VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Szeretnék visszatérni egy olyan mederbe, ami talán sosem volt ebben a vitában. Konkrétan arról beszéljünk, hogy mi áll a jelentésben, hiszen úgy érzem, hogy most kicsit mindenki összekeverte ezt a vitát az ÁSZ-törvény vitájával, és sok olyan személyes, illetve szakmai dolgot, amit ott nem tudott elmondani vagy nem voltak ott azok, akiknek el akarta mondani, azt most tette meg, és én megkérnék minden egyes szereplőt, hogy erről az ÁSZ-jelentésről beszéljünk és ne az ÁSZ-törvény kapcsán kialakult polémiáról.
Az ÁSZ-jelentés röviden, de lényegre törő módon írja le az elvégzett vizsgálatokat. Sajnos, kevés kritikát fogalmaz csak meg a kormánnyal szemben, és a tavalyi megállapításai ellenére véghezvitt vagy figyelembe venni elmulasztott javaslatok kivizsgálására sem tér ki, nem végzett ilyeneket. A 2010-es jelentésben megfogalmazott megállapítások ellenére, azokkal szembemenő kormányzati lépésekről nem ejt szót, és nem is vizsgálta azok megvalósulását, hatását annak ellenére, hogy elnöki hatáskörben jogosult lett volna a vizsgálatok és a kapacitás 30 százaléka erejéig javaslatot tenni és vizsgálatot kezdeményezni.
A vizsgálatok túlnyomórészt szabályszerűségi vizsgálatok, és nem térnek ki az adott vagyon-, forrásfelhasználás célszerűségi, gazdasági vizsgálatára. Véleményem szerint a közfeladatok ellátásának támogatási rendszeréről, valamint a felnőttképzési források felhasználásáról írtak a legfontosabbak a jelentésben, ezek világítják meg legjobban az átgondolatlan, kizárólag a megszorítások fiskális hatását szem előtt tartó, de távolabbi gazdasági-társadalmi, strukturális problémákat figyelmen kívül hagyó intézkedéseket, amiket a kormánytól láttunk.
Az energiaracionalizálás témájáról is szeretnék majd beszélni, ami szintén az LMP programja szerint kiemelt fontossággal bír. Tehát menjünk sorba! A jelentés ismételten megállapítja, hogy a 2008. évi zárszámadás ellenőrzésekor feltárt hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokban a megjelölt feladatokat a tárcák csak részben teljesítették, illetve azok végrehajtása folyamatban van, így a 2009. évi zárszámadás ellenőrzésének időszakában továbbra is fennálló problémákkal találkoztak.
Kérdésünk az, hogy melyek azok a tárcák, ahol korlátozott vagy elutasító minősítésű beszámolók születtek és amelyek vonatkozásában intézkedési tervet írt elő az ÁSZ. Lássuk, hol megy a mismásolás? A jelentés szerint 33 százalékra - ez nagyon nagy szám - csökkent azon adóbevételek aránya, melyekről nem áll módjában véleményt adni az ÁSZ-nak. Tehát a költségvetés tervezésekor az adóbevételek egyharmadáról nem tud az ÁSZ mondani semmit.
Ezzel kapcsolatban volna kérdésünk. Milyen okoknál fogva nem tud véleményezni az ÁSZ egyes adóbevételeket? Mely adóbevételek vonatkozásában tapasztalták ezt az akadályt? Érdemes-e elhárítani a véleményadást akadályozó körülményeket, mennyiben befolyásolja az államháztartás teljes adóbevételének megítélését ez az akadály?
(11.10)
A továbbiakban - pillanat - a költségvetési törvényjavaslat közvetlen előirányzatainál felmerülő kockázatokat csökkenthette volna a költségvetési törvényjavaslatban meghatározott rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék. A hatályba lépett törvénymódosítás alapján azonban ez a tartalékfajta - az általános tartalék - nem stabilitási tartalék, így az ÁSZ által jelzett kockázatokra nem biztosíthat fedezetet. Kérdésünk volna, hogy a 2011. évi vizsgálatoknál elkülönítettek-e kapacitást és erőforrást a fent jelzett problémából eredő kockázatok vizsgálatára.
A Hálózat Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány esetében 240 millió forintos jogosulatlan kifizetést tárt fel az ÁSZ. Miért nem kezdeményeztek büntetőjogi feljelentést a jogosulatlan kifizetőkkel szemben, illetve személyes felelősséget miért nem állapítottak meg?
