BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat az atomenergiáról szóló törvény átfogó módosítását és ehhez kapcsolódóan a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény kis terjedelmű módosítását tartalmazza.
Az atomenergiáról szóló törvény a 15 évvel ezelőtti megalkotása idején minden szempontból megfelelt a kor követelményeinek. Időközben azonban megváltozott a nemzetközi szabályozási környezet, és a hazai gyakorlati tapasztalatok alapján is szükségessé vált a szabályok korrekciója. Az eredeti törvényhez hasonlóan a jelen módosítás is a nukleáris biztonság mindenekfelett álló szempontját állítja a középpontba, a nemzetközi elvárásokkal, trendekkel összhangban.
Az országos atomenergia hatóság mint atomenergia-felügyeleti szerv, még 2008-ban felállított és működtetett egy bizottságot, amelynek feladata volt, hogy összegyűjtse, feldolgozza, értékelje az új nemzetközi elvárásokat, vizsgálja és elemezze az atomenergia alkalmazásának hazai körülményeit és tapasztalatait. E munka során kristályosodott ki a most önök elé tárt szabályozási javaslat alapja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Jelen törvénymódosítás kapcsán emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés a 85/2005. országgyűlési határozatában tudomásul vette a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról - mint az ország hosszú távú, biztonságos villamosenergia-ellátásához szükséges megoldásról - szóló tájékoztatást. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos új szabályokat a jelen törvénymódosításhoz kapcsolódó, az új, nukleáris biztonsági szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet foglalja magába, amelynek kormány általi elfogadására a közeljövőben kerül sor.
Emellett az Országgyűlés a 25/2009. számú országgyűlési határozatában előzetes elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Az új blokkokkal kapcsolatos nukleáris biztonsági követelményeket az előbbiek szerint a nukleáris biztonsági szabályzatok ez év őszi módosítása fogja megállapítani.
Tájékoztatom továbbá önöket, hogy 2011. május 25-én megállapodás jött létre az Európai Unió tagállamai és az Európai Bizottság között az úgynevezett stresszteszt, jelenlegi nevén célzott biztonsági felülvizsgálat tartalmát illetően. A célzott biztonsági felülvizsgálat alapján 2012 első felében várható a Bizottság végleges jelentése a felülvizsgálati folyamat tanulságairól. Az országos atomenergia hatóság a célzott biztonsági felülvizsgálatot Paks vonatkozásában elindította. A felülvizsgálatot a Paksi Atomerőmű 2011. október 31-ig végzi el, és annak eredményeiről felülvizsgálati jelentést állít össze és nyújt be az Országos Atomenergia Hivatalnak.
A hivatal a jelentést felülvizsgálja, és ez alapján 2011. december 31-ig meghatározza azokat a teendőket, amelyeket az erőműnek a felülvizsgálati célok elérése érdekében el kell végeznie, valamint a jelentést továbbítja az Európai Bizottságnak is.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat több célt is szolgál, így a nemzetközi terminológia, alapelvek átvételét az üzemanyagciklus lezárására és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapra vonatkozó szabályok kiegészítését, a nukleáris létesítmények és anyagok fizikai védelmével kapcsolatos szabályok beiktatását, a nukleáris létesítmények rendszere, rendszerelemei átalakításának engedélyezése tekintetében a nemzetközi gyakorlattal való összhang megteremtését, illetve az egyéb kérdésekben szükséges új szabályok megalkotását, a jelenlegi szabályok pontosítását.
A szaknyelv egységesítése, a már eddig is elfogadott és követett alapelvek jogszabályban történő megjelenítése különösen fontos egy olyan területen, amelyet világszerte kiemelt figyelem övez, és amely ennélfogva nemzetközi szabályokkal széles körben lefedett. A szaknyelv és az alapelvek összehangolása teremti meg a szabályok pontos megismerésének és alkalmazásának, a nemzetközi szereplőkkel való együttműködésnek a feltételeit.
