VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egyrészt nagyon örülök, hogy itt van a körünkben Szócska Miklós államtitkár úr, csak azt nem értem, hogy aki valójában döntött ebben a kérdésben, konkrétan Matolcsy miniszter úr, az miért nincs itt. Mindenki pontosan tudja, hogy ez a törvényjavaslat nem az egészségügyről szól, hanem a pillanatnyi zsákmányszerzésről és a forráskivonásról. Ez a Széll Kálmán-terv egyik oszlopa, egy megszorító csomag, hogy hogyan szedjünk ki pénzt egy olyan rendszerből, amiből az eddigi huszonegy év alatt folyamatosan kiszedtek pénzt. Több ok miatt nem működik normálisan az egészségügyi rendszer, de az egyik fő oka ennek az, hogy forráshiányos. Most pedig megyünk előre az eddig megkezdett úton, mindenféle egyéb szakmai racionalitási szempontok háttérbe kerülnek azért, mert azonnal kell a pénz a kormánynak, miközben MOL-részvénycsomagokra, debreceni futballstadionra futja, az egészségügyre meg nem futja. Azt kell látni, hogy ez nem a Semmelweis-tervről szól, ez nem az egészségügy átalakításáról szól, ez egyszerűen arról szól, hogy a kormányzat minél több pénzt akar bent látni a kasszában azért, mert olyan dolgokra költi, illetve költötte eddig, ami nem a társadalmi igazságosság felé visz.
Konkrétan itt az egykulcsos adórendszerre is lehet gondolni, de ugyanúgy a szociális háló, a szociális állam leépítésére is lehet gondolni. A miniszterelnök úr tisztán megmondta: a jóléti állam a Fidesz szerint halott. Ezért van az, hogy leépítik az egész egészségügyi szférát. Nem is tudom, hogy ha ezen a neoliberális úton haladnak tovább, mikor ötlik fel a tb-magánosítás gondolata, mikor ötlenek fel olyan gondolatok, amelyeket elméletileg az IMF diktál, de itt önök maguktól is megcsinálják. Azt kell mondanom, hogy önök pápábbak a pápánál, sokkal inkább neoliberálisabbak, mint eddig az elmúlt húsz évben itt bárki ebben a Házban.