Két párt gazdálkodásának átfogó vizsgálata kapcsán megerősíti a jelentés az ÁSZ véleményét, hogy a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a pártok számviteli-nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldása szükséges, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között egy évtizede fennállnak. Tettek-e javaslatot arra, hogy az új ÁSZ-törvény szerint véleményezési joggal bírjanak a pártokról szóló jogszabályokat illetően, mert mi tettünk. Az LMP letette ezt a módosító javaslatot az asztalra, önök meg megint elsöpörték ugyanúgy, ahogy nem veszik napirendre a pártfinanszírozási törvényről szóló javaslatunkat. Nekem nagyon az világlik ki, hogy önök érdekeltek a jelenlegi rendszer fenntartásában, amely átláthatatlan, amely a mutyinak a melegágya és a visszaélések tűzfészke. Ezt föl kell számolni! Az LMP többek között azért jött be a parlamentbe, hogy ne lehessen a pártoknak visszaélnie azzal a lehetőségével, hogy nem mindent, nem mindig és nem úgy kell beszámolniuk, mint ahogy azt az állampolgárok elvárják.
Az MNV Zrt. tevékenységének ellenőrzése során, valamint a 4-es metró beruházási folyamatának vizsgálata során súlyos elégtelenségeket tárt föl a jelentés. A fentiek ellenére sem személyes felelősségre vonásra, sem büntetőjogi feljelentés tételére nem került sor. Miért? Az MNV Zrt. esetében az ÁSZ a felelősségre vonás szükségességét felvetette, azonban a javaslat nem hasznosult. Ki utasította el, illetve hagyta figyelmen kívül a javaslatot, és milyen indokkal, ha egyáltalán megindokolta?
Az állami közfeladat-ellátás szervezeti és humánerőforrás-rendszerének ellenőrzése az állami feladatok, közfeladatok jelentős részét átfogó három nagy elosztórendszerre - így a közoktatás, egészségügy, szociális és gyermekjóléti ellátás -, továbbá az igazgatási szolgáltatásokra terjed ki. A jelentés megállapítja, hogy a közfeladatok ellátásának támogatási rendszerét a vizsgált időszakban nem sikerült racionalizálni. A finanszírozás továbbra sem ösztönöz a kezelni, támogatni kívánt feladatok komplex megközelítésére, tehát folyik ki a pénz a kezünk közül. A normatívák a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező ellátásokhoz járulnak csak hozzá.
A fiskális kényszerek által irányított szervezeti és létszámváltozások ellentmondásos hatásait tapasztalták az egészségügyben, ahol nagyobb mértékű szervezeti változások történtek. A jelentés szerint jellemző volt, hogy a döntéshozók - kormány, miniszterelnök, önkormányzatok - még azokban az esetekben sem értékelték az egyes intézkedések - például szervezeti változások, illetve létszámcsökkentések - hozzájárulását a költségvetési kiadások mérséklődéséhez, az ellátások színvonalára gyakorolt hatását, eredményességét, amikor erre mód nyílt volna.
Tehát, kérem szépen, mindenféle átgondolás nélkül, mindenféle háttérszámítás nélkül megy előre a Fidesz, mint a vak ló, fogalmunk sincsen nekünk, hogy milyen gazdasági hatásai és hosszú távú társadalmi hatásai vannak az egyes intézkedéseknek, csak az azonnali zsákmányszerző logika vezeti a Fidesz gazdaságpolitikáját, és sajnos ezentúl a társadalompolitikáját is. Ennek véget kell vetni, pontos háttérszámítások szükségesek ahhoz, hogy ha olyan döntéseket hozunk, amelyeknek hosszú távú következményei vannak, akkor számoljunk azzal előre. Ez hiányos, ez a magyar gazdálkodás és gazdaságpolitika egész rákfenéje, hogy úgy megyünk neki hatalmas szerkezeti reformoknak, hogy nem számolunk utána; ezen változtatni kell.
