SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Akkor még egyszer, az elején le szeretném szögezni, hogy ahogyan az előző törvénymódosítást is, amit benyújtottak nyáron, lassan egy éve, támogattuk, ezt a törvénymódosítást is támogatni fogjuk. És nem azért fogjuk támogatni ezt a törvénymódosítást, mert minden egyes elemével egyetértünk, mert azt nagyon jónak találjuk, hanem azért, mert a jelenlegi állapotokhoz képest valóban egy pozitív elmozdulás, amit támogatni kell. De attól függetlenül, ha megvizsgáljuk ennek a törvénymódosításnak az előéletét is, nagyon sokat vitatkoztunk itt a Házban róla, és én még mindig úgy értelmezem, és még mindig azt mondom, hogy valóban az utánpótlás-nevelés kiemelt szempont volt. De az egyik legfőbb célja ennek az volt, hogy megoldódjon Magyarországon az élsport és az élsporthoz kapcsolódó sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése, hiszen ezek nagyon-nagyon rossz állapotban vannak, és nagyon-nagyon elmaradottak vagyunk akár az Európai Unióhoz mérten is.
Ez a cél nem valósult meg, hiszen az EU ebbe nem egyezett bele, nem adta erre áldását. Ezért ez nagyon jól példázza, és nagyon jól modellezi az elmúlt időszakot is, mióta mi, azt lehet mondani, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, hiszen más területek és más ágazatok esetében is ez történt, ami most jelen pillanatban a sporttal történik. Tehát van a magyar kormány, a magyar kormány ráadásul kétharmados többségben elhatározza, hogy segítő kezet nyújt a magyar sportnak. Benyújt egy koncepciót, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, és ezt a koncepciót az Európai Unió lesöpri az asztalról. Ugyanez volt több ágazatnál, például annak idején a cukorgyárak esetében is. Akkor is versenyegyenlőséget, kvótákat meg egységes szabályozókat emlegettek, és nem vették figyelembe, hogy más adottságokkal rendelkezünk, mint az EU nagy része.
(21.00)
Nem vették figyelembe, hogy nálunk milyen minőségben lehet cukorrépát termelni, nem vették figyelembe azt, hogy Magyarországon a mezőgazdaság egy húzóágazat, hanem ránk kényszerítették azokat a szankciókat és azokat a szabályozókat, amiket az Európai Unió akkor jónak gondolt, mi ezt akkor elfogadtuk, most meg az emberek nyögik a cukorárakat ennek hatására.
Tehát a versenyegyenlőségre, a versenysemlegességre hivatkozik most is az Európai Unió, most is ez a legfőbb érv. De hát hogy beszélhetünk egyáltalán versenyegyenlőségről? Össze tudunk hasonlítani ma egy labdarúgócsapatot egy spanyol vagy egy német labdarúgócsapattal? Nem lehet összehasonlítani. Össze lehet hasonlítani akár a Ferencvárost, akár a Barcelonát ma a versenysemlegesség jegyében? Nem lehet összehasonlítani. Azért nem lehet összehasonlítani, mert teljesen más gazdasági, teljesen más társadalmi viszonyokban működik a Barcelona, és teljesen más társadalmi viszonyok vannak ma Magyarországon.
Pontosan, hogy versenyhátrányban vagyunk ezekkel az egyesületekkel szemben, pontosan, hogy teljes mértékben mi vagyunk elnyomva, pedig ezeknek a törekvéseknek is, mondjuk, ennek a törvénynek a hatására is, azt mondom, hogy évek szisztematikus építkezése során esetleg közelíthettünk volna ezekhez a csapatokhoz, mert az utánpótlás-nevelés nagyon fontos dolog, de higgyék el nekem, hogy mondjuk, a Barcelonánál vagy a Real Madridnál jobb utánpótlás-nevelő egyesületekkel nem nagyon lehet találkozni, mégis ezek a nagyon jó utánpótlás-nevelő egyesületek alkalmaznak olyan külföldi játékosokat, akiket meg tudnak venni, hiszen az ő gazdaságukban vannak olyan tőkeerős tulajdonosok, akik erre képesek és hajlandóak. Magyarországon sajnos jelen pillanatban nincsenek ilyenek.
Tehát a törvénymódosítás céljával egyetértünk, mint mondtam, ezt mutatta az is, hogy megszavaztuk az eredeti módosítást is, támogattuk, sőt a sürgősséget is támogattuk akkor.
Azt is tudjuk, hogy sok változtatási lehetőség most sincs előttünk az előttünk fekvő törvénymódosításhoz képest, mert lehet azt mondani, hogy egyeztettünk az Unióval, és ebben tudtunk megállapodni, de a valóság az, hogy kaptunk egy direktívát, ezt csinálhatjátok, és kész. Ezt vagy elfogadjuk, vagy nem csinálunk semmit.
