DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztő! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás nagy egységének egy szelete. Ha az ember a jövőnek próbál készíteni egy törvényjavaslatot, az egészből a rész irányába halad, persze csak akkor, ha a célja egy működőképes rendszer létrehozása. Most ez a termékdíjtörvény valahogy itt lebeg előttünk, úgy kell róla beszélnünk, hogy nem tudjuk, a kormány mit gondol a hulladékgazdálkodás egészéről. Talán célszerű lett volna, ha nem előzi meg a második országos hulladékgazdálkodási terv elfogadását, amelynek feladata, hogy bemutassa a magyarországi hulladékgazdálkodás folyamatait az elmúlt időszakban, elemezze azokat, és ez alapján meghatározza a jövőbeli feladatokat, kitűzze a célokat, meghatározza az ehhez szükséges eszközöket, egy menetrendet állítson fel, és látni kell az egésznek a finanszírozási oldalát is. Jó lett volna, ha a hulladékgazdálkodási törvénnyel és annak végrehajtási rendeleteivel egyszerre tudnánk áttekinteni a termékdíjtörvényt. Nem ez történt, egyfajta kapkodás zajlik.
Az FFB kisebbségi véleményének keretében már ismertettem önökkel, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat súlyos alaki problémákkal küzd, nem felel meg a jogszabályban előírt kritériumoknak, amelyek vonatkoznak a környezetvédelmi tárgyú törvényekre. Nem szeretnék most újból arról beszélni, hogy miért egyéni képviselői indítványként került az asztalunkra ez a javaslat, mert erről beszéltem korábban. Azt viszont nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénnyel ellentétes módon nem került megküldésre a tervezet és a vizsgálati elemzés az Országos Környezetvédelmi Tanács részére. Az nem az előterjesztő mérlegelésén múlik, hogy meg akarja-e küldeni, avagy sem. Tisztelt képviselő úr, ahogy már mondtam, tegnap felhívtam több tagot is a Környezetvédelmi Tanácsból, akik egyértelműen jelezték, hogy a jogszabálynak megfelelő módon nem érkezett meg hozzájuk ez az anyag. Talán ön előtt is ismert az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos nagyon határozott véleménye, amelyet számos alkotmánybírósági határozatban is megerősített, miszerint az OKT-nak 30 napos határidővel történő véleményezésre való megküldésének elmulasztása a jogszabály alkotmányellenességét vonja maga után.
Tisztelt Képviselő Úr! Az lenne a tisztességes jogkövető magatartás, ha ön ezt a jogszabályt most visszavonná, és a jogszabályoknak megfelelően elindítaná az újbóli beterjesztését. Persze még tisztességesebb lenne, ha ezt a minisztérium tenné meg.
Tisztelt Képviselő Úr! Önnek kötelessége lett volna elkészíteni a vizsgálati elemzést, amely a törvényjavaslat környezetre gyakorolt hatásait vizsgálná. Ezt a javaslatot se az FFB tagjai, se a parlamenti képviselők nem kapták meg, és az OKT-nak se küldte meg.
Önök egy paragrafus erejéig azt írják, hogy több Európai Unió által előírt jogi aktus alapján az előzetes bejelentések megtörténtek. Nagyon megköszönném, ha válaszolna arra, hogy mikor és hogyan tett eleget az előterjesztő az uniós normákban előírt kötelezettségének, kapott-e és amennyiben igen, mikor kapott erről visszajelzést.
Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Szocialista Pártnak meggyőződése, hogy ez a jogszabály számos pontban nem illeszkedik az európai uniós szabályozás elveihez és a tagországok általános gyakorlatához. Az érintett irányelvek közös alapelve a gyártói felelősség elve. A gyártói felelősséget azért vezette be az Unió, mert a gyártó az, amely a legnagyobb befolyással tud arra lenni, hogy a termékéből keletkező hulladék minél inkább hasznosuljon. A gyártói felelősség esetében az Unió nagyon egyértelműen lehetőséget biztosít arra, hogy önállóan, illetve közösen - ismétlem: közösen - is kialakíthassanak olyan rendszereket, amelyek elősegítik a hulladékok hasznosítását.
