CZENE ATTILA
CZENE ATTILA
CZENE ATTILA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Hölgyek és Urak! Múltkor a hölgyeket nem említettem, és megsértődtek. (Derültség.)
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi törvény elfogadásával a még tavaly május közepén megalakult új Országgyűlés megalapozta a magyar sportfinanszírozás rendszerének átalakulását. A tavaly nyáron elfogadott törvény egyes rendelkezései, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény vagy a hivatásos sportolók és sportszakemberek egyszerűsített adózásának feltételeit biztosító törvény módosítása már tavaly nyáron hatályba léptek, és vannak más rendelkezések, amelynek jóváhagyatási eljárása az EU-Bizottság illetékes szerveinek jóváhagyásához kötött, mint ahogy azt tudjuk.
A sport támogatásának a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi törvény, az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosítását érintő részeiről a NEFMI, az NFM, a TVI, az NGM szakértői a tavaly nyári sportbarát adótörvény elfogadása óta folyamatos egyeztetéseket folytattak a Bizottság érintett hatóságának kijelölt képviselőivel. Az egyeztetések során sikerült megállapodni az állami támogatási szempontú vizsgálathoz kötött és a bizottsági vizsgálat és jóváhagyás nélkül is a magyar hatóságok által indítható elemekről. A hivatalos bejelentés megtételére 2011. április 29-én került sor, és a Bizottsággal az egyeztetések formálisan tavaly október 12-én kezdődtek, tehát a kormányzatnak, az érintett tárcának és szakértőknek mintegy 6 hónap alatt sikerült minden olyan koncepcionális kérdésben kompromisszumra jutniuk a Bizottsággal, amely egy új, eddig nem ismert, európai uniós szempontú támogatások vizsgálatával napi szinten foglalkozó kollégák számára is precedens értékűnek minősített komplex támogatási intézkedés bevezetését teszi lehetővé.
A brüsszeli hatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként - amint az a törvényjavaslatban is jól látható - egyetlen, támogatásra jogosult szervezeti kör, a hivatásos csapatok egyetlen támogatási jogcíme, a tárgyieszköz-beruházás vagy -felújítás képezi a brüsszeli hivatalos vizsgálat tárgyát, ezenkívül még a sportberuházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény vár uniós jóváhagyásra. Az intézkedéstervezet állami támogatást nem tartalmazó elemei, amelyek a bizottsági eljárástól függetlenül hatályba léptethetők, a következők: utánpótlás-nevelés támogatása szövetségek, hivatásos és amatőr klubok, valamint az utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok vagy akadémiák esetén; tárgyieszköz-beruházás vagy -felújítás - ideértve az ingatlanfejlesztést is - szövetségek, amatőr klubok, közhasznú alapítványok, akadémiák esetén; biztonságtechnikai fejlesztést biztosító ingatlanfejlesztés a szövetségek, amatőr és hivatásos klubok, az utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok, akadémiák esetén; illetve személyi jellegű kiadások támogatása a sport köztestület, szövetségek, amatőr klubok és utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítványok, akadémiák esetén; valamint de minimis támogatásként a hivatásos sportszervezetek esetén, és a képzési, továbbképzési feladatok támogatása valamennyi kedvezményezett esetén. Ez összesen 20 lehetséges támogatási jogcím közvetlen hatálybalépését jelenti.
A tavaly nyáron elfogadott sportbarát adótörvényhez képest az előbb említett, sportszakmailag kifejezetten kedvező brüsszeli egyeztetési folyamat mellett az egyes, támogatásra jogosult szervek által leírható támogatási jogcímek területén az megállapítható, hogy a tavaly nyári törvényhez képest 9 új jogcím szerint lehet támogatást igényelni a sport mint stratégiai ágazat fejlesztése érdekében.
(20.00)
A kilenc új jogcímet fogom most majd ismertetni, és azt hadd emeljem ki, hogy a profi klubok személyi jellegű támogatási lehetőségének brüsszeli korlátozása egyébként a sport átfogó fejlesztésére, a humánerőforrás-állomány eddigieknél magasabb szintre való emelésére tette alkalmassá ezt a rendszert, de ez volt a kompromisszum.
A kilencből az első: a profi szervezetek - ez az úgynevezett de minimis -, tehát támogatott szervezetenként 3 év viszonylatában 200 ezer eurót meg nem haladó készpénz-támogatási lehetősége. A második: a profi kluboknál, azután az amatőr sportszervezeteknél, a szakszövetségeknél, a MOB-nál mint támogatható szervezeteknél is megteremti a sportági képzés, továbbképzés feladatainak támogatását. Ez a támogatás egyébként a képzésben és továbbképzésben részt vevő oktatók személyi jellegű ráfordítása mellett többek között a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeinek az elszámolását is lehetővé teszi majd. Megjelenik a MOB mint támogatható szervezet. Itt meg kell említeni, hogy a MOB úgy jelenik meg, mint támogatható szervezet, úgy, mint a személyi jellegű ráfordítások támogathatósága kapcsán. A hetedik: a sportszervezetek szintjén közvetlenül megjelenik az utánpótlás-neveléssel összefüggő költségek elszámolásának a lehetősége. A szövetségi szinten közvetlenül elszámolhatóvá válik majd a személyi jellegű ráfordítások költsége, ami az egységes sportfejlesztési koncepciók elkészítése során válik majd kiemelt jelentőségűvé. Végső soron a kilencedik az önök előtt lévő törvényjavaslat egy másik kiemelt új jogcíme, ez pedig a versenyzéssel összefüggő költségek támogathatósága az amatőr klubok esetén. Ez az intézkedés különösen azért is figyelemre méltó, mert a tavaly nyáron elfogadott törvényhez képest a jelen változatból elmaradt az első- és másodosztályú klubokra vonatkozó korlátozás.
A versenyzési díjak szövetségeken keresztül igénybe vehető csökkentése a kis egyesületek napi működési és likviditási problémáira is majd megoldást nyújthat. Ezek a változások egyértelműen a társadalom sportaktivitásának növelése irányába mutatnak, nyilván az elitsporton kívül a nagy tömegbázissal bíró amatőr- és szabadidősport fejlesztését is lehetővé teszik. Az elmúlt évtizedekben méltatlanul elhanyagolt sportszakemberi kör támogatását is biztosítja ez az átdolgozott törvényjavaslat, mint a bírók, versenybírók, szövetségi ellenőrök személyi jellegű ráfordításának költségeit. Ezek a tételek egyben a versenyzéssel összefüggő költségek között, tehát a felnőtt amatőr bajnokságokban az utánpótlás-nevelés támogatása terhére egyaránt elszámolhatóak.
Tíz percem van, ugye, elnök úr?
