BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy Józsa István képviselőtársunk fogalmazásgátlójának (Dr. Józsa István: Elmúlt!) a hatása elmúlt, és sikerült kétszer is kihasználni - nem érdemtelenül - a felszólalási lehetőséget. De ugyanez minden egyes felszólalásra elmondható, és egyaránt érvényes, hogy nem érdemtelenül történtek, hiszen mindannyian voltak szívesek hozzájárulni ahhoz, hogy az atomenergia békés célú felhasználását szabályozó törvénynek az aktualizálása, pontosítása körültekintően valósulhasson meg az Országház falai között.
Többen is elkalandoztak egy kicsit, és a törvénytervezet szoros értelmezési keretén túlmutatóan energiastratégiai kérdésekkel is foglalkoztak, nagyon helyesen. Ha megengedik, akkor én is távolabbról megközelítve válaszolnám meg mindazokat a felvetéseket, amelyek itt érdemben elhangzottak.
Közel egy esztendővel ezelőtt kezdtünk hozzá a nemzeti energiastratégia tervezetének az előkészítéséhez, módszeresen igyekeztünk feltérképezni azokat a peremfeltételeket, amelyek meghatározhatják annak a következő két évtizednek a közös munkáját, amely tudja biztosítani az ország biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátását.
Az első nagyon fontos peremfeltétel volt, hogy a fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférés lehetősége korlátossá fog válni az elkövetkezendő évtizedekben; egyrészt azért, mert vannak feltörekvő gazdaságú országok globális szinten, amelyek jelentős mértékben fogják fokozni az éves energiafelhasználásukat, ami többletkeresletet fog majd támasztani a fosszilis energiahordozók iránt. Ugyancsak elmondható az is, hogy a megkutatott, ismert, rendelkezésre álló lelőhelyek kitermelése bonyolultabb technológiával és drágábban lesz biztosítható az elkövetkezendő két évtizedes időtávban, tehát nagyobb verseny lesz a nehezebben és drágábban felszínre hozható fosszilis energiaforrásokért; tegyük hozzá, hogy ezen energiakészletek a legtöbb esetben geopolitikailag nagyon érzékeny és izgalmas területeken helyezkednek el.
(16.10)
A másik nagyon fontos peremfeltétel a fenntarthatósági kötelezettségek érvényesítése, amely összefüggésben van a nemzetközi éghajlatvédelmi rezsim megállapításaival, illetve célkitűzéseivel. Tehát az elkövetkezendő két évtizedben olyan energiastruktúrának a kialakítására van szükség, amely a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését is magával tudja hozni.
Egy harmadik nagyon fontos peremfeltétel volt az, hogy Magyarország energiafüggősége európai uniós összehasonlításban is nagyon magasnak mondható, meghaladja a 60 százalékot, és ezen belül pedig a földgáz részesedése még magasabb, annak az importhányada pedig mintegy 80 százalékot jelent.
Ezen peremfeltételekből kellett lekövetkeztetni a következő két évre vonatkozó javaslatokat, megállapításokat, hogy milyen beavatkozási pontokkal lehet az ország biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátását garantálni. A legfontosabb, ahogy azt itt Jávor Benedek is elmondta, az energiahatékonyság, megkerülhetetlen, első. Második helyen ott van a megújuló energiák részarányának a növelési kötelezettsége, ott van a közép-európai egységes infrastruktúra kiépítése, amely ugyancsak megkerülhetetlen energiastratégiai célkitűzés kell hogy legyen, Magyarország rendelkezzen azokkal a határkeresztező kapacitásokkal, amelyen keresztül a szűkülőfélben és egyre drágábban hozzáférhető fosszilis energiahordozókat a következő két évtizedben nagy biztonsággal tudja, mintegy versenyhelyzetet is teremtve a piacon, rendelkezésére bocsátani az energiaipar, a hazai energiaipar és energiafogyasztók számára.
A következő nagyon fontos lépés, amit meg kell tennünk, az állam szabályozó erejének és tulajdonosi befolyásának erősítése az energetikai szektorban, és meg kell említeni - ötödik a sorban, nem rangsorolással, hanem végezetül - az atomenergia békés használatának az elkerülhetetlenségét a következő két évtizedben, amely a nemzeti energiastratégia időtávját foglalja magában.
