SCHMIDT CSABA
SCHMIDT CSABA
SCHMIDT CSABA (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sebestyén képviselő úr expozéjában nagyon jól és szemléletesen bemutatta a helyzetet, amely jelen pillanatban a termékdíj szabályozását illeti, a szekér hasonlatával azt mondta, hogy tulajdonképpen a kocsis a lovak közé dobta a gyeplőt. Ma ez történik. Az államnak nincs megfelelő eszköze abban a tekintetben, hogy a vállalt kötelezettségeit, amit európai uniós csatlakozásunkkal vállaltunk, teljesíteni tudja, és látható az, hogy a piac szabályozása nem képes arra, hogy ezeket a teljesítményeket, vállalásokat mi együtt teljesíteni tudjuk. Ennek komoly pénzügyi következményei lehetnek az országra nézve, ezért szükséges és mindenképpen fontos az, hogy ez a törvényjavaslat ide, a Ház elé került. Én köszönöm képviselő úrnak, hogy felvállalta azt, hogy egy ilyen fontos törvénynek az előterjesztője lesz.
Amit hozzá kell tenni, hogy a törvényjavaslatnál, én azt gondolom, nagyon fontos az, hogy milyen módon kerül a tisztelt Ház elé, de a legfontosabb az, hogy szolgálja-e a környezetvédelem, szolgálja-e Magyarország fejlesztésének igényét, előremutató törvényjavaslatról van-e szó, és utána következnek csak azok a kérdések, hogy a kormány vagy egy egyéni képviselői indítvány formájában történt a benyújtás. Én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat szolgálja a környezetvédelem ügyét, szolgálja azt, hogy Magyarország egy rossz helyzetben lévő ágazatban rendet tegyen, és átlátható viszonyokat teremtsen, mert ma a különböző közreműködő szervezetek működése egyáltalán nem teremt átlátható viszonyokat, nem szolgálja azt, hogy azok a forintok, amelyeket a termékdíjakkal a termékek árában megfizetünk, azok megfelelőképpen hasznosuljanak, és szolgálják a termékek újrahasznosítását, újrahasználatát. Ezért szükséges ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása.
Ami pedig képviselőtársam pluszadóra és a kisvállalkozások megvédésére vonatkozó javaslatát illeti, azt gondolom, el kell néznünk képviselő úrnak, hogy ezen a területen nem járatos, és csak nagyon röviden tájékozódik. Ezek a célok pont azt szolgálják, hogy olyan termékek irányába vigyük a lakosságot, amelyeknek minél kisebb a termékdíjhányada, és ezek értékesítését és gyártását támogassuk.
(0.50)
Azt gondolom, ez egyáltalán nem a lakosság, hanem azoknak a gyártóknak a zsebéből vesz ki forintokat, akik most a jelenlegi szabályozás kijátszását használták ki mentességekkel, különböző saját alapítású közreműködő szervezetek létrehozásával.
De hogy konkrétan a javaslatra térjek: a termékdíjjal kapcsolatos szabályozás alapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, amely kimondja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználás során vagy azt követően különösen terhelő, illetve veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását egyszeri termékdíj-fizetési kötelezettség terheli. A termékdíjköteles termékek köre nem változik az új törvényben sem, a termékdíjat továbbra is az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermékek, az elektromos és elektronikai berendezések, a gumiabroncs és reklámhordozó papír után kell megfizetni. Ami új lesz, az a termékdíj megfizetésének a rendszere, az adminisztráció csökkentése, a termékdíjmentesség és termékdíjkedvezmény megszüntetése, valamint a hulladékhasznosítás hatékonyabb ösztönzése.
A kötelezettek továbbra is választhatnak az egyéni teljesítés vagy a kollektív teljesítés között. A kollektív teljesítés esetében azonban megszűnnek a koordináló szervezetek, és ezzel meg fog szűnni a visszaélések rendszere is. Nem tartható fenn ugyanis egy olyan rendszer, amely a társadalom érdekeit nem tartja szem előtt, nincs helye a magánérdekeltségeknek a közvetítő szervezetek között. Meggyőződésünk, hogy csak egy erős állami kézben tartott közvetítő szervezet tudja teljesíteni azokat a célokat, amelyeket az Unió elvár tőlünk. Felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben nem teljesítjük az uniós elvárásokat, akkor komoly anyagi szankciókkal kell szembenéznünk, az pedig megengedhetetlen, hogy egy rosszul működő közvetítői rendszer hibája, egyes érdekkörök anyagi érdekei miatt az adófizetők fizessék meg a büntetést az Európai Unió felé.
Az állami kézbe vétel nagyon fontos eleme a hulladékgazdálkodási szervezet struktúrájának az átalakítása. A termékdíj bizottság állásfoglalásaival, javaslataival, ajánlásaival segíti a hulladékhasznosítási stratégiák alakítását, ajánlásokat fogalmazhat meg a hulladékhasznosítási arányok meghatározására, a hulladékhasznosítási ipar támogatásának mértékére, a hulladékhasznosítási ipar megoldásaira, a potenciálisan elérhető hasznosítási eljárások társadalmi hasznosságon alapuló sorrendjére. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felállításával egy kézbe kerülhet a hulladékkezelés koordinálása. A hulladékkezelés végre megfelelő ellenőrzést fog kapni, az államnak rálátása lesz a folyamatokra, és így mindenki számára átlátható lesz a hulladékgazdálkodás.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a termékdíjat kizárólag hulladékhasznosítási célokra lehet majd fordítani. A környezeti nevelésre, a lakossági tudatformálásra a korábbi 5 százalék helyett 7 százalékot kell majd fordítani az Országos Hulladékkezelési Ügynökséghez befolyó termékdíjból, ami mindenképpen hozzá fog járulni a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez.
A törvényjavaslatban több adminisztrációs terheket csökkentő rendelkezés található. Az adminisztrációs terheket csökkentő rendelkezés szerint a csekély és a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozók vagy saját célú felhasználó kötelezettek éves átalány termékdíjat fizetnek, a bejelentést, bevallást pedig egyszerű bejelentő lapon tehetik meg. Az évi egyszeri díj megfizetése mellett egyszerűbb és olcsóbb megfizetni a termékdíjat, mint a hatalmas adminisztrációs terheket megfizetni az általános szabályok szerint.
Azt gondolom, a képviselő úr által beterjesztett szabályozás szolgálja azt, hogy az ország tudja teljesíteni az Európai Unió felé tett vállalásait, és egy korszerű hulladékipar alakuljon ki Magyarországon, amely abba az irányba hat, amit államtitkár úr is ismertetett, hogy ne a lerakás legyen a hulladékhasznosítás módja, hanem az anyagában történő hasznosítás, az újrahasználat kapjon prioritást. Ehhez szükséges az állam hatékony szerepvállalása, és ez a termékdíjjavaslat lehetőség szerint illeszkedni fog abba a koncepcióba, amit a minisztérium kidolgoz, és amely a hulladékgazdálkodási törvény formájában az európai uniós irányelvek figyelembevételével szeptemberben a tisztelt Ház elé kerülhet. Ismételten kérem képviselőtársaimat, hogy konstruktív javaslataikkal - már számos ilyet olvashatunk a benyújtott indítványok között - járuljanak hozzá a törvény elfogadásához, és a vitában is a megoldásokat keressük.
Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
