DR. STÁGEL BENCE
DR. STÁGEL BENCE
DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amint azt a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat előterjesztőjétől hallhattuk, a javaslat célja egy új szabályozórendszer kereteinek a meghatározása, ezen keresztül az iparág tevékenységének teljes megújítása, a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős megnövelése.
A jelenlegi rendszer hiányosságai és rendszerhibái folytán a termékdíjrendszer teljes átalakítása vált szükségessé. A legfőbb gondot az okozza, hogy a termékdíj megfizetésére kötelezettek nem érdekeltek a hasznosítási szint növelésében, csupán a minimumként előírt szintek teljesítésében. Ezt alapvetően a termékdíjra vonatkozó mentességi szabályok okozzák, amelyek a hulladéknak a lerakótól, égetőtől történő eltérítését gyakorlatilag ellehetetlenítik. Az állam mind ez idáig kívül maradt az iparág működtetéséből, ami a hazai hasznosítói rendszer kiépülését torzította, egyes termelői ágazatok szinte teljes eltűnéséhez járult hozzá, míg máshol a hazai kibocsátás sokszorosára rúgó kihasználatlan kapacitásokat hozott létre.
Itt az általános vitában a törvényjavaslat egy sajátos aspektusáról is szeretnék beszélni, mégpedig arról, hogy miként fogja az új szabályozás könnyebbé tenni és egyszerűsíteni a termékdíj fizetésének hatálya alá tartozó gyártók, az úgynevezett kis kibocsátók mindennapos működését, valamint hogy miként fogja könnyíteni az adminisztrációs terheiket. Környezetvédelmi szempontból kis kibocsátónak számítanak például azok a kisebb családi mikrovállalkozások, amelyek kiskereskedéssel foglalkoznak. Közvetett módon tehát számtalan család megélhetéséről van itt szó, a piaci árusítóktól a virágárusokon át a kisebb élelmiszer-ipari vállalkozásokig.
A környezetjogi szabályozás elmúlt évtizedét a végrehajthatatlan és a kisvállalkozásokra jelentős és felesleges többletterheket rakó előírások jellemezték. Nem volt ez másként a termékdíj-szabályozás vonatkozásában sem. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban a túlbonyolított termékdíj-mentességi rendszer eltörlése már önmagában az adminisztrációs terheket jelentősen lecsökkenti. A kisvállalkozásokon pedig oly módon segít a javaslat, hogy kiemeli a csekély és kis kibocsátók körét a termékdíjrendszer többi kötelezettje közül. Ezek a vállalkozások egy jól definiált termékdíjátalányt fizetnek majd, évente egyszer, egy egyszerű bejelentőlapon.
(1.10)
Ez sok felesleges adminisztrációtól mentené meg a kis kibocsátókat. Egy virágárusnak például nem kell minden elhasznált csomagolópapír-ívről feljegyzést készítenie, az adminisztrációhoz pedig nem kell külső szakértőt bevonnia. Egyes becslések szerint az így megspórolt összeg akár évi több tízezer forint is lehet az érintett kis kibocsátóknak.
A javaslat értelmében tehát megszűnik a termékdíjmentesség intézménye. Üdvözlendő, hogy az új díjak a jelenleg hatályos törvény szerint termékdíjakhoz viszonyítva két esetben növekednének: a kenőolaj és a reklámhordozó papír esetében. A legtöbb kategóriában a díjszabás mértéke a kötelezetteket terhelő jelenlegi összesített költséghez viszonyítva 10-30 százalékkal emelkedik. A kereskedelmi csomagolások esetében a terhelés összesített mértéke jellemzően 5-15 százalékban növekedik. A gumiabroncstermékek esetében a 45 százalékos növekedés az előirányzat. Az elektromos és elektronikai berendezések esetében pedig a terhelés differenciáltan növekszik majd.
Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás egyik alapelvét, a hulladék keletkezésének megelőzését a környezeti nevelés támogatásával is segíti. A legkörnyezetkímélőbb hulladék ugyanis az a hulladék, ami létre sem jött. Azaz minél szélesebb körben népszerűsíteni kell a hulladékmegelőző lakossági fogyasztási és vásárlási kultúrát.
A javaslat a termékdíjbevételekből a lakossági tudatformálásra fordítható költségek mértékét a jelenlegi 5 százalékos szintről 7 százalékra emeli. A környezettudatos gondolkodás elősegítésére egységes, koncentrált, a társadalmat jobban megszorítani képes megoldást biztosít. Összességében tehát a törvényjavaslat az egyszerűsítés, az átláthatóság és a hatékonyság révén segítheti a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában a hulladékok keletkezésének csökkentését és az újrahasznosítási volumen növekedését.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