Történelmi pillanatokat élhettünk a Magyar Országgyűlésben, hiszen talán először fordult elő az, hogy minden egyes megnyilvánuló képviselőcsoport úgy fogalmazott, hogy a paksi atomerőművi kapacitások élettartam-hosszabbítása az ország biztonságos villamosenergia-ellátása szempontjából megkerülhetetlen. Ez most először hangzott el minden felszólaló képviselőcsoport részéről, rögzítsük, hogy egy nagyon fontos történelmi pillanat. Ez viszont fölerősíti az aktuális törvénytervezettel kapcsolatos felelős hozzáállásunknak a szükségességét is, hiszen ennek a törvénynek a tartalma fogja meghatározni alapvetően azt, hogy a következő évtizedekben az atomenergia biztonságos magyarországi felhasználása garantálható lesz-e, vagy sem.
Az egy más kérdés, hogy hosszú távon szükséges-e atomenergia-kapacitások bővítése, vagy sem, de erről nem a mai napon kell vitatkoznunk, nem is vitatkoztunk róla. Egyet azért középtávon mindenképpen ki kell emelni, és talán a fogalomhasználatot a kormányzati és országgyűlési berkeken belül is érdemes pontosítani: tulajdonképpen nem paksi bővítésről beszélhetünk jelen helyzetben az üzemidő-hosszabbítást követő időszakot illetően, hanem a meglévő paksi kapacitások tervszerű kiváltásáról, tehát nem kapacitásbővítésről, hanem a meglévő kapacitások kiváltásáról.
A stratégiai tervezés során arra jutottunk, hogy a kapacitás, a meglévő kapacitások kiváltása nélkül nehezen képzelhető el a 2030 utáni időszakban is az ország biztonságos villamosenergia-ellátása. Ugyanakkor, hogy az üzemidő-hosszabbításon, a kapacitáskiváltáson túlmenően szükséges-e újabb kapacitások kiépítése, amely már valóban bővítéssel, kapacitásbővítéssel, duplázással jár, az egy nagyon komoly szakmai, illetve stratégiai, országstratégiai és politikai vitát és döntést is fog majd igényelni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Leszűkítve reagálásomat az itt elhangzottakra és kifejezetten a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan elhangzott véleményekre, a következőt szeretném még rögzíteni. Ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsággal tudjon működni, valóban nemcsak a műszaki paraméterek meghatározására és azok folyamatos ellenőrzésére van szükség, hanem az ott dolgozók képzésére, felkészültségük karbantartására, javítására, megbecsültségük, anyagi megbecsültségük biztosítására is. Ebben egyetértünk. Hasonló tartalmú javaslatokat fogalmaztunk meg az ország kormánya irányába is a szaktárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről annak érdekében, hogy már az üzemidő-hosszabbítás, illetve a tervezett kapacitáskiváltás vonatkozásában is hosszú távon az elkövetkezendő évtizedekben rendelkezzünk azokkal a fiatal, középkorú, képzett, felkészült munkavállalókkal, akik a Paksi Atomerőműben teljesítenek szolgálatot. Tehát ebben a kérdésben egyetértünk; hogy ennek a konkrét szabályozása e törvény keretében kell-e hogy megvalósuljon, megnyilvánuljon, arról még az elkövetkező napokban minden bizonnyal lehet vitát folytatni.
De abban egyetértünk, hogy mind a képzési feltételek, javadalmazási feltételek, munkafeltételek vonatkozásában kiemelt figyelmet kell fordítani erre a szektorra, hiszen a foglalkozásból fakadóan, a foglalkozással összefüggésben sokkal szigorúbb, az átlagembernél sokkal szigorúbb életviteli szabályoknak is meg kell felelniük, eleget kell tenniük, tehát nem élhetik úgy az ott dolgozók a mindennapi életüket, mint ahogy azt egy átlagember teheti. Ezeket is figyelembe kell venni a humánpolitikai feltételrendszer kialakításánál.
Egyetértek azzal is, amit Simon képviselő úr felvetett, igen, a Magyar Tudományos Akadémiának, illetve a műszaki egyetemnek közösen, a szükséges kormányzati döntések meghozatalát követően alaposan föl kell készülnie arra, hogy az elkövetkezendő évtizedekre vonatkozóan is megfelelő felkészültségű szakemberállomány álljon rendelkezésre, és a legkiválóbb szakemberek országból történő elvándorlását ezen a területen is meg lehessen akadályozni.