A fő cél, amit mondtam, az élsport átütő támogatása és a létesítmények fejlesztése nem valósulhat meg, ezért is nem nyújtottunk be sok módosítót, mert ha önök akarnák, tehát azt mondanák, hogy igen, ezek valóban nagyon jó módosító javaslatok, akkor sem tudnák elfogadni, mert az EU a kormány fejére koppintana. Ez az igazság. Tehát a sporthoz kapcsolódó törvények módosításánál jól láthatjuk, hogy valójában mit is jelent Magyarország számára az EU-tagságunk, és sajnos ez a jelenlegi helyzet. Én azt mondom, hogy ez ellen lehetne küzdeni, és lehet, hogy ez ellen sokkal erőteljesebben lehetne harcolni. Önök azt mondják, hogy ennyit tudtak elérni. El kell fogadnunk nekünk is ezt a helyzetet jelen pillanatban, és mivel ez a sportnak egy fejlődést ad, akkor éppen ezért támogatni fogjuk.
Nézzük az előttünk fekvő módosító javaslat néhány lényeges elemét! A tárgyieszköz-beruházás, -felújítás a hivatásos sportszervezet esetében nem lehet, legalábbis, hogy ha az Unió elfogadja esetleg, akkor majd lehetséges, de addig nem lehet, viszont a biztonsági infrastruktúra fejlesztése lehet. Tehát önök most vagy elhallgatják, hogy a módosító javaslatuk 13. §-át soha nem fogja jóváhagyni az Unió, és ezt önök jelen pillanatban már jól tudják, vagy a javaslatuk ezen részét szerintem egy elég jó adag szakmaiatlanság jellemzi.
Mert mit is jelent ez a tény? Azt, hogy a jelenlegi rossz minőségű sportlétesítményekben felépítenek és beüzemelnek különböző biztonsági rendszereket, és az eddig kiszivárgott információk szerint, mert ezt még nem láthattuk, az átfogó, sporthoz kapcsolódó törvénymódosításuk ezeket a rendszereket például az első osztályú labdarúgóklubok esetében kötelezővé is tenné, tehát biztonsági infrastruktúra-fejlesztést hajtanak végre. Majd utána ezeket a rendszereket lebontjuk, hogyha stadionfejlesztéseket is csinálhatunk esetleg az Unió engedélyével, és a stadionfejlesztés után pedig újra felépítjük majd ezeket a biztonsági rendszereket? Tehát akkor addig ezeket valószínűleg nem kellene felépíteni.
Nyújtottunk be törvénymódosító javaslatot, mint mondtam, nem annyit, amennyit be lehetett volna nyújtani ehhez a törvénymódosító javaslathoz. Az egyik módosító javaslatunk a 3. §-ban foglalt társasági adóhoz. A 22/C. § (3) bekezdése véleményünk szerint átláthatatlan és értelmezhetetlen. A benyújtott módosítónk ezt próbálja orvosolni. A módosítás a támogatásigazolás mint adókedvezmény igénybevételének, tárgyi feltétele kibocsátásának részletes szabályait módosítja. Egyrészt áttekinthetőség kedvéért a támogató szervezetre az adókedvezmény összegére vonatkozóan pontokba szedi a támogatásigazolás tartalmi elemeit, másrészt rögzíti, hogy az adókedvezmény csak a ténylegesen pénzügyileg is rendezett támogatás után vehető igénybe. Ahhoz, hogy a kedvezményt az adózó május 31-ig elkészítendő társaságiadó-bevallása elkészítése során figyelembe vehesse, ajánlott, hogy a sportigazgatási szerv a támogatásigazolást legkésőbb a tárgyévet követő év elején a támogató rendelkezésére bocsássa.
A másik, amit nem értünk. Az előzetes hírek arról szóltak, hogy a támogatás igénybevételére csak a látvány-csapatsportágak sportszövetségei által kiírt versenyrendszer felnőtt első és másodosztályában szereplő vagy indulási jogot szerző egyesületek jogosultak. Ezzel szemben a mostani javaslat kibővítette a támogatandók körét, amit még akár helyeselni is tudunk, ezt a törvényjavaslat a sportszervezetek esetében úgy írja le, hogy megkülönböztet amatőr és hivatásos sportszervezetet.
A Tao. 4. § 42. pontjában meghatározza, hogy mely sportszervezetek minősülnek amatőr sportszervezetnek. Eszerint a látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amely nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos szervezetnek. A 43. pontban pedig azt mondják, hogy a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő indulási jogot elnyert sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy b) alsóbb osztályokban részt vevő, indulási jogot elnyert sportegyesület vagy sportvállalkozás, abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz.
Tehát az a) pont szerint az előzetes várakozásoknak és beharangozásoknak ellentmondva csak a legmagasabb bajnoki osztályban szereplő egyesületekre érvényesek a hivatásos sportszervezetek támogatásának felhasználásának szabályai és feltételei. A b) pont ezt kiegészíti azzal, hogy a látvány-csapatsportágak szakszövetségei által kiírt versenyrendszer bármelyik bajnokságában szereplő egyesület ebbe a kategóriába sorolandó, ha hivatásos sportolót is alkalmaz.
