KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/3404. számú törvényjavaslat részben jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz, emellett szerepelnek benne a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő, valamint pontosító jellegű törvénymódosítások. Témáját tekintve ezért látjuk, láthatjuk, hogy a területet és sok eddig szabályozott területet érint ez a javaslat.
A jogharmonizációs célú módosításokra Magyarország Európai Unióban fennálló tagságából eredő kötelezettsége, az uniós irányelvek, valamint az Európai Bíróság döntéseinek a magyar joganyagba történő átültetése miatt van szükség. Emellett a jogrendszer egységessége, a jogbiztonság indokolja a gyakorlati tapasztalatok hasznosításából eredő módosításokat.
A munkajogi szabályok rugalmasabbá tételére irányuló rendelkezések értelmezése előtt kiemelnék néhány szempontot, amelyek nagyobb összefüggésbe helyezik ezt a kérdést. Ma Magyarországon sajnos nagyon alacsony a foglalkoztatottság szintje. Régi és nehéz örökség ez, ráadásul ebben a parlamentben sokszor tárgyaltunk erről a kérdésről. Alacsony iskolai végzettség, rossz egészségi állapot, a munkára nem ösztönző szociális rendszer, a szürke- és feketegazdaság szerepe, mindezek azt eredményezték, hogy Európa egyik legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintjével rendelkezünk. Sok helyi program próbált már választ találni a regisztrált munkanélküliek számára, a munkanélküliek számára, ezek között voltak, vannak olyanok, amelyek eredményt hoztak, eredményt értek el, és vannak olyanok, amelyek során elfolytak a támogatások, elfolytak azok a támogatások, amelyekkel a várható eredmény elérését megcélozták, vagy voltak olyan programok, amelyek nem hoztak tartós megoldást. Alkalmazásukra bizonyos körben szükség van, szükség lehet, szükség is lesz a jövőben, a legtartósabb, a legjobb megoldást mégis az jelentheti, ha sok munkahely jön létre, és lehetőség szerint ezek a munkahelyek az elsődleges munkaerőpiacon jönnek létre. A munkavállalók számára a legnagyobb biztonságot az jelentheti, ha új munkahelyek jönnek létre, ha nagyszámú, kellő számú munkahely áll rendelkezésre.
(9.30)
Tisztelt Képviselőtársak! Meggyőződésem szerint három nagy feladattal kell megküzdenünk egyszerre. Egyrészt a hatalmasra növekedett államadóssággal, másrészt ezzel az említett alacsony foglalkoztatottsággal, amelyben jelentős regionális különbségek és eltérések vannak, tehát a kevés munkahellyel, harmadrészt pedig szemléletbeli problémákkal kell megküzdenünk. Ez utóbbiak között, tehát a szemléletbeli problémák között ott van, hogy a munkára kész és képes állapotban levők között sokak számára eddig nem érte meg a munka világát választani, inkább a segélyek jelentették, jelenthették a megélhetés fő forrását. Ez utóbbi azért is probléma, mert a valóban rászorultaknak emiatt újra és újra bizonyítani kellett, kell rászorultságuk okait, és a valóban rászorultak számára így kevesebb gondoskodás jutott, juthatott.
Az alapvető cél, amelyet meg kellett fogalmaznunk egy esztendővel ezelőtt, az volt, hogy mindent meg kell tennünk a gazdasági növekedésért. Emelkedő gazdasági teljesítmény, beinduló gazdaság, a munkahelyek növekvő száma. Az Európai Unió régi tagállamaiban a rugalmas foglalkoztatás, a foglalkoztatás rugalmassága - legalábbis ez a kérdéskör - régóta a középpontban van. Olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek segítik az országunkat abban, hogy az EU tagállamai közötti versenyben megálljuk a helyünket, így fenntartható növekedési pályán maradjunk.
