DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jelenleg hazánkban becslések szerint minden ötödik ember szenved parlagfűhöz kapcsolt allergiás, illetve asztmás megbetegedésben, amely szám évről évre 10-15 százalékkal növekszik.
Az ügy súlyosságát mutatja, hogy az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt hazánkban az említett betegszám. A probléma valódi mértékét azonban nemcsak a betegszám folyamatos emelkedése mutatja, hanem az is, hogy az adott év időjárásának függvényében körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető az a gazdasági veszteség, amely kizárólag a “parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből, a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az elmaradt idegenforgalmi bevételek összegét. Összességében elmondható, hogy ma Magyarországon parlagfűvészhelyzet van, amely azonnali lépések megtételét teszi szükségszerűvé.
Amint az köztudott, megalakult az allergia-parlagfű kerekasztal, továbbá megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja is, azonban a probléma komplexitásának köszönhetően ezek a lépések nem elegendőek. Az elmúlt fél évben számos fórumon szakemberekkel, civil szervezetekkel, önkormányzati vezetőkkel, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával, a Nemzetközi Parlagfű Társasággal, az allergia-parlagfű kerekasztallal, a Magyar Tudományos Akadémia, az illetékes minisztériumok és az illetékes parlamenti bizottságok képviselőivel vitattuk meg a parlagfű problematikáját, a parlagfű elleni küzdelem lehetséges módszereit.
Kizárólag az említett témában gyakorlatilag egyedülálló módon a parlament fenntartható fejlődés bizottsága kétszer is ülésezett az elmúlt hónapban, amelyet jó magam a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesülettel közösen kezdeményeztem. Az első ülésre egy mindenre kiterjedő helyzetelemzés történt, és végezetül számos kérdés, javaslat fogalmazódott meg. Kértük többek között a VM munkacsoportjának kibővítését, a lakossági bejelentések módjának népszerűsítését, azok utókövetésének biztosítását, oktatási anyagok, önkormányzatoknak, gazdáknak szóló tájékoztató anyagok készítését, tudástár létrehozását, a pollenjelentés aktualizálását, a közmédia bevonását. Számos kérdéssel fordultunk a jelen lévő két másik minisztériumhoz is, amelyből kiemelném még a közmunkával, pontosabban a közfoglalkoztatással kapcsolatos felvetéseinket. Itt megjegyzem, hogy üdvözöljük az új, célzott, várhatóan június közepén induló közmunkaprogramot.
A szóban forgó ülésen felhívtam az illetékesek figyelmét, hogy az adófizetők 1 százalékos felajánlását ne az állami költségvetés megvágásának fedezésére fordítsák, hanem a parlagfű elleni védekezésre, a probléma tényleges megoldására. Sajnálatos módon erre a felvetésre a mai napig nem érkezett konkrét, megnyugtató válasz, ugyanakkor érthetetlen, hogy ebben az évben miért szüntették meg a lehetőséget, miszerint a befizetett adójuk 1 százalékát erre fordíthassák az adófizetők. Megragadom az alkalmat, és ezúton kezdeményezem ennek visszaállítását. A második ülésen a javaslataink egy részére választ kaphattunk, azonban számos kérdés maradt megválaszolatlanul.
Összegzésként elmondható, hogy mivel igen komplex problémával állunk szemben ahhoz, hogy eredményesen fel tudjuk venni a küzdelmet a parlagfűvel, átfogó stratégiára, összefogásra, közösen szervezett akciókra, programokra van szükség, amely a károk mérséklése és felszámolása mellett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.
Arra való tekintettel, hogy a parlagfűvel kapcsolatos problémák kezelése kiemelt és több minisztérium összehangolt intézkedését igénylő feladat, azonnali lépésként szükséges, amelyet már többször is kezdeményeztem, kormánybiztos kinevezése, akinek a munkáját civil tanácsadó testület segítené. Bár vannak olyan kérdések, így például a feltérképezés vagy a szankciók kérdésköre, amelyekben jelentős nézeteltérés mutatkozott, azonban a kormánybiztos kinevezésével a kormánypárti és ellenzéki képviselők, a szakemberek és a civilek egybehangzóan egyetértettek.
A jelenleg rendelkezésre álló tudományos ismeretek elégségesek a parlagfű visszaszorítására, azonban a probléma kezelésénél az agrárközpontú szemlélet helyett a betegközpontú szemléletet kellene előtérbe helyezni, az egyéni agrárszempontok elé kell helyezni 2 millió magyar ember problémáját. Cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése, amelyhez komplex, új stratégiára van szükség. Véleményem szerint a probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás, a civilekkel való együttműködés megerősítése, az egyéni felelősség vállalása, az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása. Az államnak meg kell védenie polgárait a parlagfű környezet-egészségügyi kockázatával szemben, ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges például az állami vállalatoknál is, a MÁV-nál, az útkezelőnél, de az önkormányzatoknál is, végül véleményem szerint elengedhetetlen a nemzetközi szintű közös fellépés.
Végül nagyon fontosnak tartom, hogy az egyéni felelősségvállalás erősítése érdekében a problémára, a probléma nagyságára felhívjuk a társadalom figyelmét (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), ezért, ahogyan a bizottsági ülésen kezdeményeztem, itt is kezdeményezném, hogy évente egy alkalommal a parlagfűszezont megelőzően a parlagfű elleni küzdelem, összefogás napjára kerüljön sor.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps az MSZP soraiban.)