Hadd idézzek az egyik irányelv 7. cikkéből: “A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók, illetve a nevükben eljáró harmadik felek a közösségi jogszabályoknak megfelelően külön-külön vagy együttesen olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztosítják az 5. cikknek megfelelő szelektíven összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak hasznosítását.” Tisztelt Előterjesztő! Ismételten felhívom figyelmét az “együttesen” szóra.
Azt gondolom, a fenti mondatból teljesen egyértelműen következik, hogy az önkéntes közös rendszerek felállításának lehetőségét a tagállamok jogszerűen nem zárhatják ki, még ha ilyen vakmerő előterjesztési javaslat is van az asztalon. Ez alapján ismét tisztelettel kérem önt, hogy mindaddig, amíg az Európai Unióval az egyeztetéseket nem fejezik be, a törvény tárgyalását ideális esetben vonja vissza, de legalább függessze fel.
(1.00)
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által beterjesztett törvényjavaslat továbbra is a termékdíjról szól, holott ennek már semmi köze a termékdíjhoz, hiszen annak lényege, hogy minél kevesebb kerüljön befizetésre, ellentétben azzal, amit ön mond, hogy minél több kerüljön befizetésre. Ez pedig azáltal érhető el, hogy aktívan részt vesz a terméke hulladékának begyűjtésében, kezelésében és természetesen ezek finanszírozásában.
A termékadó, amelyet viszont ön kíván szabályozni - merthogy ez nem más, mint egy adó -, a termékdíjjal szemben passzívvá teszi a kötelezetteket, nem ösztönöz a hulladékgazdálkodási szempontok érvényesítésére. Az EU 27 országából 26-ban a kierjesztett gyártói felelősség rendszere szerint működik a hulladék gyűjtése. A kibocsátó és a gyűjtő cégek között koordináló szervezetek tartják a kapcsolatot. Államtitkár úr a dán példát hozta fel, csak azt felejtjük el ilyenkor elmondani, hogy Dániában a szemétégetőkre épülő rendszer működteti, ez az egésznek a motorja igazából.
Tisztelt Előterjesztő! Tudja-e ön, hogy az OKT 2010. 07. 13-án közzétett állásfoglalásában is a koordináló szervezetek szerepének megerősítését javasolja, ezáltal is erősebbé téve a gyártói felelősséget? Ugye, a tisztelt előterjesztő azt is tudja, hogy ezzel az előterjesztésével munkahelyek tízezreit veszélyezteti? Nemcsak a koordináló szervezeteknél, hanem a gyűjtési, hasznosítási szervezeteknél is elbocsátásokat hozhat az önök hazai és európai normákkal ellentétes koncepciója.
Önök a zászlóra azt tűzik ki, hogy csökkentik a törvény által okozott adminisztrációt. Tisztelettel kérem önöket, hogy ne vezessük félre az embereket. A kötelezettek köre a jelenlegi 40 ezerről akár 100 ezerre is megnövekedhet. Ez az önök állításával ellentétben azt jelzi, hogy a kisvállalkozások adminisztrációs terhe nem csökken, hanem nő.
A tervezet nagyvonalú az átalánydíjas kötelezetti körrel. Meggyőződésem, hogy ezt a kört csak azok potenciális száma és kibocsátási mennyiségük pontos ismeretében lehet meghatározni. Ha ez fordítva történik, az veszélyezteti a hulladékgazdálkodás által kitűzött célokat, finanszírozási problémához vezethet.
Talán nem véletlen, hogy több országgyűlési képviselőben kérdésként merül fel a kiindulópont is, miszerint a tervezetben szereplő anyagáramonkénti visszagyűjtési arányok biztosítják-e az Európai Unió által felénk előírt visszagyűjtési kötelezettség teljesítését. Amennyiben az OHÜ-t az egész rendszer központjának tesszük, akkor tegyük bele teljesen konkrétan, hogy az OHÜ köteles gondoskodni arról, hogy az ország teljesítse az uniós hasznosítási kötelezettséget, ezért felelős természetesen az OHÜ jövendőbeli vezetése, a politikai felelősséget pedig a minisztérium vezetése kell hogy viselje.
