DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon egy nagyon fontos állomáshoz érkezett az egészségügy, előttünk áll az egyes egészségügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitáját megkezdtük a mai napon.
Egy számomra nem annyira kedves, de talán mégis találó idézettel kezdeném a hozzászólásomat: “A lappangó bajoknál tisztább a látható kór: jobban küzd gyógyulásért, ki sír a fájdalomtól.” Én úgy gondolom, hogy a magyar egészségügy ma nagyon nehéz helyzetben van, nagyon nehéz két évtizeden, nagyon nehéz egy éven vagyunk túl. És nagyon-nagyon komolyak azok az előttünk álló kihívások, amelyek kapcsán az államtitkár úr sok részletre utalt már a mai napon. Én úgy gondolom, hogy a mai hozzászólásokban óhatatlan lesz az, hogy bizonyos átfedésekre többen fel fogjuk hívni a figyelmet, ami, úgy gondolom, teljesen helyénvaló egy ilyen törvényjavaslat vitájában.
A tárgyalásra kerülő előterjesztés kilenc törvény módosítását tartalmazza. Ez a javaslat hozzájárul a népegészségügyi célok megvalósulásához, az egészségügyi ellátások és a betegellátás színvonalának emeléséhez. Az új szabályozás pontosítja, korszerűsíti az egészségügyi ágazati törvényben foglalt rendelkezéseket, különösen - és kiemelten, többször elhangzott - a népegészségügy, az ügyelet és az egészségbiztosítás területén.
Összefoglalva a következőket szeretném már az elején elmondani. A csomag leghangsúlyosabb pontjai kétségtelenül a táppénzellátást és a gyógyszerkasszát érintő változások. Ahogy az államtitkár úr expozéjában hallhattuk, e két területet érintő módosításokra a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott célok elérése érdekében van szükség.
A népegészségügyet érintő változásokból ki kell emelni, hogy a jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, a hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a megelőzést és a végén: a beteg emberek gyógyítását. Már a nemzeti együttműködés programjában is világosan kifejezésre jutott, hogy a kormány prioritásként kezeli a népegészségügy területét.
Ehhez a szemléletmódhoz kapcsolódva a múlt héten a kormány által elfogadott Semmelweis-terv már konkrét irányokat is meghatároz a területet illetően. Az előttünk álló javaslatcsomag ugyan nem ennek a koncepciónak a végrehajtását szolgálja, de különösen a népegészségügyi változásokat tekintve már érzékelhető az új szemléletmód, amely a teljes ellátórendszer megújulását és hatékonyabbá tételét szolgálja. Így van ez egyébként egész Európában, és az uniós elnökség kapcsán szinte minden egészségügyi rendezvényen kiemelten szerepeltek a népegészségügyi kérdések.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető gondolatok után most részletesen szólnék a javaslat általunk legfontosabbnak tartott pontjairól. Az egészségbiztosítási törvény módosításának leghangsúlyosabb pontja a táppénzfolyósítás szabályainak felülvizsgálata. A javaslat célja, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét a minimálisra csökkentsék, a táppénzellátás valóban megfeleljen eredeti céljának, és a betegség miatt keresőképtelenné vált személyeknek nyújtson pénzbeli ellátást. A javaslat kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó passzív táppénz eltörlését, mert a passzív táppénz lényegében már szociális ellátásként funkcionált az utóbbi időben, és nagyon gyakran előfordult, hogy vissza lehetett vele élni, ami igen jelentős anyagi veszteséget jelentett és jelent most is.
Ehhez a ponthoz kapcsolódó változást jelent még, hogy a jövőben a táppénzen lévők akár soron kívüli ellátásban részesülhetnek azért, hogy minél előbb vissza tudjanak térni a munka világába. A táppénzen eltöltött idő így lerövidül, ami hosszú távon védi természetesen az egészségügyi alapot, és a megtakarított összeget egészségügyi ellátásra, gyógykezelésre lehet fordítani.
Az egészségügyi törvény módosítása számos változást tartalmaz. Az egyik, amire utaltam már korábban is, a népegészségügyet érintő változások. Az egészségügy más területeihez hasonlóan mély válságban van ez a terület, ezért teljes megújításra szorul. Nemzeti egészségfejlesztési programot 1997 óta egyik kormány sem dolgozott ki. 2001-től ugyan sor került három ütemben a népegészségügyi program részprogramjainak elfogadására, ilyen volt a drogstratégia, a lelki egészség kérdése, de a gyakorlatban teljes előrelépés a téma területén nem történt. Össztársadalmi feladat ez. Fontos cél a felnövekvő nemzedék védelme és nevelése, ugyanakkor a felnőtteket is ösztönözni kell az egészségesebb életmód kialakítására.
