok mellett heti 44 órát is dolgozhatnak. A kormányzati törekvés tehát éppen a megváltozott gazdasági helyzethez történő alkalmazkodást, a rugalmasabb munkaszervezést, ezen keresztül pedig a munkahelyek megőrzését segíti elő és támogatja. Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy a munkáltatónak a munkavállalókkal a munkaidő csökkentéséről és megemeléséről is meg kell állapodnia, és a munkavállalót a 36 órás foglalkoztatás alatt is a teljes munkaidős munkabére illeti meg.
A javaslat mindehhez munkavállalókat védő garanciákat is fűz annak érdekében, hogy ez a lehetőség csak kivételesen álljon fenn, illetve ne legyen véglegessé tehető. Ilyen garancia például az, hogy a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatásra legfeljebb egy évig kerülhet sor, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve hogy a korábbi megállapodás lejártát követően csak egy év elteltével kerülhet ismét sor magasabb munkaidőben való foglalkoztatásra. Hangsúlyozom, hogy a munkaidő csökkentése és megemelése sem egyoldalú munkáltatói aktussal történik, hanem a felek megállapodása alapján. Emellett további védelemként a 44 órás időszak alatt a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet.
A szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések rugalmasságát növeli az a szabály, miszerint a felek megállapodása alapján lehetőség lesz a jövőben a szabadság részbeni pénzbeli megváltására a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról való visszatéréskor. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a javaslat kötelezi a munkavállalót arra, hogy huzamosabb időn át tartó, gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságáról való visszatéréséről előzetesen a munkáltatót megfelelő időben tájékoztassa. A fentieken túlmenően a javaslat szerint a jövőben lehetővé válik a munkáltató számára, hogy ne pótlékkal, hanem szabadidővel honorálja a rendkívüli munkavégzést.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A jogszabályok életszerűségének biztosításra érdekében szükséges, hogy azok előkészítői időnként áttekintsék az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatokat, és - ha szükséges - javaslatot tegyenek a módosításukra. Ilyen tapasztalatok indokolják a kétoldalú és háromoldalú érdekegyeztető fórumokban való részvételi jogosultság megállapításának eljárási szabályaira vonatkozó egyszerűsítéseket, különösen az ágazati párbeszéd bizottságokra vonatkozó szabályok pontosítását.
A javaslat emellett elősegíti az egyszerűsített foglalkoztatás egyes új szabályainak könnyebb alkalmazhatóságát. Ennek részeként egyszerűsíti a foglalkoztatható alkalmi munkások számára vonatkozó számítási szabályokat, a mezőgazdasági idénymunka fogalmát érintően pedig eltörli a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.
Az egyszerűsített foglalkoztatást érintően a munkaszerződés írásba foglalására vonatkozó rendelkezést a javaslat úgy módosítja, hogy a felek megnevezésének, valamint a munkaszerződés tartalmi elemeiről történő megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezővé a munkavégzés megkezdéséig.
Az adminisztrációt csökkenti az a szabály is, miszerint a személyes adatok, így a születési adatok, azonosító számok, lakó- és székhelymegnevezések rovatok a nap végéig is kitölthetők.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A javaslat a felnőttképzés megújításának szükségességéhez igazodóan a felnőttképzésről szóló törvény kisebb, de hatását tekintve nagy jelentőséggel bíró módosítását is tartalmazza, így érinti az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények adatváltozásával kapcsolatos problémák kezelését, a digitális írástudás megszerzésével összefüggő törvényi szabályozás, továbbá a felnőttképzést folytató intézmények kötelező adatszolgáltatásával kapcsolatos törvényi szabályozás felülvizsgálatát. Az adatváltozás határidőben történő bejelentésének elmulasztása szigorú szankció alkalmazását eredményezi, mindkét esetben a tanúsítvány kötelező visszavonásával jár együtt.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát. Ezek jelentős része, legalább 130 ezer fő iskolaszövetkezetben. A pénzkeresést célul kitűző, de a munkavégzés jogszabályi feltételeit nem ismerő és azt a munkáltatón számon nem kérő fiatalok könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. A diákok nyári szünetben és tanulmányi időszakban egyaránt bonyolítható foglalkoztatásának egyik legbiztonságosabb és legnépszerűbb lehetősége az iskolaszövetkezetben végzett munka, amely során van írásban megkötött munkaszerződés, munkavédelmi oktatás, folyamatos szakmai felügyelet, és ellenőrzöttek a munkavégzés körülményei.
Az iskolaszövetkezetek nemcsak egyszerűen munkát adnak és bért fizetnek, hanem a tagok érdekvédelemben és egyéb juttatásokban, kedvezményekben is részesülnek, tehát nem áll fenn a hagyományos munkáltató-munkavállaló érdekellentét és főleg a munkavállalói kiszolgáltatottság. A kormány kiemelt fontosságúnak tekinti a diákok munka világába történő átvezetésének segítését. Az iskolaszövetkezetek, legális pénzkereseti lehetőséget biztosítva a diákoknak, terheket vesznek le a szülők és az állam válláról, a diákok pedig a munkavégzéshez kapcsolódó szabályokat is megtanulják, és megismerik az ezzel járó felelősséget is, így tanulmányaik végeztével gyakorlottabban, ezáltal versenyképesebben léphetnek ki a munkaerőpiacra. Ezért nagyon fontosak a javaslatnak azon szabályai, amelyek a diákok iskolaszövetkezet javára történő munkavégzésére vonatkozó rendelkezéseket illesztik be a munka törvénykönyvébe.
(9.20)
A javaslat további, eddig nem említett, kisebb terjedelmű, de fontos szabálya, hogy a munkaügyi ellenőrzési törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény közötti összhang megteremtése érdekében az első esetben nem bírságolható jogsértéseket miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
Végül, de nem utolsósorban a javaslatban beterjesztett, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény a többi jogállási törvényhez hasonlóan írja elő a munkáltató számára ezen a területen is, hogy a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságról visszatérő alkalmazottak kérésére kötelező részmunkaidőt bevezetnie a munkáltatónak.
Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott javaslat egyaránt szolgálja a magyar jogi szabályozás uniós előírásokkal való összhangját, a foglalkoztatás rugalmasságának növelését és a jogszabályok gyakorlati alkalmazásának megkönnyítését.
Tisztelt Ház! Megköszönve figyelmüket, kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot, a benyújtott törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