Önök csaliként bedobták a termékdíj bizottságot, és hát erről nagy büszkén beszéltek itt is, csak egyet felejtettek el: nem határozzák meg, hogy ennek a bizottságnak az ajánlásait kinek és milyen módon kell figyelembe venni. Konkrétabban semmilyen utalás nem található arra, hogy a bizottság véleményét figyelembe veszi-e az OHÜ például az országos gyűjtési és hasznosítási terv elkészítése során. Arról már talán beszélni is felesleges, hogy az OHÜ szeptember 1-jével alakul meg, és szeptember 15-éig OGYHT-t kell készítenie, ezt a miniszternek jóvá kell hagynia, majd szeptember 30-ig erre alapozva az OHÜ-nek pályázatot kell kiírnia.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, mindenki számára világos, hogy ez az ütemezés egy groteszk paródia része. De ha már a pályázatoknál tartunk, két megjegyzést engedjenek meg. Az eddigi koordinálók által kezelt pénzek nagyságrendje azáltal, hogy az OHÜ ezt központosítja, eléri a nyílt közbeszerzés határát, amely egyértelműen maga után fogja vonni a külföldi, EU-s nagy szereplők megjelenését is a hazai hulladékgazdálkodási szektorban. Ez pont ellentétes azzal, amit önök hangoztatnak, a hazai kis- és középvállalkozások megsegítése témájában. Persze önök ide is beépítettek egy szokásos barba-trükköt. Meg tudja-e nekem mondani azt bárki, hogy miért kívánnak mentesülni a nyílt közbeszerzési eljárás alól? Mi indokolja a közbeszerzés lebonyolításának rendkívüli sürgősségét? Mi indokolja, hogy a nyilvánosság kizárásával, közzététel nélkül költsön az állam 10 milliárdot az OHÜ működtetésére az adófizetők pénzéből? Netalán ezért nem került beterjesztésre ilyen sokáig egyébként ez a törvényjavaslat, hogy így meg tudják kerülni a közbeszerzési eljárást?
Ez ellenőrizhetetlen pénzfelhasználáshoz vezethet, amely ellentétes a kormány deklarált szándékaival. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy önök egyéves pályázati rendszerekben gondolkodnak. Ez lehetetlenné teszi a hazai kkv-k hosszú távú gondolkodását, beruházását, kiszámítható stratégia készítését és az innovációt ebben a szektorban.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztő! Nagyon sokáig folytathatnám még az előterjesztés hibáinak felsorolását. Beszélhetnék arról, hogy például a szárazelemeket miért nem veszi hatálya alá. Beszélhetnék arról, hogy az egyéni kötelezettek számára miért ír elő olyan feltételeket, amelyek egyértelműen ellentétesek az EU versenysemlegességi alapelveivel. Államtitkár úr büszkén mondta, hogy lehetővé teszi az egyéni kötelezetteknek a teljesítést, csak hát olyan szabályokba teszik be ezt az egész mechanizmust, amely, azt gondolom, a versenysemlegességet nem biztosítja a piac többi szereplőjével, akár az OHÜ-vel kapcsolatosan is.
Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt álláspontját sajnos nagyon röviden össze lehet foglalni ezzel a javaslattal kapcsolatosan. Ez a javaslat ellentétes a magyar jogszabályokkal, ellentétes több EU-s jogszabállyal, nem illeszkedik a hulladékgazdálkodás egészébe, munkahelyeket szüntet meg, drágítja a vállalkozások adminisztrációját, nem járul hozzá ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, nem segíti elő a hulladékhasznosítást, megszünteti a gyártói felelősséget, nem lesz képes teljesíteni az EU által elvárt visszagyűjtési arányokat, továbbá árdrágulást fog okozni több terméknél. Sújtja a hazai feldolgozóipart, átláthatatlan működési mechanizmusokat tartalmaz, kibújik a közbeszerzés normális menete alól.
Ez a törvényjavaslat megint arról szól, hogy önök ki akarták kerülni a civilekkel, az érintett szervezetekkel az egyeztetési mechanizmusokat, ezért sajnálatos módon egyéni képviselői indítványként nyújtották ezt be.
Tisztelt Előterjesztő! Azt kérem öntől, hogy a törvényjavaslatát vonja vissza. Inkább ön tegye ezt meg, hogy ne kelljen az Alkotmánybíróságnak megsemmisítenie, ne az EU mondja ki, hogy ellentétes a normáival.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben ez nem történik meg, arra kérem önöket, ne szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
