ERTSEY KATALIN
ERTSEY KATALIN
ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány képviselői, különösen Cséfalvay államtitkár úr rendszeresen értekezik a Ház előtt a rugalmas munkaerőpiac fontosságáról, idecitálva az OECD adatait, és ezekkel igyekszik alátámasztani ön is ezt a jelenlegi törvényjavaslatot. Ebben a törvényben persze van jó néhány szükséges, kis korrekcióval hasznossá tehető javaslat is, ugyanakkor a rugalmasság jelszavával jó néhány intézkedés támadást jelent a munkavállalói jogok ellen, amit a ma már bevallottan neoliberális filozófiája alapján a kormány nagy lépésekkel hajt végre.
Nekem, aki az elmúlt évben minden lehetséges alkalommal kértem, majd követeltem a munkavégzési formák rugalmassá tételét, a laikus szemlélő szerint most örülnöm kéne, de önök százszázalékos fordulatot hajtottak végre ebben a kérdésben. Ugyanis a rugalmas szó egyoldalú értelmezésével operálnak. A rugalmas munkavégzés egy éve a kormányprogramban még a családbarát jelző mellé került, de újabban a rugalmas szót - ahogy Spaller Endre is elmondta - a munkavállalói jogok letöréséhez, az indokolás nélküli kirúgás alátámasztásához használják szinonimaként. Ugyanis a nemzetközileg használt flexicurity fogalom - amit meg lehet keresni a Google-on, tehát meg lehet tudni, hogy mit jelent - azt jelenti, hogy rugalmasságot és biztonságot egyszerre nyújt. Önök kidobják ebből önkényesen a biztonságot, de valójában rugalmasságot sem teremtenek. Az önök új magyar szóhasználatában a rugalmasság helyett marad a flex, vagyis lángvágóval mennek neki a munkabiztonságnak, az amúgy is gyenge lábakon álló munkavállalói jogok ellen.
Ezzel nemcsak a munkát, hanem a családot is támadják. Ugyanis nem csupán versenyképességi kérdés a foglalkoztatás, a kisgyerekes nők esetében demográfiai kérdés is. A rugalmas munkaerőpiac egyféle értelemben valóban jelenti azt is, hogy a felvétel és az elbocsátás rugalmasan, gyorsan, de biztonságosan is történhet, igazodva a piac elvárásaihoz. Így működik a skandináv munkaerőpiac. De ott - és minden civilizált országban - a rugalmas szó másik értelme is érvényesül, ami nem a felvételre és elbocsátásra, hanem magára a munkavégzési formára, annak rugalmas, atipikus módjára vonatkozik. Ez pedig kulcskérdés akkor, amikor a kisgyerekes nők Magyarországon 33 százalékkal alacsonyabb arányban dolgoznak, mint a gyermektelenek. Ez a különbség az EU-ban csupán 12 százalék. Már unalomig ismételtük itt a Házban, hogy a munkába való rugalmas és biztonságos visszatérés a kulcsa a nők számára a munka és a család összehangolásának és így az újabb gyerek vállalásának, és nem mellesleg annak, hogy újra adófizető polgárok legyenek.
Valahányszor felteszem ezt a kérdést, önök kitérő választ adnak arra, hogy mikor lát neki a kormány a nők foglalkoztatási szintje emelésének, mikor fogja végre kinevezni az ön főnöke, a nemzetgazdasági miniszter azt a miniszteri biztost, akinek a kisgyerekes szülők, elsősorban a nők munkaerő-piaci helyzetének a javítása a feladata a költségvetési törvény alapján.
(10.30)
Ma kaptam a hírt, hogy innen is elvonnak 10 millió forintot. Még ki sem nevezték, de már elvonják a pénzét.
A nők aktivitási mutatója 56,3 százalékon stagnál egy éve, és még soha nem született ennyire kevés gyerek, 10 százalékkal zuhantak a számok. A nemrég kézhez kapott európai tanácsi ajánlás, A nemzeti reformprogramról és a konvergenciaprogramról című dokumentum kiemelten felhívja Magyarországot arra, hogy változtasson. A dokumentum így fogalmaz: a foglalkoztatási ráta az EU-ban a legalacsonyabbak között van, a nők a már említett 55 százalék körül vannak, és 33 százalékkal alacsonyabb a gyermekes nők foglalkoztatottsági aránya, mint a gyermekteleneké. Ezért felhívja a kormányt, hogy erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amennyiben a részmunkaidő növelésével kívánnak erre válaszolni, akkor itt hívom fel a figyelmüket azokra a legújabb összehasonlító kutatási eredményekre, amelyek világosan kimutatták: egészen más Nyugat-Európában a részmunkaidő hatása a gyerekszülési kedvre, Kelet-Európában a részmunkaidő egyenesen visszafogja a gyerekszülést, hiszen egy egész fizetésből sem lehet megélni heti öt nap alatt, mint ezt nemrég Orbán Viktor is kimondta. Tehát a részmunkaidő itt csapda, nem opció.