Van egy nagyon kényesnek tűnő fejezete a törvénymódosításnak, amelyet Jávor Benedek képviselő úr több alkalommal is fölemlegetett, már a tegnapi bizottság vita során is kitért erre a kérdésre. Három pontban határozta meg az általa nagyon fontosnak tartott szempontokat, párhuzamot vonva a fukusimai katasztrófával. Csak abban az esetben lehet biztonságosan használni az atomenergiát villamosenergia-előállítás és -szolgáltatás céljára, ha a kockázatok nem kerülnek alábecslésre - egyetértünk -, ha a hatóság hozzáállása nem megengedő, hanem következetes és a szabályok betartására ösztönző. A harmadik pedig, hogyha a kommunikáció kellőképpen nyitott ahhoz, hogy a külső szemlélők is betekintést nyerhessenek az atomerőmű tevékenységébe, amely a biztonságos működés alapfeltételeit illeti.
Egyetérthetünk ezekkel az elvárásokkal, de az előterjesztő részéről azt is hozzá kell tennem, hogy a meglátásunk szerint a most beterjesztett törvénymódosítási javaslat alapvetően ezeknek az elvárásoknak eleget tud tenni. Senki sem szeretné azt, hogy a kockázatok alábecslésére kerüljön sor. Annak érdekében, hogy már a most működő atomerőmű is a legbiztonságosabb körülmények között végezhesse a munkáját, és a korábban fel nem merült kockázatokra, kockázati lehetőségekre is nagyobb figyelem háruljon, ezért az Országos Atomenergia Hivatal, ahogy azt jeleztem a bevezetőmben is, célzott biztonsági felülvizsgálatot indított Paks vonatkozásában, amely összhangban van az Európai Unió tagállamai és az Európai Bizottság között ez év május 25-én létrejött megállapodással, amely meghatározta az úgynevezett stressztesztnek a belső tartalmát.
(16.20)
Tehát ebben az esztendőben a Paksi Atomerőmű 2011. október 31-ig el fogja végezni ezt a célzott biztonsági felülvizsgálatot, amely tulajdonképpen válasz a képviselő úr azon felvetésére, hogy a kockázatok alábecslésére sor kerülhet-e ebben a szabályozási környezetben.
A hatóság megengedő álláspontjával kapcsolatosan szeretném fölhívni mindannyiunk figyelmét. Az Országos Atomenergia Hivatal bármikor bármilyen tevékenységet jogosult ellenőrizni a nukleáris létesítményekben, így a hazai atomerőműben is, évente mintegy 200-300 vizsgálatot végez el maga a hatóság, amelynek részletes szabályait a nukleáris biztonsági szabályzat határozza meg. Éves ellenőrzési tervet készít, igény esetén az éves ellenőrzési terv megismerhető a nyilvánosság részéről is; teszem hozzá, hogy az Országos Atomenergia Hivatal évente jelentést tesz az Országgyűlésnek, amely ugyancsak ismerteti a tárgyévben végzett ellenőrzéseket, azok eredményeit, az esetlegesen feltárt szabálytalanságokat, illetve az azokkal kapcsolatosan meghozott intézkedéseket is.
Nagyon fontos azt is leszögezni, hogy már a jelenlegi szabályozás is lehetőséget biztosít, és ez élő gyakorlat arra, hogy táv-adatszolgáltatási rendszeren keresztül maga a hatóság jelen időben tudja ellenőrizni azokat a folyamatokat, amelyek a Paksi Atomerőműben történnek. Tehát oda vannak telepítve azok a mérőberendezések, ellenőrzést szolgáló berendezések, amelyek adatszolgáltatása jelen idejű formában magának a hatóságnak az elemző központjaiban hozzáférhető, és ez alapján az üzemi paraméterekkel, az üzemi nyomással, alapvető műszaki adatokkal kapcsolatos kérdésekben folyamatosan el tudja látni az ellenőrzési tevékenységét maga a hatóság.
Nagyon fontos az is, hogy a törvénytervezetben a kockázat elfogadható mértéke alapelvi szinten jelenik meg, ugyanakkor a nukleáris biztonsági szabályzat határozza meg azt, hogy az adott kérdésre vonatkozóan milyen eljárási rendet kell alkalmazni. A szabályozás, amely a nukleáris biztonsági szabályzatban kerül meghatározásra, sem magának az Országos Atomenergia Hivatalnak, sem pedig az engedélyesnek nem ad módot arra, hogy mérlegelje a kockázat társadalmilag elfogadható mértékét a konkrét tevékenység tekintetében, mivel az normatív módon kötött magában a szabályzatban. Tehát nincs mérlegelési lehetőség, magában a nukleáris biztonsági szabályzatban normatív módon kötött, előírt feltételrendszer van, és ezt már nem mérlegelheti maga az Országos Atomenergia Hivatal.
