VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egyrészt kissé szomorú vagyok, hogy ilyen fontos törvényjavaslatról egy ilyen késői órán, ilyen szűk körben kell a részletes vitában beszélgetni. Másrészről örülök, hogy itt van körünkben Babák úr, aki biztosítja, hogy nem lesznek a mondataim visszhang nélkül.
A felszólalásomban a 9., 11. és a 17. pontokhoz szeretnék az első körben fölszólalni, további két-három fölszólalásom azért még várható.
A 9. pontban Szilágyi Péterrel és Schiffer Andrással együtt azt javasoltuk, hogy köteles legyen az ÁSZ ellenőrzést lefolytatni az országgyűlési képviselők legalább egyötödének konkrét jogsértés gyanújának kivizsgálására irányuló kezdeményezésére.
Ez azért fontos, mivel az Állami Számvevőszék a parlamenttel együttműködésben tudna működni olyan esetekben, amikor - hogy úgy fogalmazzam - kilóg a lóláb, olyan esetekben, amikor itt súlyos visszaélések vannak, és ne lehessen az Állami Számvevőszék túlterheltségére vagy egyéb dolgokra hivatkozva súlyos, akár politikai tartalmú ügyekben is késlekednie. Ezért volna fontos, hogy a parlamentnek legyen egy olyan lehetősége, hogy a képviselők egyötöde - akár kormánypárti, akár ellenzéki, de egy meghatározott és azért nem kevés hányada - föl tudjon úgy lépni, hogy igenis, itt van valami probléma, és erre pedig az ÁSZ-nak kivizsgálást kell indítania, és hogy az ÁSZ-törvény egyéb javaslatai után, amint a normaszövegben is benne van, tisztán látszik, hogy ha elindul ez az eljárás, akkor utána lesz is lépés a végén. Tehát nagyon fontos volna, hogy a parlamentnek legyen egy ilyen kezdeményező szerepe az ÁSZ-szal kapcsolatban.
A 11-es közvetetten kapcsolódik ehhez, itt Jávor Benedekkel és Schiffer Andrással azt javasoltuk, hogy az Állami Számvevőszék törvényességi ellenőrzési tevékenységének keretében, szabályszerűségi, célszerűségi, ellenőrzési tevékenységének keretében rendeltetésszerűségi és tartalékos felhasználási, míg az eredményességi ellenőrzési tevékenységének keretében fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesz.
(23.20)
Hogy miért is fontos ez? Itt a költségvetési bizottság ülésén már felmerült az, hogy az LMP-seknek mindenről a fenntarthatóság jut az eszébe. No de vannak olyan közpénzből megvalósuló beruházások, ahol nem csupán a pénzügyi, gazdasági szempontokat kell figyelembe venni, ha az eredményességet nézzük, mert valóban vannak olyan környezeti, szociális hatások is, amelyek itt a fenntarthatóság kapcsán felmerülnek, hogy ne lehessen olyan beruházásokat közpénzből finanszírozni, illetve azok eredményességét nézni, amelyek mind környezeti, mind gazdasági vagy mind szociális szempontból egy fenntarthatatlan világ felé visznek.
A XXI. században nagyon sokféle globális válság fenyeget minket, s nekünk mint parlamentnek és mint felelős politikusoknak az a szerepünk, hogy egy olyan pályára álljunk át, ami ezt a válságot megelőzi, ami egy fenntartható pálya, hogy hosszú távon az unokáink számára át tudjunk adni egy olyan életteret, egy olyan társadalmat, amely sokkal élhetőbb, mint a jelenlegi. Ezért fontos volna, hogy a közpénzek eredményességi felhasználásánál a fenntarthatósági elvet is figyelembe vegyük.
Itt, ebben a felszólalásomban a 17. pontot jeleztem. Miről is szól ez a 17. javaslat? Hogy itt az Állami Számvevőszék a közpénzügyeket vizsgálja, ezzel természetesen mi is teljes mértékben egyetértünk. Viszont az alapítványoknál, a társadalmi szervezeteknél, a közhasznú szervezeteknél és egyéb kedvezményezett szervezeteknél végzett vizsgálatoknál egy olyan betoldást javasolunk, hogy ha meghatározott célra ingyenes vagyonjuttatásban részesül, vagy a támogatás, vagy a vagyonjuttatás céljával összefüggő gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető. Tehát ha egy alapítvány, mondjuk, 1 százalékos felajánlásokat kap vagy egyéb közpénzből részesül, akkor ezeket lehessen vizsgálni, ne kelljen az alapítvány egészére az Állami Számvevőszéknek is - mert itt vannak más felügyeleti szervek is - kivizsgálást tennie, hanem igenis, a civil szféra túlbürokratizáltságát, ezt az adminisztratív terhet, amit most is nagyon súlyosan nyög a civil szféra, próbáljuk csökkenteni. Amennyiben ott egy ÁSZ-ellenőrzés - nem ügyészségi, hanem ÁSZ-ellenőrzésről beszélek - a gazdálkodás egészét érinti, akkor egy kis civil szervezetnél ez lefoglalja szinte az összes erőforrást. Tehát nagyon fontos volna látni, hogy itt a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentésénél, ha közpénzt kap a civil szervezet, azzal számoljon el, lehessen vizsgálni, viszont azt a közpénzt lehessen vizsgálni, ami közpénzt kapott, és ne az egész szervezet gazdálkodását, mivel ez hatalmas adminisztratív terheket jelent.
Köszönöm szépen, még fel fogok szólalni.