Az atomenergia fenntartható alkalmazásának alapkövetelménye a kiégett üzemanyag biztonságos, védett és gazdaságos kezelése. A jelenlegi gyakorlat a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása, bár egyes országokban már folynak előkészületek a végleges tárolásra, néhány országban pedig feldolgozzák a kiégett üzemanyagot, a nukleáris anyagot újrahasznosítják, és a kapott, nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére készülnek.
Az utóbbi években jelentős kutatási eredmények születtek a kiégett üzemanyag fejlettebb technológiákkal való feldolgozására, amelyek a nukleáris anyag jobb hasznosítását és a kevésbé veszélyes hulladékok kezelését eredményezik. Magyarországnak is érdeke, hogy az új lehetőségeket figyelemmel kísérje, bekapcsolódjon a nemzetközi fejlesztésekbe, és ezek figyelembevételével döntsön a nukleáris üzemanyagciklus hazai vagy külföldi megoldások alkalmazásával való lezárásáról.
A nukleáris üzemanyagciklus, a nukleáris üzemanyagciklus lezárása fogalmak beiktatásával, továbbá a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzésére a kormány által kijelölt szerv feladatkörének bővítésével, valamint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználása elvi lehetőségének tágításával e kérdésben egy teljesen új gondolkodás és stratégiai munka kezdődhet meg.
(14.00)
A jelenleg hatályos, atomenergiáról szóló törvény a nukleáris üzemanyagciklus lezárásának csak egy módját, a végleges elhelyezést ismeri. A módosítás eredményeként az üzemanyagciklus ilyen lezárása melletti jövőbeni döntéshozatal esetén a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból a végleges elhelyezés alternatívájaként a nukleáris üzemanyagciklus más módon való lezárása is finanszírozható lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy amíg a nukleáris üzemanyagciklus lezárására vonatkozó döntéshozatalra nem kerül sor, a jelen szabályozás az érintettek befizetési kötelezettségeire nincs hatással.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék az ellenőrzései során megállapította, hogy szükséges a Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak juttatandó támogatással kapcsolatos szabályok pontosítása is. Erre figyelemmel a törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy mely társulások részesülhetnek a támogatásból, és mely célokra fordíthatják azt. A támogatás a továbbiakban tájékoztatási, működési, ellenőrzési és településfejlesztési célokra használható fel, azaz a felhasználási lehetőségek közül kikerül a területfejlesztési cél. A törvényjavaslat emellett meghatározza a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint nukleáris létesítmények nukleáris védettségével és fizikai védelmével kapcsolatos szabályokat. A javasolt jogi szerkezet szerint az atomenergiáról szóló törvény határozná meg a legfontosabb fogalmakat, a nukleáris védettség és a fizikai védelem fő célkitűzéseit, a kormány pedig felhatalmazást kap a nukleáris és más radioaktív anyagok, nukleáris létesítmények fizikai védelmének kormányrendeletben történő szabályozására.
A szabályozás az átalakítások engedélyezése során az engedélyezésre orientált megközelítés megváltoztatásával a nukleáris biztonsági szabályozás korszerűsítését, a nemzetközi gyakorlattal való összhang megteremtését valósítja meg, továbbá figyelembe veszi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait is. A javasolt rendszer szerint az elvi engedély, az átalakítással kapcsolatos rendszerelemek gyártási, beszerzési és szerelési engedélye megszűnik. A tervezett szabályozás alapján az Országos Atomenergia Hatóság egyetlen átalakítási engedélyt ad ki, amely az átalakítás végrehajtására, azaz az üzemi rendszerekhez történő csatlakozásra, az átalakítás üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest. Ez azt jelenti, hogy az átalakítással összefüggésben kizárólag azok a tevékenységek engedélykötelesek, amelyek az üzemelő rendszerbe történő beavatkozást igényelnek, és ezáltal közvetlenül befolyásolják a nukleáris biztonságot.
A létesítmény engedélyesének az átalakításokat előkészítő, végrehajtó és felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében a saját szervezetén belül önálló, a műszaki és gazdasági irányítástól független szervezeti egységet kell kijelölnie.
