GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a 23. számú indítványnál folytatnám, itt szeretném arra a hibára fölhívni a figyelmet, ami a következő mondat: “Törvény más esetekben az ellenőrzést szabályszerűségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja.” Különböző helyeken jelenik meg, én ezt célszerűnek tartanám, ezért tettem egy javaslatot, mivel ez az indítvány összefügg a 82-essel, hogy egy önálló paragrafusban jelenjen meg ez, mert tényleg igaz, hogy törvény megállapíthat vagy szűkíthet lehetőséget, jelesül itt a nemzetbiztonsági szolgálatokról van szó, de azt fölöslegesnek tartom, hogy minden egyes alkalommal ez a mondat külön jelenjen meg. Nem akarom minősíteni, ez az, amikor kapkodás van egy jogszabály megalkotása körül.
A következő, amelyiket megint rettentően fontosnak érzem, a 29-es. Itt arra tettem javaslatot, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, aki részt vehet a jogszabály előkészítésében, az ő tevékenységét szélesítsük ki addig, hogy az általa ellenőrzött szervezetek számviteli beszámolókészítésével összefüggő jogszabályok alkotásáról is mondhasson véleményt. Tulajdonképpen ő az, aki az ellenőrzés során a hibát látja, tapasztalja, kiderülhet, hogy az nemcsak rosszhiszemű, rossz szándékú magatartás eredménye, hanem egyszerűen valahol mi, jogalkotók valamit elhibáztunk, és ezért a jogkövető magatartás eredménye az, hogy baki kerül a rendszerbe. Ezt viszont csak úgy lehetne kiküszöbölni, vagy tovább csökkenteni ennek az arányát, ha megengedjük és lehetővé tesszük, hogy a Számvevőszék az általános számviteli beszámolókészítésre vonatkozó törvényjavaslatokat is szakmailag véleményezhesse. Egy ilyen szervezet, mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervezete, azt gondolom, hogy nem is mondhat le erről a jogosítványról. Én ezért furcsának tartom, hogy már az alapszövegben nem volt bent, itt pedig szintén nem kapta meg a bizottsági támogatást. Itt csak annyit hadd reagáljak Vágó Gáborra, hogy sajnálom, én magam nem vagyok tagja a költségvetési, számvevőszéki bizottságnak, így nem tudok erre nyilatkozni.
(0.10)
A következő a 32. és 33. ajánlási pont. Nyelvhelyességi okból azt ajánlottam a 33-asban, hogy elnökből és alelnökből, vezetőkből, nem folytatom, áll az Állami Számvevőszék. Itt most érdekes módon Dancsó képviselő úrnak megvilágosodott valami, és az egy törléssel egyetért, de alelnököket helyezett kilátásba. Ezek szerint az Állami Számvevőszéknek több alelnöke lesz. De ebben az esetben megint hadd hivatkozzak arra, akkor a hatályba léptetésnél rendelkezni kell arról, hogy a második vagy harmadik alelnököt hogyan és milyen körülmények között jelöli és választja meg az Országgyűlés. Ez így meglehetősen féllábas. Megint ugyanabba a helyzetbe kerülünk, hogy alkotunk egy jogszabályt, de amikor meg kell oldani a problémát, akkor majd kapkodunk fűhöz-fához, hogy mit is kellene tenni. Arra kérem az előterjesztőket, hogy ennek a második lábát egy kapcsolódó módosító indítvánnyal tegyék meg.
Én nagy tisztelője vagyok Babák képviselő úrnak, de ha külön beszélgetést folytatnak, akkor tényleg az lesz, hogy ez így marad, ahogy van, és utána majd együtt állunk a szégyenpadra.
A következő a 34. számú ajánlási pont, ahol az szmsz-re vonatkozó javaslatunk van. Ebben azt javasoljuk, hogy az szmsz-t ugyanúgy, mint a most hatályos törvény szerint, be kelljen mutatni legalább az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottságának, merthogy ez a mi szervezetünk. Ennyi jogosítványunk megint csak kell legyen, hogy legyen rátekintésünk. Nem kell, hogy ide a parlamenti patkóba kerüljön, de az a hozzáértő bizottság tudjon véleményt mondani arról, hogy milyen szmsz alapján működik majd az Állami Számvevőszék.
A 36. ajánlási pontot, amiről Vágó Gábor beszélt, én magam is támogatom. Ehhez csak egyetlen mondatot tennék: akik emlékeznek a Számvevőszék rendszerváltás utáni első elnökére, Hagelmayer professzor úrra, ők tudják, mit jelent az, hogy minőségi követelményt támasztani az elnökkel szemben.
A 37. pontban kezdeményeztük, hogy a jelölést egy paritásos bizottságban végezzék el. Itt is az a véleményünk, hogy a jelenleg alkalmazott módszert - hogy egy paritásos bizottságban kell meghatározó többséget elérni ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon - érdemes lenne folytatni. Ez egy demokratikus megoldás.
Az összeférhetetlenségi szabályok az elnökkel szemben is erősek. Ezt mi próbáltuk még tisztítani, és erre később majd külön visszatérek.
Azért is merek hivatkozni azokra a pontokra… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, majd újra szót fogok kérni.