Ahelyett, hogy képzett és dolgozni akaró nők tízezreit segítenék, most korbáccsal akarnak visszaverni a munkaerőpiacra olyanokat, akik korai nyugdíjjal, szerzett jogaikkal nyugdíjba mentek, miközben a nőket korai nyugdíjjal épp kifele hajtják a munkaerőpiacról. Nagyon várjuk, hogy mikor fogják megtanulni és végre alkalmazni a flexicurity fogalmát, hogy az Európai Tanács, nem mellesleg a magyar nők elvárásainak megfelelően a munka és a család összehangolását valóban segítő intézkedéseket hozzanak.
A jelen törvényjavaslathoz a valódi rugalmasság érdekében benyújtottunk módosító javaslatokat, be fogunk nyújtani, amelyek olyan fair egyéni megállapodásra irányulnak, amelyek szerint a gyesről visszatérő nők és a munkáltatók leülnek, emberi módon, egymást felnőttnek kezelve megegyeznek, milyen, mindkettőjüknek megfelelő módon térjen a nő vissza a munkába. A munkáltatók terheit itt lehetne olyan módon enyhíteni, ahogy az a valóságból érkező javaslatok szerint szükséges lenne.
Eltérően az itt szereplő javaslattól, az LMP azt javasolja, ne kényszerítsük arra a munkáltatót, hogy még szabadságot is adjon ki pénzben vagy valódi időben annak a nőnek, aki épp visszatér az otthoni munkából. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy az otthoni munka nem munka, de a szabadság eredeti funkciója szerint a munkahelyi munkavégzés utáni regenerációt szolgálja. Tehát elég faramuci ez a helyzet, hogy a munkába papíron visszatérő kismama előbb egy többhetes vagy több hónapos szabadsággal nyit. Ezt nagyon sérelmezik a munkáltatók, és ezt mi megértjük. Ez nem szül jó hangulatot, nincs is értelme.
Ezt úgy javasoljuk módosítani, hogy az otthonlét alatt felhalmozódott szabadsággal a két fél egyéni megállapodás alapján, közönösen gazdálkodjon, legyen egy heti megosztású félmunkaidőben lecsúsztathatási lehetőség a nő számára. Így valóban rugalmas és fokozatos lehet a nő visszatérése a munkaerőpiacra, még akkor is, ha a munkaköre, amikor végképp visszatér, nem alkalmas atipikus munkavégzési formára, van ilyen is. Ez lenne egy olyan méltányos egyezség, amelyik mindkét fél számára előnyös, valóban enyhíti a munkaadó terhét is, és tiszteletben tartja mind a két fél érdekét.
A másik javaslatunk jelen törvényhez az oktatási szférát érinti. Régi igény, hogy 6-7 évente alkotói szabadságra mehessen az az oktató, aki akár egyetemi, akár középiskolai munkájában feltöltődésre, szabad szellemi elfoglaltságra, urambocsá, egy kis pihenésre vágyik. A sabbatical intézménye rég ismert a világban, fontos eszköz ez ott, ahol amúgy is a tanév, illetve a szemeszter struktúrájában működnek az intézmények. Könnyen megoldható lehetne, hogy kutatói, publikációs, egyfajta szabad beosztású munkára vagy feltöltődésre mehessen az oktató. Ameddig nincs a jelenleginél jobb körülményekre pénz az oktatási szférában, ezt javasoljuk, hogy legalább időt adjunk az oktatóknak, legyenek azok akár megfáradt középiskolai tanárok vagy egyetemi professzorok.
Kérjük, hogy a javaslatainkat támogassák, és a flexicurity valódi alkalmazásával valódi rugalmas munkavégzési formák bevezetését érjék el Magyarországon, ahelyett, hogy a flexicurityből a biztonságot kiszórják az ablakon.
Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