(Az elnöki széket Jakab István, az országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tehát ezzel az a problémám, hogy felmerül a kérdés, hogy ma Magyarországon ki minősül hivatásos sportolónak. Röviden: az a személy, aki valamely sportszervezettel vagy az azt működtető gazdasági társasággal kötött határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezik, és a munkaköre a FEOR 3716-os, hivatásos sportoló, sportmunkatárs, ezen kívül rendelkeznie kell a sportszövetség által kiállított hivatásos versenyengedéllyel. Ezt a sportszövetségek ma Magyarországon bárkinek kiállítják, aki felmutatja a fent említett szerződés fénymásolatát. A bajnoki osztály besorolására nézve semmilyen módon nem korlátozzák a kiadását. Eszerint bármelyik megyei első osztályban szereplő kézilabdás vagy megyei harmadosztályban szereplő labdarúgó hivatásos sportolónak minősíthető, csak egy munkaszerződést kell hozzá bemutatnia.
Ebből következik, hogy bármelyik megyei bajnokságban szereplő csapat vagy a működtetésére létrehozott gazdasági társaság hivatalos sportszervezetnek minősítheti magát, és így alanya lehet a társaságiadó-törvény 22/C. § (1) bekezdése által a c) pontban meghatározott támogatási formáknak, így a cd) pontnak is, amely így szól, hogy a személyi jellegű ráfordításaira, azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatási szerződés 87. és 88. cikke szerint a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerint csekély összegű, de minimis támogatásként nyújtható.
Mit jelent a de minimis meghatározás? Azt jelenti, hogy három évre lebontva a 200 ezer eurót nem haladhatja meg, azaz nagyjából 50 millió forint, azaz évi 17 millió forintot jelenthet. Miért is lenne ez jó? Tehát miért jó az, hogy alacsonyabb osztályú egyesületek, akár megyei, járási csapatok is tele lennének teljesen hivatalosan úgymond profi labdarúgókkal, akik végül is közvetve közpénzből sportolhatnak? Miért jó az, hogy amatőr sportolókat fizetett profikká teszünk alacsony osztályokban, miközben az élcsapatoknál és az élsportolóknál nem támogathatjuk azokat a sportolókat vagy az ő fizetésükre ezek nem fordíthatók?
(21.10)
Tehát számomra érthetetlen, ezért benyújtottam egy módosítást, amely értelmében hivatásos sportszervezet csak a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában és másodosztályában részt vevő, indulási jogot elnyert sportegyesület, sportvállalkozás lehet abban az esetben, ha a sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz. Nem értem, hogy miért kellene amatőr sportolókat hivatásos sportolókká tenni ma Magyarországon, amikor az első- és másodosztályban vannak olyan másodosztályú kézilabda-egyesületek, amelyeknél amatőr sportolók vannak csak, hiszen ők sem vállalják azt, hogy profi sportolókat alkalmazzanak.
És végül - ha még lesz időm; ha nem, akkor majd nyomni fogok egy újabb gombot -, mivel a tapasztalataink azt mutatják, hogy ahol pénz jelenik meg a rendszerben, ott rögtön megjelennek a spekulánsok, az off-shore lovagok, ezért benyújtottunk egy módosítót, amelynek célja, hogy megakadályozza a külföldi többségű, azaz a külföldi irányítású gazdálkodók részére a támogatás igénybevételét. A támogatás igénybevételére jogosult szervezet olyan, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó legyen, amelyben külföldi magánszemély, külföldi illetőségű jogi személy vagy külföldi illetőségű jogi személyiség nélküli gazdálkodó nem rendelkezik a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § szerinti többségi befolyással. Tehát fontosnak tartjuk, hogy off-shore cégek ne részesülhessenek ebből a támogatásból, és esetleg ne próbálják meg ezt a pénzt bármilyen úton-módon eltüntetni.
Fontosnak tartjuk, hogy ez a törvény valóban azt a célt szolgálja, amire létrejött, a magyar sport valódi érdekeit szolgálja, és ne egy gigantikus pénzmosodaként működjön. Ezért nagyon fontos, hogy a jövőben milyen kormányrendeletek fognak születni ennek érdekében, és hogy az érintett kormányszervek, sportigazgatási szervek mindenkire egyenlő feltételekkel tartassák be a törvényt, és egyenlő feltételeket teremtsenek minden, a kedvezményezetti körbe tartozó sportszervezet számára, de ugye ezek már a jövő nagy kérdései. Remélem, hogy tényleg ez a törvény így is be fogja váltani azokat a pozitív változásokat, amelyekre a magyar sportnak már nagyon nagy szüksége lenne. Remélem, hogy nem fog egy teljesen más vágányra elcsúszni, és tényleg nem fog pénzmosodaként működni és különböző spekulánsoknak a prédájává válni.
Tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a törvénytervezetet támogatni fogja, és arra kérem önöket, hogy amennyiben érdemesnek tartják ezeket a módosító javaslatokat, akkor ezt fogadják el.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
