BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem kívánom megismételni azokat a méltató szavakat és azokat a gondolatokat, amiket Kepli Lajos képviselőtársam a Jobbik-frakció nevében már elmondott. De megerősítem, hogy nemcsak támogatjuk ezt a javaslatot, hanem azt a munkát, ami ennek előkészítését övezte, nagyra értékeljük.
Én szeretnék ezért most néhány konkrétumról beszélni, amelyek álláspontunk szerint jobbíthatják ezt a javaslatot, tovább növelhetik a biztonságot ezzel a javaslattal kapcsolatban, de természetesen ezek jobbító szándékú javaslatok, és nem teszik kérdésessé ezen törvény szükségességét és elfogadását.
(15.30)
Kérem, a gondolatainkat hallgassák meg és fontolják meg.
Az atomenergia alkalmazásának, az atomerőművek működésének két fontos biztonsági vonatkozása van. Az egyik magának a működtetésnek a biztonsága, a másik pedig a lezárás utáni évek, illetőleg a keletkező hulladékok kérdésének biztonsági kezelése.
Amikor atomerőművekről beszélünk, akkor egyrészről jelen van az a kockázat, ami a nem megfelelő biztonságból adódik, ami a jelen és a jövő generációk számára komoly környezeti kockázatot, illetve életkockázatot jelent. A másik oldalról viszont az atomerőművek szerepe a mai világban, a klímaváltozással sújtott világunkban óriási, hiszen elsődleges szerepet játszanak modern társadalmunkban a szén-dioxid-kibocsátás megelőzésében. Különösen így van ez Magyarországon, ahol a megújuló energiák alkalmazása gyakorlatilag földrajzi, illetőleg geológiai viszonyaink miatt jelen pillanatban még korlátos.
Ilyen értelemben valóban nem kérdés az, hogy Magyarországnak annak érdekében, hogy a jövő generációk számára is élhető világot, élhető Földet adjunk át, a jelen energiatermelést atomenergiával is biztosítania kell.
Ami az atomerőmű működtetésének biztonságát és az esetlegesen létrejövő bővítés vagy egy új erőmű működtetésének és a keletkező hulladékok lerakásának biztonságát illeti, a szabályozás jelentős előrelépést tartalmaz, hiszen az eddigi átmeneti tárolás, illetőleg a végleges elhelyezés mellett lehetővé teszi a nukleáris üzemanyagciklus lezárásával kapcsolatos kutatásokat és az ezzel kapcsolatos további lépéseket is. Ugyanakkor természetszerűleg nem zárható ki az, hogy kis és közepes, illetőleg nagy radioaktivitású hulladékok a jövőben is keletkezni fognak, akár az erőmű működéséből, akár a kiégett üzemanyagokból fakadóan. Magyarország akkor, amikor az első Paksot létesítette, ezen biztonság tekintetében hátrányban volt, hiszen ebben az időben nemzetközi szerződés alapján biztosította ezen kiégett fűtőelemek kiszállítását az egykori Szovjetunió területére, magyarán szólva: olyan nemzetközi szerződésekkel rendelkezett, amelyekkel ettől a problémától megszabadult.
Időközben megváltozott a világ, és teljesen egyértelműen a kibocsátó országok felelősségévé vált ezen hulladékok kezelése is. Magyarország az elmúlt években óriási lépéseket tett e probléma megoldására, és a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése tekintetében közel állunk a megoldáshoz Bátaapáti térségében, viszont a nagy aktivitású hulladékok végleges biztonságos elhelyezése jelenleg még nem megoldott. Az egyik oldalról ott áll az igény, ott áll a jogos követelés, hogy Magyarország energiafüggetlenségét, energiaellátását a jövőben a paksi bővítés, illetőleg adott esetben új reaktorblokkok létesítése útján biztosítsuk, a másik oldalról viszont ott áll mind a jelen, mind a jövő generációk jogos igénye arra, hogy az esetlegesen keletkező és végleges lerakásra kerülő nagy aktivitású hulladékok elhelyezését Magyarország oldja meg.
