DR. NEMÉNY ANDRÁS
DR. NEMÉNY ANDRÁS
DR. NEMÉNY ANDRÁS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság hosszan megtárgyalta a javaslatot, és az általános vitára való alkalmasságról végül is nem sikerült konszenzusra jutnunk, hiszen elhangzott, hogy a törvényjavaslat kettős igénnyel lép fel: jogharmonizációs célú módosításokkal, ezekkel nem is voltak különösebb problémáink, ámde a másik része, a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő rendelkezések bizony komoly aggályokat vetettek fel ebben a formában a kisebbség számára.
Az elsődleges problémánk, sajnos mostanában már mondhatjuk azt, hogy szokásos problémánk az, hogy nem volt egyeztetve az érdekképviseletekkel ez a 21 törvényt érintő módosító csomag. De sajnos mondhatjuk azt, hogy nem csodálkozunk ezen, hiszen ugyanezen a napon fogjuk tárgyalni az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetését célzó törvényjavaslatot is, amely a teljes érdekegyeztetési rendszer megszüntetését fogja jelenteni a mi olvasatunkban. De ezen kívül más érdemi problémánk is van, hiszen ezt is érdemi problémának tudjuk mondani, nevezni: a másik érdemi problémánk pedig az, hogy a foglalkoztatás rugalmassá tétele csak szavakban nyilvánul meg, ez egyoldalú, ez ebben a formában csak a munkaadók számára rugalmasabb, pedig éppen hogy a munkavállalók számára kellene hogy garanciális elemeket tartalmazzon, hiszen ez a cél Európában is egy meghirdetett cél, mindenhol meg is valósul, és mindenhol abból az alapállásból indulnak ki, hogy a munkaadók és a munkavállalók oppozíciójában a munkavállalókat kell védeni. Ezzel ellentétben a mostani törvényjavaslat a munkáltatók oldalára teszi le a voksot. Talán mi sem jellemzi ezt jobban, mint az indoklás 13. §-a, ahol a túlórapótlékról beszél, ahol így fogalmaz az indokolás: a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár. Nem véletlen, hogy amikor ezt tárgyaltuk a bizottságban, akkor a jelen lévő szakszervezeti képviselő ezt hozta fel példának, amikor azt mondta, hogy példátlan szó az, hogy “előírhatja” a munkáltató, ez eddig talán soha nem szerepelt semmilyen munka törvénykönyvében és semmilyen ilyen tartalmú előterjesztésben. De hogyha ennek a javaslatnak magát a tartalmát nézzük meg, és ezt is megtette a szakszervezet képviselője, egyszerűen lefordítva azt mondta, hogy ez bércsökkenést fog jelenteni, hiszen akik túlmunkát végeznek, azok nem azért végeznek túlmunkát - fogalmazott ő -, hogy szabadidőre menjenek, hanem hogy el tudják tartani a családjukat, nem jó szántukból teszik ezt. Összességében látható, ebből is, hogy munkáltatói fölény érvényesül a törvényjavaslat módosításában és annak az indokolásában.
Talán még két példát mondanék, nem részletezve. Az egyik a szabadság kiadásának a módja, ahol “a munkáltató működését érintő ok miatt kettőnél több részletben is kiadható” kifejezés szerepel, a másik a próbaidő időtartamának a megduplázásra adott lehetőség. Ezek mind-mind úgy teszik lehetővé a foglalkoztatás rugalmasságát, hogy egyben a munkavállalók számára nem jelentenek garanciát, rosszabb helyzetbe hozzák őket.
Összességében az látszik, hogy rossz az irány, és ez nagyon rossz jel a munka törvénykönyvének az átfogó módosítására, amire szeptemberben kerül sor. Mindezért tehát az ellenzéki frakciók, köztük a mi frakciónk is úgy fogalmazott, hogy általános vitára sem találja alkalmasnak ebben a formában a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.(Taps az MSZP soraiban. - Dr. Becsey Zsolt tapsol.)