Súlyos és megfontolandó kritikát fogalmaz meg a jelentés a felnőttképzési források növekedése vonatkozásában. A források növekedése mintegy 2,1 százalékkal, nem követte az állást keresők létszámának emelkedését, ez 42,8 százalék. Az állami pénzeszközök felhasználása nem csökkentette a régiók közti fejletlenségi-fejlettségi különbségeket. A korszerűsített önkormányzati képzőhelyek kapacitásának csak töredékét használták felnőttképzésre, a támogatott képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdaság elvárásainak. Kérem szépen, hova képezzük az embereket? Egyáltalán, miért olyan szakmákat erőltetünk, amire nincsen igény? Hangoljuk már össze! Itt az ÁSZ-jelentés nyilvánosan leírja, hogy hatalmas problémák vannak ezen a területen, és hogyha valóban a munkanélküliség a legfőbb ellensége a kormánynak - én is úgy hiszem, hogy ez az egyik legeslegnagyobb probléma ma Magyarországon -, akkor legalább gondolkozzunk, lássuk meg, hogy hol vannak azok a területek, hiányszakmák, ahol képzésekre van szükség, és hogy hol lehet racionálisan elkölteni ezt a pénzt, nem csak jelenléti íveket aláíratni. Ez egy kulcsmomentuma itt az ÁSZ-jelentésnek.
Az energiafelhasználás racionalizálása, csökkentése terén megtett állami és önkormányzati intézkedések elégtelennek bizonyultak az energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, s ezzel az EU által megfogalmazott követelmények teljesítéséhez nem vezettek el egyértelműen. Nem készült el az Országgyűlés által előírt keretjellegű szabályozás, nem volt egyértelműen meghatározott az energetikai feladatok végrehajtásában közreműködő szervezetek feladat- és hatásköre. A 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégia és a megvalósítást szolgáló cselekvési program a hozzárendelt eszközökkel és forrásokkal nem volt megvalósítható. A kialakított pályázati rendszerben párhuzamosságok és lefedetlen területek is voltak. Az ÁSZ-jelentés rávilágít, hogy ebben a kérdésben nem történt semmiféle hatékonyságnövelés, az energiát továbbra is pazaroljuk, szökik a hő mindenütt, ezzel az energiafüggőségünk továbbra is nő.
Egyszerűen pénzt dobunk ki az ablakon, miközben volnának olyan beruházások, amelyek nemcsak munkahelyet teremtenek - például iskolafelújítási program az építőiparban, ami eléggé pang mostanában -, hanem a rezsin is lehetne spórolni, és nemcsak a háztartások rezsijén, hogy alacsonyabb összeg legyen a sárga csekken, hanem igenis a közintézmények rezsijén is lehetne spórolni, és hosszú távon Magyarország is a klímaváltozás elleni küzdelemben előre tudna lépni, de sajnos ez idáig nem történt semmi, az ÁSZ-jelentés világosan rávilágít. Az ÁSZ-javaslatoknak csupán 73 százaléka jutott el a megvalósítás különféle szakaszába. Kérdésünk, hogy a fennmaradó 27 százalékot kik és miért utasították el, miért nem történt reakció a javaslatra. Tervezik-e, hogy ezeken a területeken ismét és célzott vizsgálatot végeznek?
Hányszor éltek a közbeszerzési törvény adta lehetőségükkel, és kezdeményeztek jogorvoslatot a közbeszerzési eljárás megkerülésével vagy nélkülözésével megkötött szerződések esetében az ÁSZ-ban? Nagyon fontos, ez egy lehetősége az ÁSZ-nak, hogy ha közbeszerzési mutyira világít rá, akkor igenis hogy lépni kell. A kérdés az, hogy ez hányszor történt meg. Annak ellenére, hogy a tavalyi jelentésükben kiemelték, hogy elkülönítenek forrásokat a saját gazdálkodásukon belül, hogy tanulmányokat készítsenek az antikorrupciós témákban, illetve számvevőket képezzenek ki ebben a tárgyban, a jelentés nem ad számot ilyen tanulmány létrejöttéről, vagy ilyen irányú továbbképzés, nemzetközi kapcsolatfelvétel, legjobb gyakorlatok kidolgozása, átvétele tárgyában.
Tényleg nem szeretnék átcsúszni az ÁSZ-törvény vitájába, csak jelezném, hogy az LMP adott be egy ilyen célú javaslatot, hogy az ÁSZ legyen a korrupció elleni politika fő központja, viszont nem látjuk azt, hogy az ÁSZ ezt a feladatát, ami most még törvényileg nincs ott neki, de azt szeretnénk, hogy ott legyen, ezt ellássa, hiszen a korrupció Magyarország egyik legnagyobb rákfenéje, és ezt ki kellene tisztítani, s az ÁSZ egy jó eszköz lehetne arra, hogy ha már ennyi pénzt elköltünk az ÁSZ-ra közpénzekből, akkor az ÁSZ segítsen fölszámolni a korrupciót.
Nagyjából ennyit szerettem volna mondani, még a vitában biztos hozzá fogok szólni, és köszönöm a szót.
(11.20)
