DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon egyetértek államtitkár úr azon mondatával, amikor azt mondta, hogy ez az első lépés, csak nem tudom, hogy előre vagy hátra. Ugyanis ezeket a feladatokat a parlamenti demokrácia keretei között - egyetértve természetesen a célokkal - országgyűlési parlamenti vizsgálóbizottság szokta csinálni, tehát amikor a tárca, jelesen a környezetvédelmi államtitkárság a termékdíjról szóló átfogó módosító törvényjavaslatot képviselői indítványként adatja be, ennél meg pont fordítva, ami parlamenti feladat lenne, egy szép cirkalmas, másodjára is kicsit hibás országgyűlési határozattal áttestálja a kormányra. Tehát nem igazából látom itt a munkamegosztást.
A termékdíjtörvénynél ott teljesen egyértelmű a véleményem, hogy az egy renonsz, tehát egy ilyen fajsúlyú törvényt nem lehet képviselői indítványként behozni, de most nem az van napirenden, hanem az az országgyűlési határozati javaslat, ami arról szól, hogy “a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról”. Tehát ezt meglátásom szerint minden hazafiúi buzgalom mellett a kormány meg tudná csinálni mindenféle országgyűlési határozat nélkül is. Teljes jogkörében áll, semmi nem korlátozza, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a korábban Pénzügyminisztérium, most Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik, tehát egyetlen kormányhatározattal ezt el lehetne rendezni. És természetesen nagyon örülne az Országgyűlés, ha erről tájékoztatást kapna.
(18.30)
Ennél a magam részéről csak egy még jobb megoldást tudok elképzelni: hogyha hasonló célkitűzéssel egy országgyűlési vizsgálóbizottság alakulna, amelynek természetesen együtt kellene működnie, vagy fordítva, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működne együtt ezzel az országgyűlési vizsgálóbizottsággal, és megvizsgálná azokat a kérdéseket, hogy az 1989. január 1-jével hatályba lépett, 2010. május 29-éig a magyar állam által megkötött - nem tudom, miért pont 2010. május 29-éig, akkor már akár a tegnapi napig is lehetett volna megvizsgálni - összes szerződést áttekinti ebből a szempontból.
E tekintetben szeretném pontosítani az indokolás utolsó passzusát, mely pont a cél érdekében félreérthető. Ez ugyanis úgy szól: “A vizsgálatot különösen indokolja, hogy a volt állami vagy önkormányzati vagyon értékesítését az esetek nagy részében azért végezték (végezhették) a piaci értéknél alacsonyabb áron, mert éppen az ilyen jellegű környezeti és természeti kárelhárítás a természetet és az állampolgárok biztonságát szolgáló és védő környezetkímélő beruházások vállalása volt - és itt jön a tévedés, nem a szerződések garanciális eleme, pont a garancia hiányzott - a szerződésekben vállalt kötelezettség.” Tehát itt, azért tegyük helyre, erre azért van szükség, mert a szerződésekben volt ilyen vállalt kötelezettség. Értem a fogalmazó tudatalattiját, hogy pont ennek a garanciája hiányzott, és ennek gondol, ennek szeretne ez a vizsgálat érvényt szerezni, nagyon helyesen.
Egy gondolatot azért szeretnék felvetni. Természetesen távol áll tőlem, hogy bármiféle olyan gondolatmenetet vigyek itt végig, ami arra utalna, hogy ami fekszik, nyugszik, tehát végül is volt, aki ezt rendbe hozta, aki nem hozta rendbe, azt meg kötelezni kell rá. De amikor a miniszterelnök úr úgy nyilatkozik széles karlejtésekkel, hogy az ország háborúban áll a munkanélküliséggel és az adóssággal szemben, akkor ez a vizsgálat most melyik fronton fog eredményt hozni? A munkanélküliség csökkentésében - mert az is lehet, hogy a természeti károk elhárításának behajtása újabb munkahelyeket teremt -, vagy az adósságszolgálat oltárán csökkenti ezeknek a cégeknek az egyéb irányú beruházási képességét? Mert bűnös mulasztásba kerülhettek, ami ki fog derülni a vizsgálat eredményeként ezek mentén a vállalt kötelezettségek mentén.
Megmondom őszintén, azt nem tartom szerencsésnek, ami itt az utalásba került, hogy a devecseri katasztrófa miatt van erre szükség. Úgy gondolom, az egy súlyos természeti katasztrófa volt, ettől függetlenül ezeket a szerződéseket felül kellene vizsgálni. Úgy gondolom, ott sokkal szigorúbb felügyeleti tevékenységre lett volna szükség, és annak a tanulsága sokkal inkább az, ahogyan a nap korábbi szakaszában az atomtörvénybe azt fogalmaztuk bele, hogy az Országos Atomenergia Hivatalnak sokkal folyamatosabb felügyeleti tevékenységet kell folytatnia, tehát a környezetvédelmi hatóság sem állhat meg az engedély kiadásánál, a folyamatos felügyeletet kell sokkal felelősségteljesebben végeznie, mert, ahogyan utóbb kiderült, voltak a katasztrófának bizonyos előjelei, amit természetesen alapvetően az üzemeltetőnek kellett volna figyelembe vennie. A megfelelő rendszerességű felügyeleti munka mellett talán a felügyelet is észlelhette volna, esetleg határozattal felléphetett volna korábban - mondjuk, ne töltsék túl a tározót -, hogy elejét vegyék ennek a borzasztó tragédiának.
Összességében én magam is a határozati javaslat elfogadása mellett voltam a gazdasági bizottságban, most is ezt a véleményt képviselem, azzal együtt, hogy szeretném, ha valami kicsit szigorúbb logika mentén tudna haladni a környezetvédelmi tevékenység, és az a háború, amelyben az ország áll, ezen a területen is sikerrel lenne megvívható. Azt hiszem, mindannyian ebben vagyunk érdekeltek.
Köszönöm a figyelmet.