Lényeges az is, hogy az engedélyes a továbbiakban az átalakítás végrehajtását kizárólag az átalakítási engedély birtokában kezdheti meg. Tehát az átalakítási engedély kiadása előtt az engedélyes az átalakítást a tényleges termelői tevékenységet végző berendezésekben, egységekben nem kezdheti meg, csak ha megvan a szükséges engedély. Ez azt is jelenti, hogy a korábban engedélyezett üzemeltetési mód csak akkor változtatható meg, ha maga az Országos Atomenergia Hivatal mint hatóság engedélyezte, annak viszont nem lesz akadálya, hogy az engedélyes megkezdje az átalakítás előkészítését. Ez alapvetően az átalakításhoz szükséges anyagoknak és eszközöknek a beszerzésére, legyártására vonatkozik. Erre is megvannak az előírások, a paraméterek, amelyek alapján az előkészítő munkát végezheti az engedélyes, ugyanakkor ezeknek a berendezéseknek, eszközöknek az üzemelő rendszerbe történő beillesztését csakis az engedélyezési eljárás lefolytatását követően megkapott és érvényben lévő engedélyre alapozva lehet elvégezni.
Az is egy lényeges dolog, hogy maga az Országos Atomenergia Hivatal mint hatóság az átalakításra vonatkozó felügyeleti programját és az ellenőrzési programját az engedélyessel együttműködve alakítja ki. Az engedélyesnek van bejelentési kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy megkezdi az előkészületeket egy későbbi átalakításra tekintettel, és ha ezt bejelentette az Országos Atomenergia Hivatal számára, akkor maga a hivatal még az engedélyezési eljárás hivatalos megkezdését megelőzően is elrendelhet célvizsgálatot annak érdekében, hogy a biztonságos előkészületek kárt ne szenvedhessenek.
A 14. § rögzíti, hogy “az átalakítási engedély kiadása előtt végzett ellenőrzés során feltárt, a nukleáris biztonságot veszélyeztető nemmegfelelőség esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az átalakítás folytatását megtilthatja”. Ez nem a tényleges beavatkozásra vonatkozik, hanem az előkészületekre vonatkozóan leállíthatja már az előkészítési folyamatot is, ha a célzott ellenőrzés azt bizonyítja, hogy nem a hatályos jogszabályok alapján kezdték meg. És ez még a hivatalos engedélyezési eljárást megelőző fázisban van. Viszont a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség javaslatainak figyelembevételével nem célszerű a továbbiakban magát a felügyeleti hatóságot az előíró jellegű hatósági tevékenységekkel leterhelni, mert az a tényleges ellenőrzési felügyeleti tevékenység hatékonyságának kárára mehet. Márpedig elsődlegesen az a célunk, hogy maga ez a felügyeleti jogkör erősödjék, és hatékonyabbá váljék, hogy csak olyan beavatkozásokra kerülhessen sor, és olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek az atomenergia-törvény feltételeinek, megállapításainak eleget tudnak tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve az itt elhangzottakat, az megállapítható, hogy minden képviselőcsoport abban érdekelt, hogy az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos biztonsági feltételek a legmagasabb szinten legyenek biztosíthatóak a korszerűsítésre kerülő atomenergia-használatot szabályozó törvénytervezetben, és olyan szabályozási környezet kerüljön kialakításra, amely a későbbiekben is biztosítja az üzemi működés biztonságát, amely mind vagyoni, mind életvédelmi szempontból kiemelt cél kell legyen itt, a parlamenti törvényhozás keretein belül is.
Ami pedig az atomenergia jövőbeni békés felhasználására vonatkozik stratégiai távlatokban, azzal kapcsolatosan jelenleg társadalmi és szakmai vita folyik. Hozzáférhető mindenki számára az energiastratégia dokumentuma, a stratégiai környezeti vizsgálattal, valamint a gazdasági hatáselemzésekkel együtt. És amennyiben a kormány ezt jóvá fogja hagyni, úgy az Országgyűlés elé is beterjesztésre kerül, hiszen ebben egy általános vitát le kell folytatni, és az Országgyűlés által meghatározott határozatijavaslat-csomag alapján lehet csak a középtávú cselekvési tervek kidolgozásába belekezdeni, és annak figyelembevételével kell majd az energetikai törvények további szabályozási környezetét alakítani és a támogatási rendszert is hozzáigazítani.
Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim, a vitában való aktív részvételt, a módosító indítványokat az elkövetkezendő órákban, illetve egy-két napban ki fogjuk értékelni, és a következő heti bizottsági ülésekre igyekszünk a kormányzati álláspontot is kialakítani annak érdekében, hogy a következő héten folytatódhasson a törvénytervezet részletes vitája.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
(16.30)