A Semmelweis-tervben kulcsfeladatként jelenik meg a dohányzás visszaszorítása, a sport népszerűsítése, a mentális egészség megőrzése és fejlesztése. A jelenlegi módosításokat a koncepcióban kidolgozott célok eléréséhez tett első lépésként lehet értékelni. A tervezet korszerű definíciók mentén szolgálja a népegészségügy fogalmát. Kikerül a szövegből az egészségmegőrzés. A helyére olyan fogalmak kerülnek, mint az egészségvédelem és az egészségfejlesztés. A törvény rendelkezik továbbá a közoktatási intézményekben teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és akcióterv kidolgozását is.
A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, mivel a tagjainak a kiválasztása és az egyéb eljárási szabályok körüli viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát. Tevékenységének felülvizsgálatát többek között a megváltozott kormányzati struktúra és jogszabályi környezet, valamint az új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása indokolta. A megváltozott viszonyok között egyértelművé vált, hogy a Nemzeti Egészségügyi Tanács már összetételéből adódóan sem tudja betölteni az eredeti jogalkotói szándék szerinti funkcióját. Feladatait a május 1-jével felálló új szakmai kollégiumi rendszer látja majd el, a betegjogok képviseletét pedig az egészségügyi, betegjogi és dokumentációs központ látja majd el, amelynek létrehozására a kormány határozatban kötelezte a tárcát.
(9.30)
Az egészségügyi dolgozók nyilvántartására vonatkozó több szabály módosításra került. Ezek közül elsősorban az orvosnőket érintő névhasználat emelhető ki. Miután erről több szó esett már ma, ennek részletezésétől eltekintenék. A jelenlegi javaslat úgy rendezné a problémát, hogy a születési és anyakönyvi nevet is szerepeltetné a működési nyilvántartásban, és az érintett eldönthetné, melyik nevét kívánja használni munkája során.
A működési nyilvántartásra vonatkozó másik módosítás célja a Btk. fogalomhasználatával összhangba hozni a jelenlegi szabályokat. Tartalmilag nem változik a jelenlegi szabályozás a működési nyilvántartásba való felvételre, illetve az abból való törlésre vonatkozóan. Ezen túl ebben a két esetben, amelyben valakit a büntetéssel vagy bűncselekménnyel összefüggésben törölni kell vagy nem lehet felvenni a nyilvántartásba, a módosítás összhangba hozza a jelenlegi szabályozást a Btk. fogalomhasználatával.
A harmadik módosító csomag a rezidensekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetését érinti, személyes adatok kezeléséről van szó. Itt szabályozni kell, hogy a rezidensekkel kapcsolatos adminisztratív jellegű feladatokat hogyan lehet nyilvántartani, kezelni. A javaslat pontosítja a működési nyilvántartásba való felvétel szabályait.
Az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvény módosítása azért indokolt, mert az ügyeleti idő kiadásával, díjazásával kapcsolatban rengeteg probléma merült fel a rendszerben. A javaslatban szereplő módosítások elsősorban jogértelmezési jellegűnek tekinthetők, céljuk pedig az, hogy a munkavállalót ne érje hátrány, ha ügyeletet vállal. A módosítás következtében, ha valaki ügyeletet vállal a rendes munkaidő terhére, nem lehet a bére kevesebb, mint ha rendes munkaidőben töltené el ezt az időt. Tehát a rendes munkaidőkeret terhéig vagy annak mértékéig ki kell egészíteni az ügyeleti díjat. Az ehhez kapcsolódó módosítás az, hogy a munkáltató köteles lehetőség szerint úgy beosztani a munkavállaló idejét, hogy a rendes munkaidő teljes mértékig kimerítésre kerüljön. Amennyiben ez nem valósul meg, a munkavállalót nem érheti hátrány. Ki kell egészíteni a munkabérét a rendes munkaidő terhére, annak mértékéig.
Mint már megemlítésre került, módosul a pihenőidő kiadására vonatkozó szabályozás is. A jelenlegi rendszer jogalkalmazási nehézségeket eredményez, hiszen a jelenleg hatályos szabályozásból nem derül ki egyértelműen, hogy mi a pihenőidő munkajogi értelmezése, beleszámítanak-e személyi alapbér fejében teljesítendő órák a rendes munkaidő órái közé.
A törvénymódosító csomag egyik legjelentősebb eleme a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosítása. Ahogy azt már korábban hallhattuk, ezek a módosítások elsősorban a Széll Kálmán-terv gyógyszer-politikai rendszeréhez kötődnek. A jelenlegi módosítások célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott 300 milliárd forintos egyenleg tartása. Mindezek mellett a javaslatok tartalmazzák azon elemeket, amelyek a nemkívánatos gyógyszergyártói befolyásolást visszaszorítják, teret engedve a szakmai alapon nyugvó és a betegek pénztárcáját kímélő gyógyszerválasztásnak.