(A jegyzői székben dr. Stágel Bencét Móring József Attila, Szilágyi Pétert Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Az átalakítások felügyeletét a nukleáris biztonságra való hatásra tekintettel az engedélyes belső, független felügyeleti szerve és az országos atomenergia hatóság végzi a korábbiakkal egyezően, az átalakítás nukleáris biztonságra gyakorolt hatása szerinti kategóriába sorolásának megfelelően. A hatóság felügyeleti tevékenysége ráépül a létesítmény engedélyesének előkészítő, végrehajtó és felügyeleti tevékenységére.
Fontos kiemelni, hogy a tervezett szabályozás átalakításokra vonatkozó új elemei nem jelentik sem a biztonsági követelmények lazítását, sem a hatósági felügyelet gyengülését. Alapvető fontosságú érv volt az átalakítások szabályainak módosítása során, hogy a 2003. évi paksi üzemzavart követően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felülvizsgálta az üzemzavarhoz vezető okokat, és ezek alapján javító intézkedéseket javasolt, amelyek egy része az átalakítások hatósági felügyeletét is érintette.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásában többek között a következőket fogalmazta meg: “Az Országos Atomenergia Hivatalnak törekednie kell nukleáris biztonsági szabályzatai olyan módosítására, hogy csökkentse az atomerőművi átalakításokra vonatkozóan előírt különféle engedélyek számát, és biztosítsa, hogy a nukleáris biztonság szempontjából legnagyobb jelentőséggel bíró elemeken legyen a hangsúly.” Az átalakítások szabályozásának új koncepciója összhangban van ezekkel az elvárásokkal.
Az új elemek célja és lényege a nemzetközi trendeknek megfelelő és egyben hatékonyabb hatósági felügyeleti módszerek bevezetése, áttérés az átalakítás előkészítési szakaszában az előíró jellegű hatósági beavatkozásokról az ellenőrző jellegű megközelítésre.
Az új rendszerben a hatóság a nukleáris biztonság szempontjából jelentős tevékenységekre tud koncentrálni, hiszen az engedélyezés kizárólag a nukleáris biztonságot közvetlenül érintő tevékenységekre szorítkozik, így több idő és erőforrás áll rendelkezésre az ellenőrzések, átalakítások jellege szerinti differenciált megvalósítására.
Tisztelt Országgyűlés! A fegyveres biztonsági őrökről szóló törvény módosítására az atomtörvény módosítása miatt van szükség, hiszen az előbbi jelenleg nem tartalmaz követelményeket olyan őrök fizikai állóképességére, akik adott esetben nukleáris létesítmények, nukleáris anyagok fizikai védelmét látják el. A javaslat megteremti az őrzött létesítményekben az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának lehetőségét, valamint meghatározza működtetésének feltételeit is. A módosítás mindezeken felül rendezi a nukleáris létesítményekben lévő felvonókra vonatkozó, eddig ellentmondásos szabályokat, pontosítja az atomenergia alkalmazási körében foglalkoztatottakra vonatkozó kizáró okok körét, lefekteti az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokban kötelezően benyújtandó szakvéleményeket készítő szakértőkre vonatkozó, eddig teljes egészében hiányzó szabályokat, és a hatályos szabályozás kisebb hiányosságait is korrigálja.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalóan elmondható tehát, hogy a törvényjavaslat az immár 15 éves atomtörvény olyan megújítását jelenti, amely jelentős nukleáris ipart felvonultató országok szabályozásának ismeretében, elismert külföldi szakemberekkel való sorozatos konzultációkat követően a hazai gyakorlat alapos feltérképezése nyomán jött létre. A törvényjavaslat megfelel a nemzetközi kritériumoknak és az Európai Unió egyes jogharmonizációs elvárásainak, egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszi a hatósági eljárásokat, a kor követelményeihez igazítja a jogszabályi hátteret, úgy, hogy eközben nem téveszti szem elől a legfontosabb feladatát, a nukleáris biztonság minél magasabb szintjének megvalósítását.
Kérem önöket, hogy a jelzett célok elérése érdekében támogassák az atomenergiáról szóló törvény megújítását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.10)
