DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Domokos Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A 2010-es ellenőrzési év az utolsó, amikor a Számvevőszék átfogó ellenőrzési típusba sorolt vizsgálatot végzett. Az ÁSZ felhívta a figyelmet a fokozatosan növekvő önkormányzati feladatok és azok finanszírozása közötti egyre nagyobb résre, az önkormányzatok ebből fakadó nehéz pénzügyi helyzetére, az utóbbi időszakban megduplázódó adósságállományára, továbbá az önkormányzati gazdasági társaságok egyre nagyobb tartós kötelezettségvállalására.
Nem mehetünk el szó nélkül a helyi önkormányzatoknál végzett ellenőrzések tapasztalatai mellett. Az ÁSZ 118 helyi önkormányzat gazdálkodását vizsgálta. A 2006-2009-es években az önkormányzatok mintegy nyolctizede nem biztosította a költségvetési egyensúlyt, a tervezett költségvetési bevételeik nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, a különbséget hitel felvételével tervezték biztosítani. A költségvetés teljesítése során ennél kisebb arányban, az önkormányzatok mintegy harmadánál alakult ki éves szinten pénzügyi hiány. Az ellenőrzött önkormányzatok több mint kétharmada devizaalapú, változó kamatozású kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás a devizaárfolyam változása, valamint a változó kamatfeltételek miatt az önkormányzatok számára kockázatot jelentett.
Az uniós források igénybevételére és felhasználására az önkormányzatok közel háromnegyede nem készült fel eredményesen az ÁSZ megállapítása szerint. Az ellenőrzött önkormányzatok mintegy 90 százalékánál működtettek e-közszolgáltatást biztosító informatikai rendszert, amelyek nyolctizede biztosította az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok letöltésének és azok elektronikus kitöltésének lehetőségét. A közérdekű gazdálkodási adatok nyilvánosságát még mindig nem biztosítják eléggé.
Külön kell szólnunk Budapest főváros önkormányzata költségvetési gazdálkodásáról. Budapest főváros önkormányzata költségvetési gazdálkodása kapcsán a 2010. évi ellenőrzéskor többek között megállapításra került, hogy a belső ellenőrzés a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti egységeinél több, magas kockázatúnak értékelt területen, köztük a költségvetés tervezése, azon belül a személyi juttatások tervezése és a költségvetési előirányzatok felhasználása tekintetében nem végzett ellenőrzést, nem tárta fel, hogy a kifizetéseknél a belső kontrollok, a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány-ellenjegyzés nem megfelelően működtek.
A felnőttképzés feltételrendszerének, eredményességének, a gazdaság munkaerőigénye kielégítésében betöltött szerepe, ellenőrzése során az ÁSZ részéről megállapításra került, hogy az állami forrásból támogatott felnőttképzési rendszer részben volt eredményes. Növekedett ugyan a sikeresen vizsgát tettek és az elhelyezkedettek aránya, de a kormány által meghatározott hosszú távú célokból a teljes felnőttképzési rendszer információs rendszere, a pályakövetési rendszer bevezetése nem valósult meg. Nem készült el a hátrányos helyzetűek képzésére szolgáló kormányzati cselekvési terv sem, részben ennek is köszönhetően csökkent a hátrányos helyzetű személyek számára indított képzések száma. A jogszabályrendszer bonyolult és hiányos volt. Nem segítette kellően a hátrányos helyzetűek képzésbe való bevonását. Visszaesett a képzések hatékonysága is, egy elhelyezkedett hallgató képzésére 2008-ban kétharmaddal több támogatást használtak fel, mint 2006-ban.
Beszéljünk külön a helyi adók rendszerének ellenőrzése tapasztalatairól is. A helyi adók rendszerének ellenőrzése keretében az ÁSZ megállapította, hogy a helyiadó-rendszerre vonatkozó törvényalkotást a kapkodás jellemezte, a törvénymódosításokat változó elképzelések alapján fogadták el, ami a helyiadó-politikában és a bevételek tervezésében nagyfokú bizonytalanságot és rövid távú szemléletet eredményezett. A helyi adók 93 százalékát beszedő főváros, megyei jogú és nagyobb városok adóhatóságainak szakmai hozzáértése, technikai feltételei magas színvonalúak, a községekben viszont hiányosak.
Az adóbeszedés hatékonysága és eredményessége együttesen csak az ellenőrzött önkormányzatok 29 százalékánál, az adóvégrehajtás hatékonysága csupán 6 százalékánál javult. A legkedvezőbb a helyzet a nagy adóerő-képességű önkormányzatoknál, míg a községekben a hatékonyság és az eredményesség még mindig rendkívül alacsony.
Az ÁSZ a jelentések hasznosulásával kapcsolatos céljait is megfogalmazta. Ezeket kiemelném: a vizsgált szervezetek gazdálkodásának jobbítása; a szabályozás megváltoztatása a feltárt hiányosságok következtében; a jelentések megjelenése az Országgyűlés és a bizottságok napirendjén, ezáltal az ellenőrzési tapasztalatok nagyobb mértékű hasznosítása; a jó gyakorlatok széles körű megismertetése.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)