A módosítás legfőbb elemének tekinthetjük, hogy a jelenlegi 12 százalékról 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, súlyos szabálytalanság esetén pedig a kiszabható bírság maximumát 25-ről 500 millió forintra emelik. Ez a gyártók extraprofitjának mérséklését jelenti. Ehhez a javaslathoz kapcsolódik, hogy egyes drága készítmények után kötött, úgynevezett támogatásvolumen-szerződések újratárgyalásával a biztosító kedvezőbb feltételeket alakíthat ki. Az állami biztosítói szerep növelését, a betegterhek mérséklését jelenti a már ez évben eddig életbe léptetett módosítások mellett a lejárt szabadalmú termékek, úgynevezett generikumok térnyerésének elősegítése, kedvezőbb árszinten való biztosítása.
Ennek kapcsán kerül bevezetésre az úgynevezett preferenciasáv fogalma, amelybe azon kedvező árú készítmények tartoznak az azonos terápiás eredményességűek közül, amelyeket a betegnek a biztosító a gyógyszerfelírások egy csoportjánál vagy közgyógyellátás során ajánl. Ezzel biztosítható, hogy minden gyógyszercsoport esetében, így a szárnyra kelt híresztelésekkel szemben a koleszterinszint-csökkentőknél is lesznek olyan készítmények, amelyek a jelenlegi vagy ennél kedvezőbb betegtérítési díjjal lesznek elérhetőek. Az ehhez kapcsolódó tájékoztatást mind orvosuktól, mind gyógyszerészüktől megkaphatják a betegek, és az erre vonatkozó megfelelő tájékoztató a lakosság részére elkészül.
Fontos kiemelni, hogy az egyes nagy értékű gyógyszerek esetén elindul a támogatási gyakorlat, amely a gyógyszerek gyakorlatban mért eredményességéhez köti a támogatást. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem a lakosságnak jelent többletterhet, hanem pont a beteget védi annak érdekében, hogy számukra a legkedvezőbb gyógyszerhez jussanak. A támogatáspolitikai intézkedések kiegészítését szolgálja a gyógyszergyártói promóciós tevékenység szigorítása, az ismertetői tevékenység megkezdésének törvényi feltétele lesz a hatósági nyilvántartásba vétel és engedélyezési eljárás, valamint az erről történő igazolás és ismertetői igazolvány kiadása az eddigi bejelentés helyett. Az ismertetői tevékenységhez kapcsolódó befizetési kötelezettség is a nyilvántartásba vételhez kötődik majd, ezzel kiküszöbölhető lesz az a gyakorlat, amely szerint az ismertetők a befizetési kötelezettség teljesítésétől kezdve azonnal feljogosítva érezték magukat a tevékenység megkezdésére azon az alapon, hogy kompenzálják a befizetési kötelezettségből eredő költségeiket.
Jelentősen szigorodnak a rendezvények, az azokon való részvétel támogatásának szabályai. A korábbi gyakorlattal ellentétben minden szakmai rendezvényt be kell jelenteni, szakmai indokoltságát hatóság ellenőrzi. Megszűnik az a gyakorlat, hogy egzotikus helyeken, konferencia álnéven üdültetést szervezzenek.
A kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szabálysértések esetében alkalmazandó szankciók is szigorodnak, tisztázódnak a felelősségi szabályok, megjelenik a kereskedelmi gyakorlatot folytató és azzal szerződéses kapcsolatban álló meghatalmazott közötti egyetemleges felelősség a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos jogszabálysértések esetén. Bevezetésre kerül az ismertetői tevékenységet folytató vállalatok vagy azok nevével eljáró ismertetők közhiteles nyilvántartása. E nyilvántartásból a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz felírására vagy forgalmazására jogosult személynek tájékozódnia kell, mielőtt ismertetésben részesülne, és indokolt esetben az általa tapasztalt jogszabálysértést a hatóság számára be kell jelenteni. Ennek bebizonyult elmulasztása szankciókkal járhat. A nyilvántartás tartalmazza a hatóság fontosabb határozatait is.
Tisztelt Ház! Az előterjesztés, ahogy már bevezetőmben is említettem, nagyon sok újítást tartalmaz, alapvetően a gyakorlat alapján felszínre került problémákra keresi a megoldást. Megjelenik benne az ágazatra vonatkozó szemléletváltás. A magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is támogatom, támogatásra alkalmasnak találom, és kérném képviselőtársaimat, hogy a felvázolt problémák megoldása érdekében támogassák a javaslatot. Valóban, az egészségügyben a beteg érdeke a legfőbb törvény, emellett az egészségügyi dolgozóké, az egész társadalomé és az egész országé. Ebben a közös munkában kérném minden képviselőtársam szíves segítségét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