A munkajogi szabályok rugalmasabbá tételére irányuló rendelkezések - ezek a részek - a munkajogi szabályok rugalmasabbá tételére irányuló, valamint a munkáltatók adminisztratív terheit csökkentő módosítások, erre vonatkozó, ilyen szellemű módosításokat tartalmaznak. Kiemelném ezek közül azt, hogy a kollektív szerződésben a hat hónapos próbaidő kikötése lehetőségét fogja biztosítani a javaslat, tehát ha a kollektív szerződés erről rendelkezik, akkor a hat hónapos próbaidő kikötésére akkor ad majd lehetőséget a jogszabály, ha erre a munkáltatónál ez az említett kollektív szerződés majd felhatalmazást ad.
Annak a jelenleg a válságra tekintettel 2011 végéig tartó átmeneti időre meghatározott szabálynak a véglegesítése is szerepel, miszerint a rendes munkaidő mértékének, például megrendelések hiánya miatt, illetve megrendelések hiánya miatti átmeneti csökkentés miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatóak; ezek is a rugalmas szabályok körébe tartoznak, amiről azt gondolom, hogy nemcsak munkáltatói, tehát nemcsak a munkaadók, a tulajdonosok, vezetők szempontjait tartalmazza, én azt gondolom, hogy a hosszú távú foglalkoztatás garanciái szempontjából a munkavállalók számára is ez fontos. Erre magam is találtam példákat, illetve kerestek ilyen tartalmú problémákkal, korábbi problémákkal, mielőtt ez bevezetésre került.
Szintén szerepel a javaslatban, hogy a rendes szabadságra jogot adó, a munkától való távollét idejének esetei közül a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartamából az első év helyett az első hat hónap rendes szabadságra jogosító időként történő megjelölése, szabadság kettőnél több részletben való kiadhatósága, ha a munkáltató fontos gazdasági érdeke merül föl, és itt is szerepel az indokolási kötelezettsége a munkáltatónak, illetve szerepel még a szabadság részbeni megváltása a gyesről való visszatéréskor a munkavállaló beleegyezése esetén; ez egy munkavállalói garancia, a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról való visszatérésről van szó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szintén a munka törvénykönyvét érinti a diákok iskolaszövetkezet javára történő munkavégzésével összefüggésben egy új fejezetnek a törvénybe illesztése. Az iskolaszövetkezet mint a szociális szövetkezet egyik altípusa, egyik része elsősorban nem üzleti haszonszerzés céljából, hanem azért szervezi tagjai foglalkoztatását, hogy tagjai számára munkalehetőséget teremtsen, ezáltal a diákok munkavállalását, tanulmányaik folytatását, végső soron megélhetését, annak körülményeit segítse. Az iskolaszövetkezeti munka elsősorban rendeltetésében más, mint a többi foglalkoztatási forma, különösen a munkaerő-kölcsönzés. Azzal ugyanis, hogy a középiskolai diákok és a felsőoktatási hallgatók számára lehetőséget teremt a munkatapasztalat-szerzésre - és megjegyzem, a munkatapasztalat-szerzés a mai világban roppant fontos -, tehát azzal ugyanis, hogy a középiskolai diákok és a felsőoktatási hallgatók számára lehetőséget teremt a munkatapasztalat-szerzésre, mintegy tanulmányi időn kívüli műhelymunkaként fontos szerepet tölt be a képzésben, az önképzésben, az egyéni életsors, egyéni életpálya alakításában. Emellett csökkenti majd, csökkentheti a pályakezdő munkanélküliség arányát, és növeli az öngondoskodás képességét az érintett fiataloknak a körében.
A diákmunka eddig sokak számára jelentett segítséget és tapasztalatot, ezt az érintettek biztosan el tudják mondani. A munkatapasztalat döntő lehet, ahogy említettem, a későbbi elhelyezkedésnél, a vállalatok, vállalkozások szinte mindegyike az alapos munkatapasztalattal bíró munkaerőt keresi.
A foglalkoztatási problémák egyik legnagyobb, legsúlyosabb részét jelentik az Unióban, így Magyarországon is, a pályakezdők elhelyezkedési gondjai. A javaslat, a mostani javaslat nem ebben, az egész kérdésnek a megoldásában segít. Nyilván nem ez a célja. Az a célja, hogy ennek a kérdésnek egy részelemét próbálja világosabbá, szabályozottá tenni.