Ezért a Jobbik részéről azzal az indítvánnyal élünk az atomenergiáról szóló törvény 38. §-ában foglalt szabályozás tekintetében, hogy egy új atomerőmű, új atomerőműblokkok létesítését Magyarország akkor engedélyezze, akkor tegye lehetővé, ha az esetlegesen képződő nagy aktivitású hulladékok elhelyezését is meg tudja oldani.
A biztonság egy másik vetülete a működtetés biztonsága. Ebben a tekintetben is nagy előrelépéseket tartalmaz az előttünk fekvő szabályozás, ugyanakkor itt is látunk még a további biztonságnövelésre lehetőséget. Az atomenergiáról szóló törvény 36. §-a ugyanis a repülési tilalmakról rendelkezik, amely a jelenlegi javaslat szerint az atomerőművek, kutatóreaktorok és kiégett üzemanyagok átmeneti tárolói feletti repülési tilalmat szabályozza. Úgy véljük, hogy a radioaktív hulladékok átmeneti tárolóját is védeni kellene, magyarán szólva, a bátaapáti térségre is javasoljuk kiterjeszteni ezt a repülési tilalmat, és nyilván ennek mértékéről külön jogszabály rendelkezik. Úgy gondoljuk, Magyarország biztonsága ugyanúgy megköveteli az átmeneti tároló vagy az itt létesülő végleges tároló teljes biztonságát, mint magának az erőműnek a területe és az erőmű területén elhelyezett kiégett fűtőanyagok átmeneti tárolójának a védelme.
Az atomerőmű biztonsága egyrészt technikai biztonság, más oldalról az ott dolgozó, az ottani őrzést, védelmet biztosító személyek és szervezetek által nyújtott biztonság is. A javaslat számos részletes rendelkezést tartalmaz abban a tekintetben, hogy ez a személyi állomány, amelyik ezt a működtetést és ezt a védelmet biztosítja, megfelelő, feddhetetlen előélettel, feddhetetlen életvitellel rendelkezzen, és semmi olyan ügyben ne lehessen érintett sem a jelenben, sem a múltban, amely az erőmű működtetését és a nukleáris anyagokkal való szállítás biztonságát veszélyeztethetné.
Ennek értelmében a javaslat mind az alkalmazottak, mind a fegyveres biztonsági őrség tekintetében módosításokat tartalmaz, és mindkét területen van egy olyan szabályozás, amely az ilyen szándékos bűncselekményekben érintetteket a mentesítési időtartamon túlmutató évekre is kizárja a foglalkoztatásból, illetőleg az őrző-védő szervezetekben való működésből.
Az álláspontunk az, hogy aki egyszer ilyen cselekményeket elkövetett, az atomerőmű és a nukleáris hulladékok elhelyezésének biztonsága érdekében véglegesen kerüljön kizárásra ezen tevékenységekből. Úgy véljük, tekintettel arra, hogy itt egy speciális veszélyes üzemről van szó, ez azért nem egy olyan diszkriminatív szabályozás lenne, amellyel ezeknek az embereknek a foglalkoztatáshoz való jogait vagy az alapvető emberi jogait a Magyar Köztársaság sértené, és ebben a tekintetben javaslatot szeretnénk tenni a jogszabály szigorítására. Természetszerűleg a fegyveres őrzésre vonatkozó eltérő szabályozás miatt önmagában ez a módosítás az általunk kidolgozott javaslat szerint az ezen szervezetekben való foglalkoztatást nem akadályozná meg, csak azt, hogy azon szervezetek, amelyeknek ezek a személyek a tagjai, ezeket az érintett személyeket az erőmű, illetve a nukleáris létesítmények őrzésével, illetőleg őrzésének vezetésével ne bízhassák meg.
Az elmondottakon kívül még van több technikai jellegű módosításunk is, amelyek inkább a pontosabb jogértelmezést, illetőleg az egyes tevékenységek, mondjuk úgy, rugalmasabb ellátását érintik a nyelvhasználat, az egyes biztonsági rendszerek használata, adatainak törlése tekintetében, ezeket is javasoljuk, hogy fontolják meg.
Egyben pedig szeretném még egyszer megerősíteni, hogy frakciónk a törvényjavaslat elfogadását támogatja.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
