GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hogy nehéz az örökség, valószínűleg a 1998-2002-es kormányzás után valami hasonlót mondhattak, fogalmazhattak meg az akkori kormánypárti képviselők, mondjuk 2002 tavaszától, talán nem 2003 tavaszáig, mert kormányozni is kell. Lehet, persze. (L. Simon László: Rosszul emlékszik, képviselő úr.) Nem, nem emlékszem rosszul. Lehet, hogy nehéz az örökség, de az elmúlt egy esztendő tevékenysége, amit folytatnak, szerintem nem egyszerűen még nehezebbé teszi, hanem majdnem ellehetetleníti az elkövetkezendő jövő normális alapokra való helyezését.
Olyan intézkedések sokaságát hozták ugyanis a munka világára nézve, amelyek a bérből, fizetésből élő embereknek nem sokaságát, abból a 3,8 millió emberből 3,5 millió embert hátrányosan érintettek. Emlékeznek a 16 százalékos egykulcsos adóra, ugye? Emlékeznek. Emlékeznek arra, hogy az adókedvezmények részbeni megvonása és a mostani, majdani folytatása mit jelent ezeknek az embereknek, nem kell, hogy kibontsam itt.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A szabadság tekintetében, képviselőtársam, azt szeretném mondani, hogy ugye az, amikor a túlóra 50 százalékos pótléka helyett szabadidő jár, és ez a szabadidő-kivétel lehetősége korlátok közé szorított, akkor érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy mivel folyamatában egy évig egy ilyen rendszer működtethető akár, hogy 44 órában foglalkoztassák az embereket, a szabadság kivétele tekintetében is legalább ilyen időtartamra vonatkoztatóan meg kellene adni a lehetőségét annak, hogy ez kivételre kerüljön. Mert egyébként az lesz, amit mondtam: ezek a szabadságok, szabadidők annullálódni fognak, el fognak veszítődni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