Tisztelt Képviselőtársak! Egy újabb rész, újabb fejezet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évben elfogadott, illetve módosított törvény, így pontos, az utóbbi megfogalmazás a pontos. Emlékezhetnek rá, az új szabályozás a 2010. augusztus 1-jei bevezetése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, illetőleg munkáltatói és szakmai érdekképviseletek véleménye alapján szükséges változtatásokat tartalmazza.
Államtitkár úr elmondta, csak röviden mondom, a javaslat kiegészíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, a szövetkezeti szerveződésekre tekintettel a foglalkoztatott alkalmi munkások létszámkeretére vonatkozó szabályokat, és nagyon fontos, hogy az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében pontosítja, tiltás helyett pedig lehetőségként fogalmazza meg a hosszabb időtartamú egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szabadság kiadását. A szabályozás további rugalmasságot tesz lehetővé a munkáltató számára a munkavállalók védelmének megőrzése mellett.
Emlékezhetünk arra, a javaslat tavaly nyári tárgyalása során a kormány képviseletében Czomba Sándor államtitkár úr elmondta, hogy a kormány célja az egyszerűsítés és a gyorsítás, amellyel egyetértettünk akkor is, és egyetértünk most is. Azt is elmondta, hogy a tapasztalatok alapján a jó és szükséges módosításokat megtesszük majd, hiszen nincs kőbe vésve ez a törvény. Ezt a szándékot, illetve a mostani javaslatot ezért is üdvözöljük a Fidesz-frakció részéről, és fontosnak is tartjuk. A magyarországi foglalkoztatási nehézségek egyik kitörési pontja kell legyen a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar kérdésköre.
Tisztelt Képviselőtársak! A benyújtott törvényjavaslat következő fontos része a felnőttképzésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmazza. A módosítás egyik fő célja, hogy az intézmény-, illetőleg programakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása ne vonja maga után azonnal a tanúsítvány visszavonását, a szankciórendszer inkább a pénzbírságot közbeiktató fokozatosságot jeleníti meg, arra épüljön, ezt mondja ki a javaslat.
Véleményem szerint a felnőttképzéssel kapcsolatban, a felnőttképzés világával kapcsolatban majd afelé kell, kellene elmozdulnunk - én magam képviselőként erre próbálok majd a későbbiekben javaslatokat tenni -, hogy az országban az ország különböző szükségleteire, problémáira, regionális és egyéb szakmai problémáira valami differenciáltabb rendszer, differenciáltabb struktúra, felnőttképzési, átképzési rendszer alakuljon, alakulhasson ki, amely új szakmák szerzését segíti, tehát részben az új szakmák elsajátítását segíti, illetve másik formájában az alapvető készségekben való jártasságot segítheti. Én azt gondolom, hogy ez kulcskérdése a megújuló Magyarország, a megújításra váró Magyarország foglalkoztatáspolitikai világának, céljainak.
Ahogy államtitkár úr is elmondta, és a képviselőtársak láthatják, az előttünk fekvő törvényjavaslatban jelentős terjedelmet tesznek ki a jogharmonizációs célú módosítások. Ha megengedik, ezekre a hosszú államtitkári, kellően átstrukturált, illetve bemutatás alapján magam nem térnék ki.
A javaslat tartalmaz egyéb pontosító jellegű szabályokat, így a munkaügyi ellenőrzésről szóló ’96. évi LXXV. törvény módosítása kapcsolódási pontot teremt a munkaügyi felügyelő és a gyermekvédelmi jelzőrendszer között, amikor rendelkezik a gyermekmunka tilalmának ellenőrzéséről és a felügyelő jelzési kötelezettségéről.
(9.40)
Ezenkívül módosít egyéb jogszabályt is, így például a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítását is tartalmazza. Azt mondja, hogy a többi jogállási törvényhez hasonlóan írja elő a munkáltató számára ezen a területen is, hogy a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságról visszatérő alkalmazottak kérésére kötelező részmunkaidőt bevezetni a munkáltatónak.
Tisztelt Képviselőtársak! A megfelelő foglalkoztatási környezet megteremtése sok fontos elemből tevődik össze. A bizottsági álláspont ismertetésekor volt lehetőségem, hogy ezt ismertessem. Jeleztem, hogy egy nagyobb összefüggésben próbáltam, próbálom ezt a kérdést kezelni.
Ilyen nagyobb összefüggésben próbálom mondandóm zárásaként is elmondani, hogy az eddigi kormányzati intézkedések irányának a helyességét támasztja alá, hogy a legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok fordulatot jeleznek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak számának éves összehasonlításban már kilencedik hónapja tartó növekedése után a munkanélküliség is csökkenni kezdett. KSH-adatok alapján mondom, hogy 2011 első negyedévében 8 ezerrel, a február-áprilisi időszakban pedig már 15 400 fővel csökkent a munkanélküliek száma.
Hasonlóan kedvező irányú változást mutat a Központi Statisztikai Hivatalnak egy más statisztikája is. A kormány gazdaságpolitikai intézkedései és a nemzetközi konjunktúra optimális feltételeket teremtenek a növekedéshez. Felelősségünk, hogy ezt a növekedést, ennek a növekedésnek az ütemét megőrizzük. Ennek következtében a feldolgozóiparban 5,5 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az első negyedéves adatok szerint.
A kormány a gazdaság fellendítésének és a válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközének tekinti tehát, ahogy mondtam, a foglalkoztatottság növelését, ezzel egyidejűleg a munkanélküliség arányának a leszorítását. Ennek kiemelkedő eszköze a direkt munkahelyteremtés, amely 2011-ben dupla forrással és a kkv-k számára egyszerűbb, hozzáférhetőbb formában állt rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy ez meghaladja a most előttünk fekvő törvényjavaslat kereteit, ennek a részleteit nem fogom ismertetni, a Házban erről többször volt szó.
Friss és aktuális információ lehet, ezért ezt megosztom, illetve aktuális inkább, mint friss, hiszen egy május végi döntés keretében 372 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban. Nagyon fontos, hogy több mint 3 ezer új munkahely kialakításához és ezeken a munkahelyeken 2400-nál több álláskereső foglalkoztatásához nyertek el támogatást.
Ha össze kellene foglalni röviden a foglalkoztatáspolitikai célokat, akkor azt kellene mondani - és ennek a szellemét kellene ezeknek a törvényjavaslatoknak is vinni, és azt gondoljuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat, amiről tárgyalunk, segít ebben -, hogy munkahelyeket megőrizni, gyorsítani a gazdasági növekedést, sikeresen, átgondoltan lebonyolítani a Széchenyi-tervet, amely kis- és közepes vállalkozások számára segít, hiszen a magyarországi foglalkoztatottak nagy része ehhez a szektorhoz kötődik, támogatni azokat a termelő nagyvállalatokat, amelyek országunknak a világszínvonalhoz való tartozását segítik, és új munkakultúrát honosítanak meg a vidékfejlesztési stratégia mentén, majd egy felfelé ívelő pálya lehetőségét kihasználva segíteni a mezőgazdasági foglalkoztatást és az ahhoz kötődő feldolgozóiparban való értékteremtő munka lehetőségét. Differenciált felnőttképzés, átképzés, amelynek egyik formája segíti a szakmaszerzést, másik formája segítheti az alapvető készségekben való jártasságot. Tulajdonképpen olyan területeket foglaltam össze, amely területek szabályozására vonatkozó törvénymódosítások kapcsolódnak, kapcsolódhatnak, de mindenképpen egy tágabb összefüggésben kell érteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megítélésem szerint nagyon sok munka, nagyon sok feladat áll előttünk, a foglalkoztatást növelni kell, ez az ország érdeke, ehhez a szükséges jogszabályi feltételrendszert biztosítani kell, ezt a feltételrendszert pedig nemcsak biztosítani, hanem alakítani is szükséges. Ebben a szellemben kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
